Aki már az ötvenes években informatikát tanított

Az az igazi pedagógus, aki vágyat tud ébreszteni a tantárgy és a tudás iránt. Ők ezt mesterien tették

– mondta Labancz Zsolt, piarista tartományfőnök a budapesti Piarista Gimnáziumban a Jövőbelátó piaristák című kiállítás megnyitóján. Két tanárra utalt:  

• Öveges Józsefre (1895-1979), akit tévés és rádiós szerepléseiből egy ország ismert, illetve
• Kovács Mihályra (1916-2006), aki gyakorlatilag az első magyar informatikatanár volt.

Labancz szerint Öveges professzor személyiségével érte el ezt: szuggesztív volt, és nagyon egyszerűen tudta elmagyarázni a fizika titkait. Kovács Mihály a diákok bevonásával érte el ugyanezt: a korabeli naplók szerint a gimnáziumi első osztály automatizálási szakkörét például tizedikes diákok vezették.

Kibernetikai gépeket építettek

Kovács Mihályról Képes Gábor, a kiállítás szakmai partnereként közreműködő Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) főmunkatársa tartott rövid előadást. Szerinte Kovács az informatikai tehetséggondozás abszolút előfutára Magyarországon, lényegében hazánk első középiskolai informatikatanáráról van szó.

Kovács az 1958-59-es tanévben hirdette meg kibernetikai szakkörét. Összehasonlításképpen: Kozma László csak 1958-ban rakta össze az első magyar elektromechanikus számítógépet, a MESZ–1-et. Majd 1959-ben készült el az első elektronikus számítógép, az M–3, amit 1959 áprilisában Kovács már be is mutatott a diákjainak.

A szakkörökön a diákokkal együtt kibernetikai játékokat raktak össze, Kovács pedig vitorlásokat épített. Mindkettő jól mutatott képen és tévében, ezekkel hamar médiasztár lett – és most a kiállításon is megnézhetőek a gépek.

Szakkörének talán legkiemelkedőbb alkotása a Mikromat kibernetikai építőkészlet, amit a kiállítást egyébként (Borbás Péter, Koltai András mellett) bemutató Woynarovich Ferenc készített 1966-ban: nemcsak játék volt, hanem több ezer példányban eladták Magyarországon, több ezer diák tanulta meg ezen az informatikai alapokat. 

Kovácsnak 1979-ben sikerült beszereznie az első modern számítógépből, a TRS 80-ból is, néhány évvel később pedig már HT–1080Z-je volt, amire a diákok is írtak programokat. Ő és diákjai is sokat publikáltak, például a Mikroszámítógép Magazinba.

Öveges álma mára megvalósult

A tárlat másik híres személyéről, Öveges Józsefről Görbe László, matek-fizika szakos tanár, piarista szerzetes, a Szent Margit Gimnázium igazgatója beszélt. A fizikust országosan híressé Száz kérdés – száz felelet című műsora és rengeteg rádióadása tette, Öveges szerzetessége mellett matematika-fizika szakos tanár volt, a friss levéltári adatokból az is kiderült, hogy a kémiai Nobel-díjas Oláh György az ő tanítványa volt egy ideig.

Öveges rengeteg tankönyvet, érettségi előkészítőt írt. Fizika című könyvét még a Rákosi-korszakban is használták. Emellett párhuzamosan tudománynépszerűsítő könyveket is írt, például az időjóslásról és az atombombáról – utóbbiról már 1946-ban, egy évvel az atombomba ledobása után. Népszerűsítő könyvei 10-20 ezres példányszámban jelentek meg.

A professzor nagyjából harminc atomfizikai kísérletet mutatott be a tévében, ma is ezek számítanak alapnak (például a híres rezonancia-kutyát). Sajnos kevés maradt fenn, amit filmre is vettek, mert kísérleteit élőben végezte a tévében is.

Nem köztudott róla, hogy fóbiás volt, félt a bacilusoktól, ezért senkivel sem fogott kezet, a fiataloknak viszont mindig szívesen segített. Az ő álma volt a Csodák Palotája, ami életében még nem valósult meg, ma viszont már működik.

A kiállítás a Piarista Rend Magyar Tartománya és az NJSZT közös tárlata, és előzetes bejelentkezés után szeptember végéig látogatható a budapesti Piarista Gimnáziumban.