A Facebook világuralomra tör

Frissebb (1)

Nem is jótékonykodja el a vagyonát Mark Zuckerberg

További Tech cikkek

Mesterséges intelligencia, drónok, műholdak, virtuális valóság, több százezer emberrel végzett titkos pszichológiai kísérletek, nagyszabású projektek a fejlődő országok meghódítására. Ez nem a CIA éves terveinek rövid összefoglalója, hanem annak a weboldalnak a fejlesztési listája, ami valószínűleg az ön zsebében is ott lapul a telefonján: a Facebooké.

A Facebook már csak olyan, hogy mindig benne van a hírekben, bármit fejleszt, vásárol fel, mutat be. Az utóbbi időkben kicsit mintha úgy tűnne, improvizál a cég, és ötletszerűen vásárol fel cégeket milliárdokért, fejleszt mesterséges intelligenciát, épít műholdat, kísérletezik virtuális valósággal. Mintha csak egy hirtelen nagyon gazdaggá vált geek srác szórná a pénzt két kézzel méregdrága játékokra, amik mindig is érdekelték. Ami akár igaz is lehetne, hiszen Mark Zuckerberg az elsőbbségi részvényeinek köszönhetően szavazati többséget élvez a 300 milliárdos cég igazgatótanácsában - magyarul a cég azt csinálja, amit Zuckerberg akar, ellenvetés nincs.

Azonban ha az ember összeilleszti a mozaikdarabkákat, kiderül, hogy a cég valójában nagyon okosan költi a pénzt, és készül a jövőre. Meg persze a világuralomra.

Hogy megértsük, miért pont úgy építkezik a Facebook, ahogy, először azt kell látnunk, hogy most milyen helyzetben van. Ehhez remek alapot nyújt a pár napja kiadott friss negyedéves pénzügyi jelentés, ami rekordbevételt (4,5 milliárd dollár), rekord felhasználószámot (1,5 milliárd havi júzer, ebből egymilliárd napi rendszerességgel, 700 millió pedig csak mobilról), és ennek megfelelően rekord részvényárfolyamot hozott. Az igazán izgalmas dolgokat azonban az apróbetűs részek rejtik, úgymint:

A felhasználószám növekedése a fejlett nyugati országokban évi 5% körül van, csak Ázsia tartja magát még 20% környékén. Ugyanez 2011-ben Európában 40, Amerikában 25, Ázsiában 80, a világ többi részén 90% volt.
Bár a felhasználók kétharmada az Európán, és Észak-Amerikán kívüli területekről jön, a bevételeknek alig az egynegyedét hozzák ők. Az egy felhasználóra eső éves bevételt (vagyis azt, hogy mennyit ér egy júzer reklámfelületként) Amerikában 45 dollár, de az Amerikán kívüli részeken nem éri el a 8 dollárt sem az átlag.
A cég úgynevezett P/E aránya, ami a cég tőzsdei értékének, és az éves bevételének a hányadosa, jelenleg 108. A klasszikus tőzsdéken 25 felett már túlértékeltnek számít egy cég, az online bizniszben ennél magasabb értékek is előfordulnak (összehasonlításképpen az Apple-nél ez most 13, a Google-nél 30, a Microsoftnál 36), de 100 feletti mutató azt jelenti, hogy robbanásszerű bővülést és fejlődést vár a piac.

Mindebből szépen ki is rajzolódik a Facebook nagy problémája:

Ugyan brutálisan kéne növekednie, de nem nagyon tud hová, mert egyre kevesebb az olyan ember, aki még nincs fenn az oldalon – aki mégis, az jellemzően olyan helyen lakik, ahol nem hoz sok pénzt a reklám.

Bármennyire is kaotikusnak tűnnek a cég felvásárlási és fejlesztési döntései mostanában, valójában mind ennek az összetett problémának a megoldását szolgálják. Vagyis megpróbálják Facebook-felhasználóvá tenni a Föld maradék népességét is, és olyan szolgáltatást tenni alájuk, amiből több és stabilabb bevétel jön. Ha ez csak úgy jön össze, hogy közben az uralmuk alá hajtják az egész internetet, hát úgy.

Első probléma: még több júzer kell

Másfél milliárd aktív felhasználó után elég nehéz még újakat találni, pláne úgy, hogy Zuckerberg folyton a következő milliárdról beszél, mint meghódítandó cél. A következő milliárd facebookozó olyan helyeken él, ahol internet is alig van, és megfizethetetlen luxusnak számít. Ha nincs internetük, majd mi viszünk nekik, gondolta a Facebook. Felvásároltak egy drónfejlesztő céget, az Aquilát, leszerződtek egy francia műholdszolgáltatóval, és elindították az internet.org ingyennet-projektet. Ezekkel elvileg már jövőre elindul a Facebook saját, ingyenes internet-szórása Afrikában. (Megjegyzendő, hogy a Google közben pont ugyanezen mesterkedik, a két cég egymás elől szipkázza el a szakembereket)

Afrika, mi a fenét remél egy online cég Afrikától, gondolja az ember reflexből. Hát, lehet hogy mi Afrikát egy technikailag elmaradott helynek gondoljuk, de a kontinensen több mint 700 millió mobiltelefon-használó van, és csak Kenyában 20 millió felhasználója van az M-Pesa sms-alapú fizetési rendszernek, amin az ország GDP-jének harmada cserél gazdát évente.

Az emberek tehát használják a telefonjukat, nem idegenkednek attól, hogy pénzt költsenek rajta, és nyilván facebookoznának is (de legalább ingyen csetelnének a Messengeren), ha lenne hozzá mobilnetük.

Persze ez még nem oldja meg azt a problémát, hogy a fejlődő országokban nem számítanak különösebben értékes hirdetési felületnek a felhasználók. A Facebook ezen a lassú netkapcsolaton nyújtott élmény javításával próbál változtatni, aztán indított egy programot direkt a fejlődő piacokon való hirdetés fejlesztésére, sőt, egy direkt erre specializált irodát is nyitott Dél-Afrikában. Október végén be is mutatták az első, direkt gyenge sávszélességű elérésekre optimalizált hirdetési megoldást.

Második probléma: túlértékelt a részvény

Az azért egy aránylag irigylésre méltó gond, ha az ember cégét a tőzsde túl sokra értékeli. Ilyenkor lenne logikus jó magas áron eladni részvényeket, viszont ennek nincs túl jó üzenete (elvégre ezt mutatja, hogy nem bízol a saját céged növekedésében és teljesítményében, akkor meg hogyan bízzon más). A megoldás: cégeket kell felvásárolni, amik vagy a vetélytársunkká nőhetik ki magukat, vagy olyan technológiájuk van, amivel tudunk később mit kezdeni; a számlát pedig nem készpénzben, hanem részvényekkel rendezni. Ezért költ olyan lazán milliárdokat felvásárlásra a Facebook, és zsákol be olyan cégeket, mint az Instagram, a WhatsApp, vagy az Oculus. Ezekkel felfegyverkezve pedig ugorhatunk is a következő megoldandó kérdésre:

Harmadik probléma: a hírfolyam már nem elég

A felvásárlásokkal a Facebook egyszerre építkezik rövid- és hosszútávra. Szivárognak el a fiatal felhasználók, mert már az instázás meg a whatsappozás a menő? Semmi gond, pont van kéznél húszmilliárd dollár orvosolni ezt a kis kellemetlenséget. Kéne gondolni arra is, hogy hogyan nézzen ki tíz év múlva a közösségi oldal? Vegyünk hozzá alapnak virtuális valóságot, kétmilliárdért szinte ingyen van.

2025-re a Facebook egy igazi teleportkapuvá fog válni, amin átlépve ott lehetsz, ahol akarsz, azzal, akivel akarsz, nem lesznek többé földrajzi korlátok

- foglalta össze szerényen Mike Schroepfer, a cég technikai igazgatója, mi is az elképzelés az Oculus Rift felhasználásával kapcsolatban. Kishitűséggel igazán nem lehet vádolni.

Ez persze még kicsit odébb van, jelenleg úgy tűnik, hogy a Facebook két dologra koncentrál nagy erőket: a Messenger hizlalására, és az egész Facebook-élmény minél személyesebbé tételére. A messengeres tervekről egyszer már írtunk bővebben, szóval most csak röviden: a csetprogram saját platformmá válik, lehet alá appokat írni, pénzt küldeni rajta, vásárolni, használhatják oldalak is a felhasználókkal való kapcsolattartásra. Egyszóval valami olyasmi lesz belőle, mint a Távol-Keleten szupermenő Line, Wechat vagy Kakao Talk, amelyek igazából a csetelés köré épített közösségi oldalak.

A személyre szabás legfontosabb eszköze M, a Facebook digitális asszisztense, az Apple-féle Siri, vagy a Google Now távoli rokona. Illetve annyival több náluk, hogy nem csak kérdésekre válaszol, hanem utasításokat is végrehajt, például megvásárol dolgokat vagy hotelszobát foglal le, ha arra kérjük. Ez kiegészül a megújult naptár-határidőnapló funkcióval, az új lájkrendszerrel, és mindezek mögött a Facebook lelkét jelentő mesterséges intelligenciával, ami ember módjára gondolkodva próbálja meg kitalálni, milyen tartalmakra vagyunk kíváncsiak. Meg persze, hogy milyen reklámokra.

A végeredmény, meg a cél az, hogy a Facebook tulajdonképpen eggyé váljon az internettel: mindent meg lehessen tenni az oldalon belül, amire az átlagfelhasználó a netet használja. A híreket már lehet itt olvasni, levelezni, csetelni, játszani, videót nézni, zenét hallgatni szintén, lassan felmerül a kérdés - vagy hát legalábbis Zuckerbergék nagyon szeretnék, hogy minél több emberben felmerüljön -:

Minek van egyáltalán az internet Facebookon kívüli része?

Az persze nem feltétlenül örömhír, hogy egyre inkább a Facebook algoritmusai határozzák meg pár milliárd embernek, hogy mit látnak az internetből. Extrém esetben mondjuk egy hirdető óhajának megfelelően torzítva a valóságot. Indokolatlan rettegésnek hangzik? Egyszer már lebukott az oldal azzal, hogy pszichológiai kísérletet végez 600 ezer gyanútlan felhasználóval, manipulálja a hírfolyamuk összeállítását, és figyeli, hogy ez milyen érzelmi változásokat hoz a posztjaikban és kommentjeikben.

Viszont ha tetszik, ha nem, a Facebook, meg a világ ebbe az irányba halad. Nem tud már további internetezőket saját felhasználóvá tenni az oldal? Hát, majd csinál új internetező milliárdokat. Nem tud több és/vagy drágább reklámot eladni az ő felületeikre? Hát majd eléri, hogy mindent a Facebookon csináljanak, amit online csinálnának, és azzal nagyobb lesz az a hirdetési felület. A világuralom nem egyszerűen cél - ez az egyetlen irány, amerre haladva a cég még növekedni tud.

És akinek ez nem tetszik, annak ott a Vkontakte, azon legalább ingyen van a pornó.