Bécs mellett épül a jövő városa

A bécsi Aspernben megpróbálnak választ adni arra, hogy milyen lehetne a jövő energiatakarékos városa, amely saját maga termeli meg az üzemeléséhez szükséges energiát, és jó esetben még el is tudja adni a felesleget. A kerületben élhető városi környezetet akarnak megteremteni, ahová szívesen költözne mindenki.

Ezen túl az Aspern Smart City Research kutatási célja megtalálni a legjobb energiafelhasználást a különböző épülettípusokra. A programban részt vevő lakóktól folyamatosan gyűjtik az adatokat, és ezek alapján javasolnak változtatásokat, új ötleteket.

Aspern Seestadt, vagyis tóparti városának ötlete 2010-ben merült fel, három év kellett ahhoz, hogy megkezdjék a megvalósítást – ez idő alatt befektetőket kerestek, megszerezték a szükséges engedélyeket, és kiírták a pályázatokat az épületekre. Az első lakók tavaly év elején költöztek be Seestadtba.

A terület nem volt teljes pusztaság előtte, itt nyílt 1912-ben az asperni repülőtér, amely a maga idejében a világ legnagyobb és legmodernebb repülőterének számított. A két világháború idején még fontos központ volt, de jelentősége később rohamosan csökkent, majd 1977-ben bezárták. Azóta elhagyottan állt a terület. Az okosváros megtervezőinek azonban kapóra jött az elhagyott reptér.

A terület nagysága 240 hektár, nagyjából 340 focipályányi. A tervek szerint 2029-re, vagyis az építkezések végére húszezren fognak itt lakni, és nagyjából ugyanennyi munkahelynek ad majd otthont a városrész. Mindez hatmilliárd euróba kerül majd összesen, ennyibe kerül kiépíteni az összes lakást a hozzá tartozó üzletekkel, közösségi helyekkel, parkokkal, játszóterekkel, iskolákkal és irodaházakkal.

Ma a teljes terv nagyjából negyedénél tartanak, az első lakónegyedbe tavaly költöztek be az első vállalkozó kedvű családok. A projekt céljához az is szükséges, hogy mindenféle társadalmi és anyagi helyzetű, végzettségű emberek érkezzenek, nem akarnak zárt közösséget kialakítani. Ehhez egészen különleges rendszert alakítottak ki. A lakások 45-160 négyzetméter közöttiek, vagyis egyedülállók és nagycsaládosok is megtalálhatják a nekik megfelelőt. A lakások fele bérlakásként talál gazdára, a bérleti díj 7-10 euró között mozog négyzetméterenként. Ezt az alacsonynak tűnő díjat városi támogatással tudták elérni, de így biztosítják, hogy ne csak a leggazdagabbak tudjanak ideköltözni. Különálló házak nem is lesznek a városban, csak többlakásos épületek. Ezeket is úgy alakították ki, hogy mindenféle lakások megtalálhatóak legyenek bennük, bérlakások és saját tulajdonúak vegyesen. Nincs is olyan érzése az embernek ott sétálva, hogy egy uniformizált lakóparkban lenne, a házak mindegyike más stílusú.

A városban kiemelten figyelnek az infrastruktúrára, nagyon jó a közlekedési kapcsolata Béccsel; metróval és vonattal is nagyjából fél óra alatt elérhető a belváros. Ez ki is próbáltuk: ennyi idő alatt metróval a város szélén lévő Aspernből az operaháznál voltunk, autóval a másik irányba (tehát a városból Aspernbe) viszont majdnem egy óráig tartott az út, és még csak nem is volt csúcsidő akkor. De azért kocsival is lehet közlekedni, bár autópálya-kapcsolata egyelőre nincs a városnak. Aspernben amúgy inkább a biciklis közlekedést támogatják, a főbb utakon kívül nem is lehet autókkal közlekedni, azokat a lakossági részek bejáratánál lévő közösségi garázsokba lehet leparkolni. A lakóházak közötti területeket pedig közösségi terekké, játszóterekké alakították. Ahogy a helyi lakosok fogalmaznak, itt egyedül is leengedik a gyereket játszani az utcára.

Egyelőre sikere van a városnak, az ott lakók elégedettek; igaz, alig több mint egy évet töltöttek még az új lakóhelyükön, így még a hosszú távú hatásokról nem lehet tudni. Mindenesetre a következő megépítendő városrészre már folyamatosan foglalják le a lakásokat leendő tulajdonosaik vagy bérlőik.

A tudományos projekt

Aspern az élhető város koncepción túl egy másik, talán fontosabb projektnek is a házigazdája, ez pedig az energiatakarékos módszerek, koncepciók kutatása. Már az építkezésnél is figyeltek az energiatakarékosságra. A volt repülőtér közepén ástak egy nagy tavat, nagyjából 600 ezer tonna földet nyertek ki onnan. Ezt a földet fel is használták az építkezéshez, 125 ezer teherautó-fuvart spórolva meg ezzel. Ráadásul a következő fázisokra is maradt még anyag, így egy ideig nem kell odahordani az anyagot.

A lakók betelepülésével pedig kezdetét vette a legfontosabb projekt, a különböző épületek hatékony energiafelhasználásának kutatása. A háztartások nagyjából ötven százaléka, 111 család vesz részt a kutatásban azzal, hogy minden adatot a kutatók rendelkezésére bocsátanak az energiafelhasználási szokásaikról. Vagyis ha felkapcsolják a villanyt, ha bekapcsolják a fűtést vagy elindítják a légkondicionálót, arról mind megy az értesítő a kutatóknak. Ezeket az adatokat ők arra használják, hogy új módszereket, koncepciókat gyártsanak arra, hogyan lehet a lehető leghatékonyabban eltárolni a napenergiából keletkezett áramot. A kutatást annyira komolyan gondolják, hogy még a garázsban éppen leparkolt autó motorjának melegét sem hagyják elveszni, azt is megpróbálják felhasználni.

A kutatásban háromféle épülettípust vizsgálnak. A lakóépületekről írtunk, ezenkívül folyamatosan figyelik a helyi iskolát (amelybe már tavaly 180 gyerek járt, 17 osztály volt, köztük speciális igényű gyerekeknek is megfelelő képzéssel) és a  kollégiumot, ahol jelenleg háromszáz diák lakik. Az épületekbe a legmodernebb eszközöket építették, a napelemtől kezdve a hőpumpákon át a különféle hibrid megoldásokig minden megtalálható bennük. A lényeg, hogy nemcsak használják az energiát, hanem előállítják és tárolják is. Sőt, vannak időszakok, amikor tovább is tudják adni a megtermelt áramot. A rendszer folyamatosan tanul, és a hosszú távú cél, hogy a város energiaellátása ne függjön az időjárástól, hanem megfelelő tárolással folyamatos legyen a megújuló energia használata.

Ez a projekt jelenleg még az adatgyűjtési szakaszban van, jövőre kezdik meg az évek alatt beérkezett adatok feldolgozását, majd utána előállnak ötleteikkel, amelyeket a város következő fázisainál már felhasználnak. Így Aspern Seestadt következő városrészei már a legmodernebb technológiával épülhetnek. A projekt résztvevőinek még ennél is nagyszabásúbb terveik vannak, az itteni ötleteket más városokban is szeretnék felhasználni, példaként persze Bécset említették.

És ha már a jövőről esett szó, a városban szeretnének még egy sor olyan megoldást bevezetni, amelyet máshol még nem próbáltak ki. Ilyen például a közösségi autó. Az önjáró autók kapcsán ugye arról beszélnek a szakértők, hogy megváltozik majd az autóhasználat, az emberek nem vesznek majd autókat, hanem bérlik majd, amikor szükségük van rá. Ez logikusnak hangzik, hiszen ha belegondolunk, az autó többsége az idő 90-95 százalékában parkol. Aspern Seestadtban ezt úgy próbálják megoldani, hogy lesznek közösségi autók, amelyeket mindenki csak akkor használ, amikor szüksége van rá, és csak annyit fizet érte, amennyit használta.

A jövő tehát épül Bécs mellett, néhány év múlva az is kiderül, hogy mennyire válik be, az ott lakók mennyire tudnak átállni az új szemléletre.