Felhőben lehet nagy Magyarország

Miután kétszer egymás után tele lett az internet a filmsztárok szexképeivel, megint ráirányult a figyelem a felhőalapú szolgáltatásokra. Ezek közt is szerencsésnek mondhatja magát a Tresorit, egy magyar vállalkozás, ami feltörhetetlen, titkosított tárhelyet kínál a mobilozóknak, és olyan lapok írtak róluk pozitívan, mint a CNN és a Forbes.

Piaci pletykák szerint a pucér képek megjelenése után annyi megrendelésük lett, hogy az adatközpontjukban nem győzték bekötni az újabb és újabb szervereket. A Tresorit központjai Amszterdamban és Dublinban vannak, de már mások is abban gondolkoznak, hogy Európába hozzák át az adattárolást.

A kedden Budapesten megrendezett Eurocloud Day konferencián Ablonczy Balázs, az SAP ügyvezetője állt elő azzal a merész vízióval, hogy hazánk a felhőalapú szolgáltatások központjává válthat, és innen akár egész Európát kiszolgálhatjuk. Az SAP legalábbis Európába telepíti át azokat a tevékenységeit, amelyek itteni üzleti folyamatokat szolgálnak ki, és a magyar leányvállalat is mozgolódik, elkezdett embereket felvenni.

Morzsák talán jutnak?

Az Európai Unió arra számít, hogy a felhőalapú szolgáltatások 2-3 millió új munkahelyet és 160 milliárd eurós összesített GDP-növekedést teremtenek. Ebből még a legrosszabb esetben is Magyarországra is kerülhet néhány tízezer munkahely. Bellák Zoltán, a konferenciát szervező EuroCloud Egyesület elnöke és alapítója szerint egyelőre az a jó hír, hogy a szabályozói oldalról nem látszik semmi, amit ezt megakadályozná.  

Ugyanakkor az is látszott, hogy a kormánynak ez jó nagy púp lehet a hátán. A hipermenő "kiberkoordinátor" megnevezéssel ellátott Dr. Szemerkényi Réka, aki miniszterelnöki biztonságpolitikai főtanácsadó, tucatnyi kérdéssel bombázta a hallgatóságot.

• Milyen biztonsági mechanizmusokra lesz szükség?
• Mi garantálja a szolgáltatások folytonosságát?
• Minden országnak előnyös-e az egységes európai cloud-stratégia?
• Milyen adatok kell az anyaországban maradni, mit tárolhatnak az EU területén, és mi mehet ki akár tengerentúl szerverekre is?

Azt sejteni lehetett, hogy nem a szűkebb magyar piacnak szóló konferencián hangzanak el a technológiai világmegváltó gondolatok, de már az is jó hír, hogy ennyien bíznak az iparág hazai felemelkedésében, és a kormány látja azokat a kérdéseket, amikre - viszonylag sürgősen - meg kell találni a választ.

Azért is nehéz ügy a felhőszolgáltatás, mert ha az ember kimondja ezt a szép összetett szót, az emberek állva elalszanak. Valami ilyesmire mutatott rá Takács Zoltán, a Telenor digitális szolgáltatásaiért felelős igazgatója is: úgy kell eladni a felhőszolgáltatást, hogy a vevő ne tudja, hogy felhőszolgáltatásért fizet. Jó példa erre a Deezer vagy a Spotify, amiről elég azt tudni, hogy korlátlan zene az internetről.

Ironikus módon ezzel egy időben folyamatosan nő a nyomás a vevők részéről, hogy minél több felhőszolgáltatás legyen elérhető. Erre egy jó kis demográfiai példát vett elő a Telenor felhőfelelőse:

Aki a 2000-es évek legelején született, az gyakorlatilag egy idős a mobilnettel. Ötévesen már a szüleik töltöttek róluk képeket az iWiwre, 7 évesen lenyúlták a fater iPhone-ját és titokban regisztrálni tudtak a Facebookra, 9 évesen androidos mobilon nyúzták az Angry Birdsöt, 12 évesen előfizethettek a Deezerre, 13 évesen a hipergyors 4G szolgáltatásra, és idén már az okostelefon az elsődleges eszközük, nem a számítógép. Nekik a világ legtermészetesebb dolga lesz, hogy felnőttként mindent a mobilnetről, a felhőből akarnak elérni.

Tehát négy-hat éven belül megjelennek azok a vevők, akik már a felhő alatt nőttek fel. Most pedig az a nagy kérdés, hogy ezen a piacon mi marad majd a gigantikusra nőtt nemzetközi szolgáltatók kezében, és mit tud majd hozzájárulni a hazai gazdaság növekedéséhez.  

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!