5-in-1konténert fejlesztett a magyar hadiipar
További Tech cikkek
- Olyat hibát produkál a Windows, hogy garantáltan mindenki kiugrik a székéből
- Könnyen megeshet, hogy a Google kénytelen lesz eladni a Chrome-ot
- A Huawei hivatalosan is bejelentette, előrendelhető a Mate 70
- Lesöpörheti Elon Musk X-ét a Bluesky, már a Google is relevánsabbnak találja
- Ezek a leggyakrabban használt jelszavak – érdemes változtatni, ha ön is használja valamelyiket
Négyszereplős konzorcium fejlesztette ki nagyjából egymilliárd forintból azt a speciális mobil labort, amit tegnap mutattak be a hadsereg és a civil ipar képviselőinek Budapesten. A hivatalosan csak telepíthető gyorsdiagnosztikai labornak (TGYDGL) hívott labor költségeit részben egy négy cégből álló hadiipari konzorcium, részben pedig állami támogatás fedezte.
Az eszköz már létező mobillaborok továbbfejlesztése. Az alapötlet még 2004-ben, az athéni olimpián fogalmazódott meg, ahol a terrorellenes védekezésből hazánk egy öt konténerből álló rendszerrel vette ki a részét. A projekt lényege az volt, hogy ezt az öt konténert egyben összpontosítva javítsák az eszköz hatékonyságát.
A szabvány méretű konténert bárhol lerakhatja a teherautó, és a szintezést követően egy gombnyomással kihajtogatható a valós méret. A konténer kitolható oldalfalával plusz egy helyiséget nyer a rendszer, így a legmagasabb, DSL 4-es szintű vizsgáló labor mellett további két embernek helyet adó központ jön létre. A labor teljesen önellátó, az energiaszükségletet például egy olyan hidrogén alapú energiacella szolgálja ki, amit a tervezők a bemutatott prototípusban nem egyszerűen megdupláztak, de megnégyszereztek, így elég sok mindennek összejönnie ahhoz, hogy a labor működése leálljon. A magyar gyártású energiacella mellett az átadáskor még a fertőtlenítőködös dekontamináló rendszert emelte ki Balázs-Nagy Ágnes, a projekt egyik vezetője.
Bár a piac szűk, a TGYDGL világszinten is tud újat mutatni azzal, hogy nemcsak mobil, de a különleges igényekhez is jól igazítható, ráadásul a legveszélyesebb anyagokkal tud dolgozni úgy, hogy a NATO hatórás időkorlátján belül képes az eredmények fogadására, feldolgozására és kiértékelésére. Mint megtudtuk, indiai és kínai érdeklődők mellet az oroszok is érdeklődnek, de a polgári felhasználás sem elképzelhetetlen.
Bár a konténer ára a pontos kiépítéstől függően akár egymilliárd forintot is eléri, ez az összeg eltörpül egy állategészségügyi vészhelyzet során elköltött összegek mellett. Elképzelhető tehát, hogy egy ilyen labor gyors vizsgálata megelőzi, hogy bezárjanak egy húsfeldolgozó üzemet, vagy leöljék egy telep akár több tízezer állatát. Ez azonban egyelőre csak lehetséges értékesítési javaslat, ami biztos, hogy a konténer prototípusa a Szocsiban rendezett téli olimpián már a terrorelhárító rendszer része lehet.
Egy ilyen rendszer telepítésére akkor lehet szükség, ha a problémás területen nincs meg a megfelelő infrastruktúra, vagy nem megoldható a minták gyors és biztonságos szállítása, ugyanakkor elengedhetetlen a lehető leggyorsabb és legpontosabb eredmények megszerzése. A civil és állategészségügyi járványok kezelésében, a járvány gócpontjának felkutatásában, illetve biológiai fegyver bevetése utáni járványkezelésben segíthet egy ilyen rendszer. Szerencsére itthon egyik sem jellemző, de a világ több pontján, a madárinfluenzával küzdő Kelet-Ázsiában, illetve a vegyi fegyvereket is bevető Szíriában pont egy ilyen labor segíthetné a munkát.
Bár azt Móró Lajos, a fejlesztést végző HM EI Zrt. vezérigazgatója, illetve Hende Csaba honvédelmi miniszter is elmondta, hogy a TGYDGL nem saját szórakoztatásukra készült, és hogy a katonai alkalmazás mellett a polgári, üzleti területek is látnak benne fantáziát, jó tudni, hogy a szerkezet egyben a NATO felé vállal kötelezettségeink egy részét is teljesíti. Hende szerint ez a labor jó példája lehet a magyar hadiipar feltámasztására tett kísérlet sikerességének. A régi eszközök modernizálása és az új, de főleg katonai célú rendszerek fejlesztése mellett ez már nem az első olyan innováció, ami hétköznapi feladatok elvégzésében is segíthet.
A miniszter szerint a magyar fejlesztésű, az árvizeknél fontos információkat adó drón, illetve az arzénszennyezett ivóvizű településeken felállított, szintén hazai fejlesztésű víztisztító berendezés után ismét sikerült valami olyannal előállnia a honvédséghez köthető cégeknek, ami békeidőben is jól használható. Hende azt is elmondta, hogy az értékesítésből befolyó minden pénz a hadsereg modernizációjára megy majd, bár a bemutatót követő ebéd közben folyó beszélgetéseket hallgatva már az is jó eredménynek számít majd, ha egy, vagy akár néhány darab konténert sikerül értékesíteni.
Zavaros fejlesztés
A TGYDGL projekt 2010-ben komoly veszélybe került, amikor hűtlen kezelés gyanújával letartóztatták az addigi vezetőt, dr. Fűrész Józsefet. Fűrészt és társait azzal vádolták, hogy eltulajdonították, majd saját céljaikra használták egy, a most bemutatott eszközhöz nagyon hasonló, biológiai támadás esetén gyorsan bevethető mobil labor fejlesztési eredményeit.
A HVG-ben megjelent információk szerint a kórokozók kimutatásához szükséges reagensek körüli kavarásból született ügy nagyon zavaros, mintegy 520 millió forint sorsa bizonytalan. A tisztázást azt sem segíti, hogy eltűnt egy hivatalos vizsgálati anyag, ami kijelentette, hogy Fűrésznek jogos szabadalmi igényei lehetnek a laborral kapcsolatban.