Natália
-3 °C
7 °C

Véget ér az okostelefonok korszaka

GettyImages-461095260
2016.01.04. 17:08
Évtizedeken át arról szólt a fogyasztói elektronika, hogy miként tudjunk a világot közelebb hozni magunkhoz. Csak ülni kellett a számítógép vagy a dvd előtt, és habzsolni a pixeleket. Most egy kicsit megfordult az irány, egyre több kütyü segít abban, hogy mi menjünk közelebb a világhoz. A CES 2016 legnépszerűbb kütyüjei a drónok, az elektromos autók és a fitneszkütyük, vagyis minden, amit a lakáson kívül tudunk használni. Gondolta volna, hogy már az okostelefonnak is lehúzták a rolót?

Mindenki felkapta a fejét, amikor a Facebook kétmilliárd dollárért megvette az Oculust, mert ez arra utalt, hogy a szemünk elé vetített virtuális valóságban komoly potenciál van. A legnagyobb szórakoztató elektronikai expón, a héten kezdődő Las Vegas-i CES-en nemcsak az Oculus Rift sisakba épített megjelenítője lesz látható, hanem a HTC által tavaly bemutatott Vive második generációja és a Sony-féle Playstation VR is.

Most viszont még nyomokban sem látható, hogy a Facebook hatalmas befektetése mikor fog megtérülni. Az iparági előrejelzésekben elég nagy a szórás, a különböző szervezetek 2016 végéig 1-7 millió vr-sisak eladására számítanak, ami nagyjából egy kerekítési hiba, ha a pc-k vagy az okostelefonok piacához hasonlítjuk, hiszen csak a mobilokból több mint egymilliárdot adnak el évente. A grafikus csipeket gyártó Nvidia becslései szerint

13 millió pc-nek van megfelelő grafikus képessége a virtuális valóság futtatásához.

Ez kevesebb, mint a világszerte használt számítógépek 1 százaléka. Még nem tudni, hogy a piac miként reagál erre a problémára. Sokévnyi zuhanás után a VR lendíti fel a számítógépek piacát? Nagy esély van rá, hogy a VR idén még csak egy hatalmasra fújt lufi lesz.

Nyilvánvalóan a szupererős pc-t használók közül sem mindenki ájul el attól, hogy a kijelzőt végre a fejére húzhatja, tehát reális lehet a piackutatók pár milliós becslése. A mobilipar is keményen próbálkozik, például a Samsung a Gear VR nevű sisakjával. Ez azonban csak egy speciális szemüveg, és emögött egy átlagos okostelefon szolgál megjelenítőként. A kényelem, a felbontás és a képfrissítés messze elmarad a várakozásoktól.

A virtuális valóságból az élvezhető tartalom is hiányzik, és ezen részben a CES-en megjelenő több tucat dróngyártó segíthet. Az egyik idei slágertéma ugyanis az lehet, hogy a legprofibb, forintban több millióba kerülő drónokat már 360 fokos képet rögzítő kamerakészlettel szerelik fel. A CES megnyitásáig csak pletyka, hogy

a GoPro Karma drón rögtön 360 fokos rögzítési képességgel érkezik.

Az akciókamerákat gyártó cég bejelentésére rengetegen várnak, de Las Vegasban összesen 27 dróngyártó mutatja be a termékeit, tehát enélkül is elég sok újdonsággal találkozhatunk. Ott lesz a kiállításon az amerikai légügyi hatóság is, hogy a karácsonyi szezonra időzített új előírását népszerűsítse. Ennek értelmében az Egyesült Államokban minden  repülni tudó eszközt regisztrálni kell a hatóságnál.

Senki sem akarja, hogy a drónját repülés közben leszedjék a levegőből, ezért a profi eszközöket gyártó DJI bemutatott egy szoftveres kerítést, hogy megakadályozza az illegális röptetéseket. A szoftver megakadályozza a felszállást a repterek közelében és más tiltott zónákban, és az átmenetileg, például erdőtűz vagy tömegeket vonzó események miatt korlátozott légtérről is értesíti a felhasználót.

Villamosított sztrádák

A drónoknak és vr-sisakoknak köszönhetően a világ minden szegletét bejárhatjuk a fotelünkben ülve, de mindez csak arra lesz jó, hogy még több helyre akarjunk eljutni valódi élményeket gyűjteni. Ebben pedig az átalakuló autóipar lesz a segítségünkre.

A CES ma már jelentős részben autóipari kiállításnak mondható, hiszen a kiállítási terület közel egynegyedét a járműgyártók foglalják el, és nyolcból két nyitóbeszédet az ő képviselőik tartanak: Mary Barra a GM-től, valamint Herbert Diess a dízelbotrány pöcegödréből kimászni próbáló Volkswagentől. Mindkét cégtől elektromos autók bemutatására számíthatunk, ami a VW-nek különösen fontos, mert meg kell szabadulnia a rossz hírnévtől, amit a szén-dioxid-kibocsátási adatok manipulálásával ért el.

Sokat elárul az autóipar átalakulásáról, hogy milyen irányba röpködnek a dollármilliárdok. A titokzatos Faraday Future mögött a kínai milliárdos Csia Jüe-ting (Jia Yueting) áll, és a vállalat egy hatalmas autógyárat akar felépíteni Nevada államban. Azt pletykálják, hogy az autóikat nem megvenni lehet majd, hanem kikölcsönözni.

Már az olyan őskövületek is kacérkodnak ezzel a gondolattal, mint a Ford és a GM, mert azt látják, hogy változniuk kell, ha meg akarnak felelni az új generációk elvárásainak, akiket kevésbé vonz a drága autók birtoklása, ugyanakkor fontosnak tartják az élhető környezetet és az erőforrások megosztását. 

A Ford több tucat kísérletben vizsgálja, hogy az autóeladások helyett miként tudna megélni közlekedési szolgáltatóként, a GM pedig hétfőn jelentette be, hogy félmilliárd dolláros befektetéssel beszáll a Lyft nevű közösségi taxiszolgáltatóba, az Uber egyik legnagyobb amerikai riválisába, és

a Lyft és a GM közösen fejleszti ki egy önjáró autókra épülő utasszállító hálózatot.

Az önjáró autókból is biztosan látunk majd újakat a CES-en, de a Mercedes tavalyi bemutatóját elég nehéz lesz überelni. Nem is feltétlenül szükséges, mert most annak van itt az ideje, hogy a robotsofőrt kiszolgáló eszközök, a radarok, lézeres és ultrahangos távolságmérők, gps-ek, kamerák és más szenzorok legyenek egyre kisebbek, pontosabbak és megbízhatóbbak, mert ezek nélkül a Google robotautója se kerül az utakra. Az LG komolyan veszi ezt a feladatot, és 2016-ban elindítja az önállóan működő, több iparágat kiszolgáló szenzorkutató intézetét.

Részben a szenzoroktól függ az életünk, részben pedig a begyűjtött adatokat valós időben kiértékelő mesterséges intelligenciától, ami szintén forró terület az autógyártásban. Olyannyira, hogy a Toyota tavaly novemberben bejelentette, öt év alatt egymilliárd dollárt költ az autózásban felhasználható mesterséges intelligencia kutatására.

Életben maradtak

Ősszel azzal összegeztük a fogyasztói piacnak szánt fitneszkütyükkel szerzett tapasztalatainkat, hogy ezek még nem elég érettek, szinte mindegyikből hiányzik valami funkció. A hiány nem volt olyan nagy, hogy azt ne lehetett volna mostanra pótolni, úgyhogy ezen a területen sok izgalmas újdonságra számítunk.

A Fitbit például sejtelmesen azt ígéri a sajtómeghívójában, hogy 2016-ban lángra lobbantja az egészség és fitnesz világát. Ezúttal biztosan nem csak arról van szó, mint a berlini IFA-n, ahol több színben is piacra dobta a meglévő fitneszkarkötőit.

Hogy mi lesz a számítógépekkel, tévékkel, okostelefonokkal és tabletekkel?

Ugyanolyan szögletesek maradnak, mint amilyenek eddig voltak, talán egy kicsit lekerekítettebb élekkel. Erősebb processzorral, több memóriával és tárhellyel, nagyobb felbontással. De ezek már csak a központi egységek, a vezérlőkonzolok az összes többi eszközhöz, ami körülvesz minket. 

Aki 2016-ban is tagadni próbálja azt, hogy véget ért a pc-k korszaka, jobb, ha tudja, hogy a piacelemzők már nem is a számítógépek, hanem az okostelefonok korszakának kiteljesedéséről és a növekedés végéről beszélnek. A mérvadó IDC elemzői legalábbis azt jósolják, hogy az okostelefonok eladása idén először 10 százaléknál kisebb mértékben fog bővülni.

Milyen újdonság lesz meghatározó a következő évtizedben?  Azt mindig is Las Vegasban, a CES-eken tudta meg a világ. A következő napokban a helyszínről számolunk be az eseményről.