Gigabitek is lesznek Bólyban

Villány díjnyertes szőlőinek árnyékában szinte eltűnik a környék másik nevezetessége, a szomszédos Bóly, ahol Magyarországon először építettek ki teljes üvegszálas lefedettséget. Hét évvel ezelőtt húzták be az optikát az elavult tévés koaxkábel helyére, és akkoriban ez a 100 megabites hálózat volt a legjobb. Ma már nehéz átérezni, hogy mit jelentett ez 2007-ben, ezért egy kicsit segítünk:

• a netszolgáltatók kínálatában a 18-20 megabit volt a top,
• ötezer magyar családnak volt megállítható és visszatekerhető IPTV-je,
• a mobilneten az egy megabites letöltési sebességnek is örültünk.

Ebben az időszakban Bóly volt a digitális Kánaán. Azóta persze nagyot fordult a világ, a UPC már 240 megabites csomagokat is árul, mobilneten is van száz megabites sebesség. Egyedül a Magyar Telekom 310 ezer háztartásba kötött be üvegszálat, és 60 ezren élnek ezzel a lehetőséggel. Ennél is komolyabbak a Digi tervei: azt pletykálják, hogy a romániai cég gigabites vonalak bekötésére készül.

Azért Bólyt sem kell félteni, hogy esetleg lemarad a nagyok mögött, mert ha a felhasználónál meghibásodik egy eszköz, igyekeznek azt gigabitesre cserélni. Így fokozatosan elő tudják készíteni a terepet egy tízszeres gyorsításhoz. De hogy ezt meglépjék, ahhoz majd a központi optikai berendezéseket is cserélni kell.

Eredetileg az önkormányzat kezelte a teljes rendszert, de mára rá kellett jönniük, hogy a kis szolgáltatók nem nagyon rúghatnak labdába. „Nagyon drágák voltak a tévés jogdíjak, a bevétel 80 százaléka erre ment el” – mondta Kosztolányi Zsolt, a város jegyzője. A telefonvonalakat most az Invitel kezeli, a tévécsatornákat átadták a Diginek. Így már pozitív az egyenleg, és lehetőség nyílt fejlesztésekre is. A Port.hu ad tartalmat a tévécsatornákhoz, így részletes leírás, fénykép és videó lesz a műsorokról.

A korábban saját paraboláról vett tévéadást is átkötötték optikára, egy 800 megabites bérelt vonal szállítja le a 90 csatornát, amiből több mint 10 hd felbontású. Ennek a vonalnak az a különlegessége, hogy az MVM 400 kilovoltos hálózatáról csatlakozik le. De az adatok nem azon a dróton közlekednek, amin az áram is. „Úgy sodorják meg a kábeleket, hogy maradjon középen egy lyuk, és ebbe fújják be az üvegszálakat. Néhány oszlopnál csinálnak egy lefelé menő hurkot, hogy ne kelljen minden mindig felmászni, így az új előfizetők könnyen tudnak csatlakozni a hálózatra” – avatott be minket a hálózatok titkaiba Hárs József polgármester, aki 1990 óta vezeti a települést.

A netszolgáltatást megtartották, mert az jól jövedelmez, és ezzel az önkormányzatnak nagy céljai vannak. Az optikára vannak rákötve a város és az ipari park térfigyelő kamerái, de a következő lépésben a bekötőutakat is be akarják kamerázni, hogy a teljes áthaladó forgalmat meg tudják figyelni. „Most van folyamatban a kapuk engedélyeztetése. Ezeken éjjellátó kamera lesz, be lesznek kötve a rendőrségre, és a szoftver nemcsak a rendszámot ismeri fel, de még az áthaladó autók típusát is” – mondta Hárs.

A vállalatok odavonzásában is nagy jelentősége van a megbízható netszolgáltatásnak, ez is van olyan fontos, mint a közeli M60-as sztráda és a termálforrásra épülő geotermikus fűtési rendszer, amivel a pályázatokon plusz környezetvédelmi pontokat kaphatnak a támogatást igénylő cégek.

„Körülbelül négy éve költözött be az ipari parkba egy cég, amely nagy nyomású vízzel vág fémet. Miután megvette az ehhez szükséges berendezést, a hazai importőr még két ugyanolyant eladott az országban. Egyszer csak megkérdezték a bólyi társaságot:

– mesélte Hárs József. „Ez szinte teljes mértékben az optikának köszönhető.  A vágógépet pár óra alatt megpakolják, és ezután már elég távolból ránézni a vezérlő adataira, a munkát felügyelő hd kamerák képére. Ez a gép éjjel-nappal, szombaton és vasárnap is folyamatosan dolgozik.”

Ha Bólyon építenek valamit, mindig gondolnak arra, hogy legyenek lefektetve kábelvezető csövek is, mert ki tudja, hogy később hol kell bővíteni a hálózatot. Ehhez azonban külön engedély kell a hírközlési hatóságtól. Volt is ebből gond, amikor az MVM szűk határidővel vállalta a kiépítést, és nem tudott előre engedélyt kérni a hatóságtól. A beruházási érték ötven százalékára megbírságolták őket.

Azóta persze az állami szolgáltatások is ezen a vonalon futnak, de igazán nem érdemes leragadni azon, hogy egy rugalmatlanul működő állami szervezet bírsággal díjazná akár az előrelátó önkormányzati fejlesztéseket is, melyeknek végül az állam is haszonélvezőjévé válik.

Bóly egy egészen más földalatti fejlesztéssel is bekerült a hírekbe, de ezeket a járatokat nem az önkormányzat ásta, hanem az enyhe télben túlszaporodott pockok.

„Itt mindig mélyszántás volt, de szakértők azt mondták, hogy ezzel túlságosan felbolygatjuk a talaj ökoszisztémáját. Most sok szántón úgy ültettek, hogy csak a felszínt kapargatták meg. Ez, és az átlagosnál langyosabb tél elég volt a súlyos pocokinvázióhoz” – mondta a polgármester. „A túlszaporodás mértékét jól jelzik a ragadozók is: a gyöngybaglyok általában 2-3 elejtett pockot visznek a nősténynek, hogy jelezzék, fenn tudják tartani a születendő utódokat. Találtunk olyan fészket, amelyben 40 elejtett pocok volt. A gólyák pedig úgy ki vannak gömbölyödve, hogy alig bírnak repülni.”

A termést ugyan felzabálhatják a pockok, de csak addig, amíg újra nem indítják a mélylazítókat. Az biztos, hogy a 110 centi mélyre beásott üvegszálas hálózatot érinteni sem fogják a munkagépek. És az is kiderült az immár harmadik bólyi látogatásunkon: érdemes volt a csúcstechnikába fektetni és saját kézben tartani a hálózatot, mert az hét év után is szilárd alapot ad a fejlesztésekhez.