Könnyű kis tévedés ez a Samsungtól

Hét éve jelent meg az első Galaxy Tab, és az még jobban hasonlított egy nagyra nőtt mobilra, mint egy új terméktípusra. Bár a tabletek mára megtalálták a maguk karakterét, ami a formát és méretet illeti, a működésükkel kapcsolatban még mindig sok a kérdés. Kiválthatják a laptopot? Vagy ezek tényleg csak nagyra nőtt telefonok? A globális mutatók a vevők bizonytalanságát igazolják, a tabletpiac az első fellángolást követően stagnálni kezdett, és időnként csökkennek is az eladások. 

Ezért is voltunk kíváncsiak a Samsung legújabb csúcstabletjére, a Barcelonában bemutatott Galaxy Tab S3-ra. A dél-koreai gyártó eleve csak egy androidos tabletet mutatott be, mintegy mellékesen a két windowsos mellett, és próbálta kihangsúlyozni, hogy az S3-mal sem csak fogyasztani tudjuk a tartalmakat, az előállítás is éppen olyan jól megy. Ez nem meglepő, az 100+ ezer forintot kiad egy ilyen gépért, nem elégszik meg egy hordozható médialejátszóval.

Azt azért rögtön az elején megjegyezném, hogy a Galaxy Tab S3 médialejátszónak elég jó. A  9,7 colos és 1536×2048 pixeles kijelzőn gyönyörűen mutat minden videó, a négy beépített hangszóró állati jól szól, és az akkuidő is príma, hosszú ideig jól szórakozhatunk ezzel a tablettel. Egyedül a könyvolvasás nem jött be, mert amikor ágyba bújunk egy könyvvel, nem hiányzik nekünk egy arcszolárium méretű világító test. A munkaként és a szórakozásként is felfogható feladaokra, twitterezésre és facebookozásra is tökéletes a Tab S3.

Egészen más a helyzet, amikor feszülten figyelve kéne valami komolyabb munkát elvégezni. A Tab S3-at első ránézésre az tette izgalmassá, hogy adnak hozzá egy billentyűzetes dokkolót, ami toknak is megteszi, védi a kijelzőt, de az csak látszat, hogy ettől máris munkaképessé válik egy eszköz. Bármennyire is rossz ezt kimondani, de az emberiség billentyűzetes dokkolókkal kapcsolatos tapasztalata nem halmozódik, hogy ennek folyományaként egyre jobb eszközeink legyenek, a legtöbb gyártó megrekedt valahol egy évtizeddel ezelőtt, amikor pont ugyanilyen béna klaviatúrákat pattintottak rá az akkori hordozható eszközökre.

Eleve teljesen hibás a dokkolóban álló Galaxy Tab S3 dőlésszöge. Kitörik a nyakunk, ha hosszabb ideig az előttünk meredező kijelzőt akarjuk nézni, márpedig a billentyűzet nyomkodása közben általában ezt tesszük, nem az ablakon át lessük az égen haladó felhőket. Parányiak a gombok, és rossz kiosztás. Hiába van bal shift mellett egy gomb az í betűnek, a Samsung oda inkább az ű betűt tette, az ű betű helyére meg a #-t, hogy teljesen megkavarjon mindent, és véletlenül se tudjunk vakon gépelni. Az enter gomb hangyányi méretű, a baloldali ctrl mellett pedig van egy keresőgomb, hiszen mi mást akarhat egy billentyűzet előtt ülő júzer, ha nem állandóan újabb és újabb kereséseket indítani. Igaz, hogy erre ott van az “Ok, Google” parancs is, de úgy látszik a Samsungnak ez nem oké.

Rég láttam ennyire elcseszett dokkolót, ebben ugyanis csak egyféleképpen lehet magunk elé állítani a tabletet. Nincs enyhén döntött póz, kifordított póz, vagy bármi más. Csak az menti a helyzetet, hogy dokkoló nélkül egész jól teljesít a tablet virtuális billentyűzete, főleg amikor a térdünkre fektetjük. Két hüvelykujjas módban már kevésbé profi, sokkal vékonyabb káva kéne, hogy minden betűt kényelmesen elérjünk.

Persze a Samsungnak van még egy adu ász a kezében, a tablethez adott S Pen nevű toll. Elképesztően hegyes (nyilván nem úgy, hogy karcoljon is), így egészen finom, halovány vonalakat tudunk húzni, és apróbb betűket, amiből több fér el egy sorban. Amikor a toll nálunk van, nyugodtan ráfektethetjük a kézfejünket a kijelzőre, nem fogjuk elnyomkodni a dolgokat. Nagyon élveztem a digitális rajzolást, mert ebben elég béna vagyok, és egy tableten bármikor ki lehet javítani a rossz irányba kanyarodó vonalakat. A profik meg azt fogják élvezni, hogy bármikor szabadon alkothatnak, akár a buszon vagy repülőn ülve is, és közben nem lesznek nyakig festékesek. Érdemes letölteni a gépre az Autodesk Sketchbookot, ebben az appban ugyanis sokkal nagyobb és profibb az ecsetkészlet, mint bármelyik másik rajzolós appban. Ráadásul kezeli a rétegeket, tehát úgy tudjuk megrajzolni a kép különböző részleteit, hogy nem tesszük tönkre azt, amivel már végeztünk.

A tollhoz a Samsung egy jegyzetfüzetet ad, ez nagyjából úgy működik, mint egy végtelenített papírfüzet, csak ennek soha nem telnek be a lapjai. Bíztunk benne, hogy a kézírásfelismerés jól működik, de sajnos csalódtunk. A Galaxy Tab S3

• sokat téveszt,
• még többet téveszt, amikor kijavítanánk a hibát,
• csak a kijelző alsó részére írhatunk, szavanként,
• az írásfelismerés szörnyen lassítja az írást.

Sokat fejlődött a kézírásfelismerés az első tollas érintőkijelzők megjelenése óta, de ez még így is vállalhatatlan. Nyilván az is gondot jelent, hogy a Tab S3-on hiába kapcsoltuk ki az angol nyelvet, hogy kizárólag magyarul működjön, így is mindenáron ajánlott angol szavakat, és ez pontatlanná teheti a felismerést.

Még egy jó felhasználási lehetősége van a Tab S3-nak, ami alapján korunk Leonardo da Vincijeinek ajánlható leginkább a tablet, amennyiben a polihisztorság a rajzoláson kívül a zeneszerzésben teljesedik ki. Találtunk a gépen egy SoundCamp nevű appot, ami nagyjából úgy működik az Apple iPadeken a GarageBand. Tudunk virtuálisan dobolni, gitározni, zongorázni és mindenféle digitális műszert tekergetni, lenyűgözően sokféle hangmintát letölteni, a lényeg az, hogy mindent rögzíthetünk, hogy a végén egy dal álljon össze belőle. Mi a zeneszerzéshez vajmi keveset konyítunk, de pont olyan jól elszórakoztunk a SoundCamppel, mint az iPad GarageBandjével.

Van még a tableten néhány Microsoft-app is, hiszen a Samsung összeszűrte a levet a redmondi szoftvercéggel, de a Word és az Excel , és persze Skype, ami talán a leghasznosabb mind közül.

A Galaxy Tab S3 hardvere és szoftvere egyébként nagyon rendben van, gördülékenyen futnak az appok, átláthatók a beállítások, és már Android 7.0 fut rajta. A beépített 4GB RAM mindenre elég, a 32 GB-os tárhely pedig microSD kártyával bővíthető. A hátsó kamera 13 megapixeles és f/1.9-es rekeszű, a szemközti viszont csak 5 megapixeles. Egyik sem produkál szépnek mondható képeket, a szemközti kamera felbontása pedig a videocsetelést is ramattyá teszi. Erre igazán odafigyelhettek volna, mert egy tabletnél fontosabb lehet a szemközti kamera, mint a hátsó.

Mobilneten 300 Mbps letöltési sebesség a maximum, de wifin ennél többet is kihozhatunk egy jó 802.11ac routerre csatlakozva. Az akkuideje kiváló, bőven elég egy napra. Mindent összegezve egy elég profi tabletről van szó, de a büdzsénk tervezésekor számítani kell rá, hogy nem ez lesz a családi mindenes.

	Samsung Galaxy Tab S3
Méret, súly	237,3×169×6 mm 429 gramm
Kijelző	9,7 colos és 1536×2048 pixeles
Processzor	Snapdragon 820 2×2,15 GHz és 2×1,6 GHz
Memória, tárhely	4 GB RAM, 32 GB
Kamera	13 MP és 5 MP
Adatkapcsolat	300 Mbps LTE és 802.11a/b/g/n/ac wifi
Akku	6000 mAh