Fizikából egyest kap a világ legkisebb tranzisztora

Egyre nehezebb csökkenteni a szilíciumból készült tranzisztorok méretét, pedig enélkül a számítógépek sem lesznek gyorsabbak és hatékonyabbak. Emiatt is jó hír, hogy a Lawrence Berkeley laboratóriumban sikerült megépíteni egy működőképes 1 nanométeres tranzisztort.

A csipgyártók most 14 nanométeres tranzisztorokkal gyártják a processzorokat, és annyira elakadt a félvezetőipar, hogy az Intel legutóbb kihagyta a szokásos méretcsökkentést, és inkább csak optimalizálta a processzorok felépítését. Nagyon úgy tűnik, hogy kezdi érvényét veszteni a Moore-törvény, amely alapján kétévente kéne kétszeresére növelni a félvezető áramkörökön lévő tranzisztorok számát.

Az igazán nagy bajok akkor kezdődnek majd, amikor a gyártók elérik a 7 nanométert, mert ennél a méretnél már fizikailag túl közel lesznek egymáshoz a tranzisztorok. Az elektronok át fognak áramlani a szomszédos logikai kapukhoz, és képtelenség lesz kikapcsolt állapotba állítani a tranzisztorokat.

A Berkeley kutatói nem is a hagyományos szilíciummal vágtak bele a kísérletezésbe, hanem molibdén-diszulfiddal és szén nanocsövekkel. A tranzisztorban a molibdén-diszulfid viselkedik félvezetőként, és a nanocső az elektronok áramlását irányító kapu.

Bár ezzel a módszerrel sikerül előállítani egyetlen működő tranzisztort, attól még nagyon messze vagyunk, hogy több milliárdot össze tudjunk zsúfolni egyetlen lapkán, és mindezt nagyüzemi módszerekkel, hogy el lehessen látni processzorokkal a jövő számítógépeit.