Változtassuk okostévévé butatévénket

Egyre népszerűbbek és elérhetőbbek az okostévék, amelyeknél már alaptulajdonság az állandó internetes kapcsolat és az alkalmazások rengetege. A háztartásokban lévő legtöbb készülék azonban még nem okos, ezen próbálnak segíteni azok az eszközök, amelyek segítségével pillanatok alatt új lehetőségek nyílnak a tévézésben.

A néhány évvel ezelőtt vett lapostévék esetében, legyenek azok plazmák vagy lcd-k, nem volt alapvető, hogy internethez is tudjanak csatlakozni. Még a két-három éves csúcsmodellekből is hiányzott ez a funkció. A felhasználók pedig nagyon ritkán cserélik le a tökéletesen működő tévéjüket csak azért, mert nem tudnak rákapcsolódni az internetre, és nincsen tele a menü mindenféle alkalmazással.

Vannak azonban olyan esetek, amikor jól jöhet az internetes kapcsolat, például amikor youtube-ozni szeretnénk, vagy valamilyen televíziós csatorna ingyen is elérhető sorozatrészét néznénk meg. De akkor is, ha csak a háttérben szeretnénk valamilyen zenét betenni, és jó lenne, ha gondosan összeállított playlistünket a tévén is hallgathatnánk.

Három olyan eszközt próbáltunk ki, amely a nem okos tévékből csinál okosat egy gombnyomással. Az eszközök mindegyikét a tévék hdmi-portjába kell tenni, így csak olyan készülékek jöhetnek számításba, amelyeken van ilyen csatlakozó.

Androidot a tévére

Az első tesztelt termék a Wayteq Fuso TV volt, ami egy hdmi-stickből, egy antennából és egy távirányítóból áll. A Fuso nevű alkalmazás már korábban is elérhető volt androidos termékekre és egyes okostévékre. A lényege, hogy ingyenes magyar tartalmakhoz biztosít hozzáférést, és ezeket a tartalmakat egy helyre gyűjti. Nem kell tehát egyesével felkeresni a tévék, rádiók, videomegosztók vagy akár hírszájtok oldalait, a Fuso összegyűjti nekünk, és a menüjében válogathatunk.

Ezt a szolgáltatást nyújtja a Wayteq terméke, amelyre előre fel van telepítve a magyar fejlesztésű Fuso. Az eszközön Android 4.1 Jelly Bean fut, az ezt használóknak így nem lesz idegen. Be kell jelentkezni a szokásos módon a Google-fiókunkba, és egy teljes értékű Androidot kapunk. A hálózatra fellépve ugyanazt tehetjük vele, mint egy androidos mobillal vagy tablettel: böngészhetünk, YouTube-videókat nézhetünk, vagy játszhatunk is – és mindezt a tévénken. Sokak szemében már az Android is vonzó lehet, a lényeg azonban mégis a Fuso szolgáltatás. Csak egy kattintás, hogy bejöjjön a főmenü, ahol válogatni tudunk a tartalmak között.

Az eszközhöz egy távirányító is jár, ezzel kell navigálni. Eleinte kissé nehézkesen, de hamar bele lehet jönni. A távirányítót egyszer kell feltölteni, utána napokig, ritkább használat esetén hetekig működik. Néha akadozik, főleg nagyobb fájlok, hd-videók lejátszásánál, de olyan is előfordult, hogy nem tudott felcsatlakozni a hálózatra.

A mobil tükrözése

Másodikként az Alcatel Onetouch Home V100 nevű eszközt használtuk, amely Miracasttel tudja a mobil és tablet kijelzőjét a tévére küldeni. A Miracast gyakorlatilag egy vezeték nélküli hdmi-kapcsolatot hoz létre a tévé és a mobileszköz között. A V100 is egy stick, amit a hdmi-portba kell csatlakoztatni. Nagyon egyszerűen kezelhető, a telefon beállításainál kiválasztjuk a Miracastot, amit esetenként kijelző tükrözése (screen mirroring) néven találunk meg, ezután megkeressük vele a V100-at, kiválasztjuk, majd egyszer csak megjelenik a mobil kijelzője a tévén. Ezek után bármit csinálunk a mobilon, ugyanazt látjuk a tévén is.

Tökéletesen működik az eszköz, nem akadozik, hiszen minden a mobilon fut. Az egyetlen gond, hogy csak azokkal a telefonokkal működik, amelyeken támogatott a Miracast, vagyis a régebbiekkel nem lehet használni a sticket. Az sem mindegy, milyen operációs rendszer van a mobilon, régebbi Androidok például nem támogatják a szolgáltatást, a saját mobilomon is frissíteni kellett az operációs rendszert ahhoz, hogy tudjam tükrözni a kijelzőt.

Hátránya a sticknek, hogy állandóan a mobilra van utalva, ha tehát a mobilnak elsötétül a kijelzője, akkor a tévé is elsötétül. Szerencsére ez ritkán fordul elő, a rendszer érzékeli, hogy aktív a kapcsolat, és ha például egy filmet nézünk, akkor nem alszik el a kijelző. Ráadásul ha filmet nézünk a tévén, nem nézhetjük meg az emailjeinket, hiszen akkor az jelenne meg a tévén is. Az állandó függés azonban azt is eredményezi, hogy nagyon gyorsan merül a mobil, így ha egy YouTube-videónál hosszabb filmet szeretnénk megnézni, akkor töltőre kell csatlakoztatni a telefont.

Chrome-ot a tévére

A Google Chromecastja volt a harmadik eszköz, amit teszteltünk. Ennek lényege, hogy a Google által kínált tartalmakat és a Chrome böngésző képét tudjuk kitenni a tévére különböző eszközökről. Ez is egy hdmi-stick, és laptopra vagy mobilra is szükség van a beállításhoz. A megadott weboldalra lépve kell végigmenni a telepítésen, és már készen is áll az eszköz. A Chrome böngészőbe még egy kiegészítőt is kell telepíteni, hogy egy kattintással átküldjük a tartalmat a tévére.

Nem a teljes kijelző tükrözéséről van tehát szó, hanem csupán egy böngészőlap jelenik meg a tévén. Ez egyrészt visszalépés az Alcatel miracastos megoldásához képest, legalábbis akkor, ha mobillal párosítva használjuk. De előrelépés, mert ha a böngészőben fut egy film, amit a tévén nézünk, a mobilon attól még tudunk más alkalmazásokat használni.

További előny, hogy laptoppal is párosítható, így olyan oldalakat is megnézhetünk vele, amelyeket a mobilok böngészője nem támogat, mert például flashesek. A helyi hálózattól függ, mennyire akadozik, de a YouTube probléma nélkül megy. Maga a telepítés elvileg egyértelmű, de lehetnek vele gondok, a szerkesztőségben négy emberből egynek sikerült azonnal, a többieknek beállításokat kellett megváltoztatni a tűzfalon vagy a routeren.

Mindhárom eszközt külön tölteni is kell, magukon a stickeken egy miniusb csatlakozó van, a kábelt pedig a konnektorba kell dugni átalakító segítségével. A tv-n lévő usb-ről is tölthetjük, de ilyenkor két portot is elfoglal egy eszköz, ami pazarlásnak tűnik, főleg a régebbi tévéknél, ahol amúgy is kevés a csatlakozó.

A Wayteq FusoTv-je 25 ezer forintba kerül, az Alcatel Onetouch Home V100 14 ezer forintba kerül, ez utóbbit csak januártól lehet majd itthon megvásárolni. Az Egyesült Államokban 35 dollárért megvásárolható Chromecast itthon húszezer forintnál kezdődik, vagyis háromszor annyiba kerül.

A Chromecast lejátszót a Speedshop.hu adta kölcsön kipróbálásra.