Lukács
7 °C
22 °C

Az EU bírósága szerint is törvénytelen volt a brit kémkedés

2016.12.21. 17:12

Az Európai Unió Bírósága (EUB) szerint törvénytelen volt a brit titkosszolgálatok korábbi, sokat kritizált tömeges adatgyűjtési gyakorlata.

Az előző, idén év végén lejáró Data Retention and Investigatory Powers Act (nagyjából: adatmegőrzés és vizsgálati hatáskörök törvénye) nevű szabályozás arra kötelezte a telekommunikációs cégeket, hogy 12 hónapon át megőrizzék a kommunikációs metaadatokat (vagyis nem a kommunikáció tartalmát, hanem hogy ki, mikor, kivel, hol, hányszor, mennyi ideig kommunikált). Az EUB most azt mondta ki, hogy ez az előírás uniós jogba ütközött.

A döntés szerint a jogszabály által lehetővé tett általános és megkülönböztetés nélküli adatmegőrzés nem fér össze az EU-s joggal, mert

meghaladja a feltétlenül szükséges mértéket, és nem tekinthető indokoltnak egy demokratikus társadalomban,

ahol adatgyűjtést és -megőrzést csak célzottan, jól meghatározott bűnüldözési céllal lehet folytatni.

A jogszabályt eredetileg két brit politikus, a munkáspárti Tom Watson és az akkor még konzervatív képviselő David Davis vitte a brit bíróság elé, ahonnan továbbkerült az EUB-hoz. (Davis azóta kiszállt, miután brexitügyi miniszterré nevezték ki.) Az EUB döntése után az ügy visszakerül a brit fellebbviteli bírósághoz, amely a végső ítéletet meghozza majd.

A régi törvényt kritizálták, de az új még durvább

Októberben már egy brit törvényszék is foglalkozott a brit állami adatgyűjtéssel, és kimondta, hogy a titkosszolgálati szervek 17 éven át, egészen 2015-ig törvénytelenül, megfelelő biztosítékok nélkül gyűjtötték és tárolták a brit állampolgárok személyes adatait. Azért csak 2015-ig, mert az akkori jogszabály-változtatások után a bíróság szerint már rendben van a helyzet, majdnem két évtizeden át viszont senki nem felügyelte megfelelően a titkosszolgálatok hozzáférését ezekhez az adatokhoz. A sokat kritizált megfigyelési gyakorlatról ebben a cikkben írtunk részletesebben.

Ehhez képest novemberben a brit törvényhozás elfogadta a jövőre életbe lépő új törvényt, az Investigatory Powers Actet, amely az eddiginél is nagyobb hatásköröket biztosít a titkosszolgálatoknak a tömeges adatgyűjtésre. A törvény ellen még tervezetkorában sok jogvédő szervezet és a nagy techcégek az Apple-től a Facebookon át a Google-ig tiltakoztak.

Az EUB döntése után a Liberty nevű jogvédő szervezet már jelezte, hogy a fejlemények fényében a frissen elfogadott törvényt is meg kellene változtatnia a kormánynak. Utóbbi már jelezte, hogy a végső döntésig semmi ilyesmit nem tervez. Persze ha Nagy-Britannia egyszer tényleg eljut oda, hogy a brexitet a gyakorlatban is végrehajtva kilép az EU-ból, az uniós bíróság többé nem is fog tudni beleszólni a brit állami megfigyelési gyakorlat alakulásába.