Keveset spórolnánk a net áfacsökkentésén

Magyarországon a lakosság 72 százaléka rendszeres internetező a KSH adatai szerint, amivel az uniós középmezőny végén kullogunk. A kormány három éven belül, 2018-2019-re szeretné elérni a 85 százalékos uniós átlagot, és ennek az egyik eszköze lesz az, hogy 2017 január 1-től leviszik az internetszolgáltatás áfáját a mostani 27 százalékról 18 százalékra.

Jó esély van rá, átmenjen uniós szinten az internetelérés áfacsökkentése

– mondta Deutsch Tamás egy hétfői háttérbeszélgetésen, ahol az EP-képviselő az általa koordinált Digitális Jólét Programról osztott meg részleteket. Hozzátette, hogy ez szerinte nem magyar ügy, az európai digitális átalakulás miatt fontos. Ezzel a változtatással bármely tagállamban kedvezményes áfakulcs alá lehetne besorolni az internethasználatot.

Gyorsan kiszámoltuk, hogy mit jelentene a gyakorlatban ez a változás. A kormány által is gyorsnak talált 30 megabites előfizetéseket vesszük alapul, akkor a 3500-7500 forint között szóródó havidíjon

Ez is valami.

Felmerült ötletként az is, hogy legyen elérhető valamilyen ingyenes alapcsomag is. Ezzel kapcsolatban Deutsch Tamás elmondta, hogy bármilyen alapcsomag, amivel az emberek csak lassú hozzáférést vagy kis adatmennyiséget kapnának, csak kidobott pénz, „olyan lenne, mintha butatelefont osztogatnánk”. A kormány nem akar olyan alapcsomagot, ami csak emailezésre jó, ezért elkezdték az egyeztetést a szolgáltatókkal a lehetőségekkel kapcsolatban. Azt szeretnék, hogy az áfacsökkentés bevezetésével egy időben ez is elérhetővé válna.

Milliárdok mennek a drótra

Az Európai Unió 2014-2020-as fejlesztési időszakában 1,1 milliárd euró, vagyis nagyjából 340-350 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére, hogy támogassa a digitális átalakulást. Az már biztos, hogy ebből nagyjából 85 milliárd megy el hálózatfejlesztésre, hogy a célul kitűzött 30 megabit per másodperces elérés mindenhol megrendelhető és előfizethető legyen.

Deutsch Tamás ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a felmérések szerint, amikor azt vizsgálják, hogy miért nem internetezik valaki, az első helyen a kompetenciahiány szerepel.

Az infrastrukturális fejlesztés elkerülhetetlen, mert hiába akarok internetezni, ha nincs hálózat. Természetesen az ár is fontos, de kétszer súlyosabb ok a nem internetezésre az, hogy nem tudják használni.

– mondta a kormánybiztos. Ez a felnőttképzés hiányosságaira is utal, ám ezzel kapcsolatban Deutsch elmondta, hogy hazánkban a felnőttképzés, az élethosszig tartó tanulás nem igazán trendi. Nagyon sok olyan iparág van, ahol természetes, hogy a dolgozók továbbképzéseken vesznek részt, de a felnőttek nagy része önmagáról úgy gondolkodik, hogy a továbbképzés valamilyen hiányosság, kompetenciahiány bevallását jelenti.

Ezt a helyzetet feloldhatná a távoktatás, de ma az államilag pénzzel támogatott képzés nem valósulhat meg távoktatásban. Van a felnőttképzésben távoktatás, de az piaci alapú, ezért előfordulhat, hogy egy otthonról elvégezhető tanfolyam 80 ezer forintba kerül, miközben ugyanaz a képzés személyes részvétellel ennek a töredéke.

A most beinduló programok végrehajtásában marad az a szabályozás, hogy a felnőttképzés során a távoktatási forma közpénzből nem finanszírozható, de hónapokban mérhető, hogy ez a megváltozzon. Ahogy Deutsch fogalmazott, képtelenség, hogy ezen a piacon ne lehessen távoktatás, mert tartalom is kell az internetezőknek.