2008-ban az illegális zeneletöltés alternatívájaként indult el a Spotify. A viszonylag alacsony havidíjért, hirdetésekkel pedig ingyen hallgatható zene bejött a zenerajongó közönségnek, és a Spotify mára a világ egyik legnagyobb zeneszolgáltatójává vált.
Azt azonban kevesen tudják, hogy a P2P fájlcserélő kalózhálózatok ellenfele maga is P2P megoldásokat használt ahhoz, hogy a több millió dalból álló katalógusát olcsón és hatékonyan leszállítani a felhasználók számítógépére, okostelefonjára. A Spotify egyik vezető mérnöke Ludvig Strigeus, a világszerte népszerű uTorrent kliens megalkotója, és egyes feltételezések szerint részben az uTorrent eladásából származó pénzből épült fel a Spotify.
Amikor a Spotify előfizetői elkezdenek lejátszani egy dalt, az három forrásból érkezhet: az eszközön lévő gyorsítótárból, a Spotify szerveréről, vagy egy másik felhasználó eszközéről. A Torrentfreak kalózkodásügyi szakportál szerint 2011-ben a dalok 80 százaléka a P2P hálózatról származott.
A P2P használata nagy segítség volt a szárnyait bontogató Spotifynak, hiszen így jelentősen csökkenteni tudta a szerverek üzemeltetési költségét. Most azonban, hogy 61 országban több tízmillió ügyfelet szolgál ki a cég, egyre kevésbé szükséges a P2P-re építeni a rendszer működését. A Torrentfreak úgy tudja, a Spotify teljesen le fogja építeni a P2P hálózatát, és kizárólag a saját szervereiről fogja közvetíteni a dalokat.