Péter, Pál
19 °C
32 °C

A Facebook többet tud rólunk, mint sejtenénk. Sokkal többet

cover.gif
2017.02.16. 12:54

Általában egy unott vállrándítással reagálunk arra, hogy az ingyenes Facebookon az adatainkkal fizetünk mindenért, mert már túl sokszor hallottuk ezt a semmitmondó figyelmeztetést.

Mégis, mit jelent ez?

Azt, hogy a Facebook sokkal többet tud rólunk, mint amit a lájkjaink, megosztásaink és a megadott személyes adataink alapján sejtenénk. A közösségi portál többféle módszerrel gyűjti az információkat, akár más cégektől is megszerzi azt, ami hiányzik a gyűjteményéből. Amit pedig már megszerzett, annak a törlését nagyon nehéz elérni.

Erről az egészről a Githubra írt nagyszerű elemzést Vicki Boykis, aki több mint egy évtizede dolgozik adatbázisokkal. Egyik legizgalmasabb megjegyzése, hogy

a Facebook már a bejegyzések közzététele előtt elkezdheti az adatgyűjtést.

Volt már példa arra, hogy begyűjtöttek minden billentyűleütést, még mielőtt rányomtunk volna a KÜLDÉS feliratú gombra. Ezzel az öncenzúrát akarták kutatni, például azokat az eseteket, amikor a dühtől vörösen lángoló fejjel begépeljük, hogy a ROHADJON MEG A FŐNÖK, aztán két másodperccel később kitöröljük az egészet, és beírjuk helyette, hogy „Hú, de innék már egy kávét, őrület, mi van ma az irodában! :D”.

A begyűjtött adatainkon folyamatosan végeznek kutatómunkát, a Facebook adattudós részlegén többtucatnyian dolgoznak – sokkal többen, mint más, hasonló méretű cégeknél. Persze nem minden kutatásból lesz akadémiai publikáció, hiszen az esetek többségében csak a Facebook működését próbálják optimalizálni, hogy még többen kattintsanak a hirdetésekre. A belsős kísérletekhez nem is nagyon kell engedélyt kérni, ahogy a Facebook egyik volt alkalmazottja írja a blogbejegyzésében

Hogy adott pillanatban éppen milyen kutatásban vagyunk kísérleti egerek, arról elég keveset tudunk, így aztán bármikor előfordulhat, hogy éppen minden kattintásunkat rögzítik. A Facebook kutatói néhány témájukról publikáltak tanulmányokat, ami alapján sejthető, hogy mi iránt érdeklődnek. Tavaly nagyjából 800 000 amerikai vallotta be a heteroszexuálistól eltérő nemi irányultságát, és kutatták az USA migránsait is a szülőhelyükön és az új hazájukban kiépült kapcsolati hálójuk alapján.  

Ezt biztosan tudja, mert megmondtuk neki

Teljesen nyilvánvaló, hogy az általunk megadott adatokat tudja rólunk a Facebook, de a portálon ezekről is sokkal kevesebb jelenik meg, mint amennyi a láthatatlan, háttérben működő adatbázisban megtalálható. Ezeknek az adatoknak a nyilvános részét könnyen felfedhetjük, ha a Beállítások menüben az Általános fülön rányomunk a lista alján arra, hogy letöltenénk az adataink másolatát.

Képernyőfotó 2017-02-08 - 14.52.52.png

Ez egy kicsit körülményes eljárás, mert többször meg kell adni a jelszavunkat, érthető okokból, hiszen amit letöltünk, abban majdnem minden személyes adatunk benne lesz, a csevegésektől egészen a lájkjainkig. De csak majdnem minden. 

Ha a Facebookon önszántunkból megadjuk a politikai nézetünket, a munkahelyünket, a kedvenc filmjeinket és könyveinket, hozzászólunk és reagálunk bejegyzésekre, személyes üzeneteket írunk, és még be is csekkolunk helyekre, akkor ezek biztosan ott lesznek a Facebookról letöltött csomagban, ám ennél jóval izgalmasabb az a rész, amit nem is mi adtunk meg.

Ott van például a Hirdetések szekció, ahol azt látjuk, hogy az adataink alapján mire következtet a Facebook, milyen reklámok kelthetik fel az érdeklődésünket. Az esetemben van itt egy rakás munkához köthető adat, de olyan bejegyzések is, amelyekről nem tudnám megmondani, hogyan kerültek oda.

A képen látható lista utolsó bejegyzése leplezte le a Facebookot, hogy nem csak a saját adataival dolgozik. Valóban napok óta nézegetem az Asus routereit, hogy vajon melyik tud médiakiszolgálóként is működni, de erről egyáltalán nem csevegtem a Messengeren, és nem lájkoltam ilyen oldalakat.

Honnan tudja a Facebook, amit nem is tudhatna?

A ProPublica jelentése szerint körülbelül 29 ezer demográfiai indikátort követ nyomon a Facebook, hogy összeállítsa a hirdetési profilunkat, ám ezeknek csak a 98 százaléka származik a portálról. Nagyjából hatszáz adatpontot független adatbróker vállalatoktól szerez be (Acxiom, Experian), és a szerzett adatokat összefésüli a sajátjaival, hogy pontosabban ismerjen minket.

Bizonyos adatokat pedig megpróbál kitalálni, bonyolult algoritmusokkal megsaccolja a keresetünket, a lakásunk méretét, vagy akár az élethelyzetünket, ami alatt nemcsak a korunkat értjük, hanem az olyan jelentős eseményeket is, mint egy szakítás, eljegyzés, egy gyermek születése vagy egy ismerős halála.

Képernyőfotó 2017-02-08 - 15.29.39.png

Azokat az információkat, amiket nem mi adtunk meg, nem mutatja meg nekünk a Facebook. Sőt, azt mondja, hogy a külső adatgyűjtő vállalatok tevékenységével kapcsolatban a partnereknél kell panaszkodni, ha korlátozni akarjuk a tevékenységüket, akkor azt náluk kell elintézni. Van a Súgóközpontban egy lista az érintett cégekről, linkekkel a weboldalaikra.

Az viszont nem egészen világos, hogy például az Acxiom USA akkor is gyűjt-e rólunk adatokat, ha Magyarországról látogatunk meg alapvetően amerikai közönségnek szánt oldalakat, vagy csak akkor kerülhetünk a célkeresztjükbe, ha az Egyesült Államokba utazunk, és ott böngészünk a weben.

A hátraarc sem segít

Igazán aggasztó dolgok a képeinkkel történnek, és ez a helyzet egyre rosszabb lesz. Rendszeresen megjelennek hírek arról, hogy a képfeldolgozó algoritmusok milyen elképesztő módon válnak egyre pontosabbá. Minden egyes feltöltött arcképünkkel ezt a munkát segítjük, főleg, ha be is jelöljük magunkat, vagy mások bejelölnek minket a fotókon.

Azt viszont már nem árulja el nekünk a Facebook, hogy mennyi fotón ismert fel minket, anélkül hogy bárki odatűzte volna a nevünket. A portál kutatói 2015-ben mutattak be egy algoritmust, amely 83 százalékos pontossággal meg tudta határozni egy felhasználó személyazonosságát, ha egy fényképen részben vagy akár teljesen rejtve volt az arca. A Google is már képes arra, hogy néhány pixelből megmondja, kinek az arca lehet a fényképen.

Ebből az következik, hogy

amikor fénykép készül rólunk egy koncerten vagy egy tüntetésen, nagy eséllyel azonosíthatók leszünk a fotókról.

Jó esetben csak a Facebook tudja ezt, rossz esetben az állami hatóságok is.

Ha nem a Facebookon vagyunk

Ha a böngészőnkben belépve maradunk a Facebookon, csak más oldalakra navigálunk, akkor is nyomon követik a böngészési szokásainkat, hiszen egy rakás weboldalon van lájkgomb, és sok portálra – kényelemből – nem egy új regisztrációval lépünk be, hanem a Facebook beléptetőrendszerének segítségével.

Azzal is megvádolták 2011-ben a Facebookot, hogy a portálról való kilépés után is nyomon követi a felhasználókat, és lementi a böngészési előzményeinket, de ezeket tagadja a közösségi portál. Persze a Facebook-vezér Mark Zuckerberg azt is mondja, hogy nem vesznek részt semmilyen programban, sem az Egyesült Államokban, sem más államokban, amellyel hatóságoknak adnának közvetlen kapcsolatot a szervereikhez, de erre igazából nincs is szükség ahhoz, hogy a titkosszolgálatok minden apró részletet kiderítsenek a felhasználókról.

Máshol se jobb a helyzet?

Persze mondhatnánk azt is, hogy a Facebookhoz hasonló szolgáltatócégek mind elemzik a begyűjtött adatokat. Ez valóban így van, hiszen mindenki igyekszik  mérni és optimalizálni a működését a látogatottsági adatok alapján. Azt viszont a Facebookon kívül elég kevesen mondhatják el magukról, hogy nagyjából egy évtizedet átölelő adathalmazzal rendelkeznek, benne a lehető legszemélyesebb információkkal.

Ha ezt el akarjuk kerülni, elég sok mindenről le kell mondani a Facebook használata közben.

  • Nem szabad nagyon személyes információkat közzétenni.
  • Tilos fotókat feltölteni magunkról, vagy azon családtagjainkról, ismerőseinkről, akik ebbe nem egyeztek bele.
  • Politikai rendezvényeket érdemes inkább más platformokon megszervezni. A kiindulópont lehet a Messenger, de az érdemi szervezőmunkát inkább titkosított csatornákon (Tor, Signal) kell folytatni
  • Ne telepítsük a telefonunkra a Facebook egyik appját se! Nem elég, hogy elképesztő mértékben leterhelik a mobilunkat (az egyik legnagyobb akku- és tárhelyfogyasztók), de még az ott tárolt információk közül is szinte mindenhez hozzáférnek.
  • Érdemes mindig kilépni a Facebookról, amikor nem használjuk, és amikor bezárjuk a böngészőt.

Mindenkinek további jó facebookozást kívánunk!