Első ránézésre nem is durva a nukleáris tél

Már rengeteg filmben láthattuk, hogy nézne ki a nukleáris tél. A tudósoknak viszont kicsit más elképzelésük van, mint a művészeknek. Amerikai, légkört és környezetet vizsgáló tudósok lemodellezték mi történne egy korlátozott, helyi (regionális) nukleáris háborúban. A tanulmány szerint hőmérséklet-csökkenés várható, kilenc százalékos csökkenés az éves csapadék-mennyiségben.

A laikus fülnek ez nem hangzik túl nagy változásnak, mégis, valójában hatalmasak: ekkora hőmérséklet-változás az elmúlt ezer évben nem volt, az időjárás ilyen kilengése megnehezítené a termelést, éhínséghez vezetne.

A kutatók a szimulációban 100 nukleáris robbanófejjel dolgoztak, akkora mérettel, mint amit Hirosimára dobtak. A kísérletben India és Pakisztán keveredett nukleáris háborúba, valószínűleg azért, mert jóval kisebb nukleáris arzenáljuk van, mint mondjuk az USA-nak, Oroszországnak vagy Kínának. 

A háború után...

• Öt megatonna fekete szén árasztaná el az atmoszférát az elégett dolgokból. Egy része eső formájában visszahullna a Földre.
• Öt évvel később körülbelül 1 Celsius-fokkal lenne hidegebb, mint most, húsz év alatt melegedne vissza a mai hőmérséklet közelébe
• A hőmérséklet-csökkenés miatt kevesebb lenne az eső is. Öt évvel a háború után kilenc százalékkal esne kevesebb, és még 26 évvel később is 4,5 százalékkal kevesebb.
• 2-6 év alatt, régiótól függően 10-40 napra csökkenne a növények fagymentes növekedési időszaka
• A kémiai reakciók megennék a Föld ózonrétegét: öt évvel a háború után 20-25 százalékkal lenne vékonyabb, és tíz év alatt nyerné vissza eredeti vastagságát
•  A megnövekedett UV-sugárzás több leégéshez és bőrrákhoz vezetne, illetve kevesebb, de hibás DNS-sel rendelkező növényhez 

 Nem túl szép jövő, pedig csak helyi háborúról beszélünk, két kisebb arzenállal.