A Facebook egyenesen az agyunkat célozza meg

Április közepén rendezik a Facebook F8 nevű fejlesztői konferenciáját, ami az utóbbi években a techvilág egyik legfontosabb eseményévé nőtte ki magát, olyasmivé, mint a Google I/O-ja, vagy az Apple WWDC-je. Itt mutatja meg az internet egyik vezető cége, hogy mire készül a következő évben-években. Az idei F8 azonban az előzetes hírek szerint nem csak erről fog szólni, hanem arról, hogy a Facebook kilép az online világból, és hardverfejlesztésre adja a fejét. És ami még izgalmasabb: bemutatkoznak az egy éve alapított Building 8 titkos kutatólabor fejlesztései is.

A Building 8-at tavaly áprilisban hozta létre a Facebook, azzal az ígérettel, hogy “a világ legjobb szakembereit hozzuk össze, hogy olyan dolgokat hozzanak létre, amik lehetetlennek tűnnek, és új korszakot nyitnak”. A csapatot egy Regina Dugan nevű hölgy vezeti, aki korábban a DARPA (az amerikai védelmi minisztérium katonai kutatás-fejlesztési ügynöksége) igazgatója volt, később a Google Advanced Technology and Projects részlegén vezette a fejlesztési projekteket. Dugan a Building 8-cal tulajdonképpen a Google X laborját másolta le, ahol egészen futurisztikus dolgokkal kísérleteznek a mérnökök; innen nőtt ki többek között a Google Glass és a Google-féle önvezető autó projektje is. A csapat 17 amerikai elitegyetemmel dolgozik együtt a Harvardtól az MIT-ig, a Stanfordtól a Princetonig; ez nagyjából annyit jelent, hogy egyetemi kutatólaborokat finanszíroz, és cserébe lenyúlja az onnan kijövő legígéretesebb ötleteket.

Az F8-ig már csak pár hét van hátra, ennek megfelelően el is kezdtek szivárogni a hírek a Building 8-ból.

Végre lesz Facebook-telefon?

Ez a legrégebb óta terjengő pletyka a Building 8 környékén. Tulajdonképpen egész logikus: Dugan egyik utolsó projektje a Google-nél az Ara nevű moduláris, legóként összepuzzlézható okostelefon volt, aminek a fejlesztését elkaszálták, viszont a csapatból több kulcsember is követte őt a Facebookhoz az átigazolása után. A Facebooknak már volt egy - méltán elfeledett - okostelefonos próbálkozása, 2013-ban nagy csinnadrattával mutatták be a HTC-vel közösen készített First készüléket, ami az Androidot facebookosította a végletekig, tulajdonképpen az operációs rendszer felületévé léptetve elő a Facebook alkalmazásait. A telefon iszonyatosan nagyot bukott, egy hónappal a premierje után már 1 dollárért adták az eredeti 100 helyett, annyira nem kellett senkinek.

A Building 8 álláshirdetéseiből viszont elég világosan az látszik, hogy folyamatosan vesznek fel okostelefonos specialistákat, szoftveres és hardveres vonalon egyaránt. Pár hónappal a Building 8 indulása után pedig a Facebook felvásárolt, és beolvaszott a csapatba egy moduláris elektronikával foglalkozó startupot, a Nascent Objectset. A legújabb pletykák szerint viszont nem is az általános okostelefonos, hanem a kamerás vonal az érdekes most a Facebook számára, mióta az ősellenség posztját felvett Snapchat átpozicionálta magát kamerás céggé a Spectacles napszemüveggel. Még az is lehet, hogy a nemrég bejelentett, professzionális - és jó drága - 360 fokos, 3D-kamera, a Surround mindenki számára elérhető verzióját kalapálják éppen. Ami tökéletesen beleillene abba a trendbe, hogy a Facebook mennyire nyomja mostanában a videós (élő, 360 fokos, stb) tartalmakat a hírfolyamokban, és jó lenne a milliárdokért felvásárolt, de azóta is csak vegetáló Oculus Rift VR-világának felrázásához is.

Ki drónon száll fölébe

A Building 8 egyik félig-meddig nyilvános projektje a drónfejlesztés, amit egy Frank Dellaert nevű fickó vezet, ő mellékesen a robotika professzora volt a Georgia Tech egyetemen, és az előző startupja, a Skydio egy egészen elképesztő, önállóan navigáló kamerás drónnal került be a hírekbe tavaly, ami képes egy ember mozgását követve a levegőből folyamatos képet adni róla. Ja, elég ijesztő. Dellaert csapatának magja a Skydio volt mérnökeiből, és a GoPro-tól elcsábított specialistákból áll, és a titkos projektjük nagyon úgy néz ki, hogy a Snapchat szintén fejlesztés alatt álló kamerás drónjához hasonló valami lesz.

Kamerás drónok persze már most is vannak, de drágák, bonyolult és nehézkes a kezelésük, könnyű összetörni őket, viszont profinak kell lenni ahhoz, hogy értékelhető képeket vagy videót rögzítsenek. Viszont ha ezt az összes problémát megoldja valaki, biztosan állati népszerű cucc lesz a végeredmény.

És ha már drón, muszáj megemlékeznünk a Facebook Aquila nevű programjáról is, amit szintén tavaly jelentettek be, és elég ambiciózus: egy Boeing-méretű, de pehelykönnyű szerkezetű, napelemes drón, ami két-három hónapig képes a levegőben maradni, és nagy magasságból nagyjából 100 kilométeres körzetben biztosít internetelérést. A tavaly nyári első tesztrepülés óta keveset hallani róla (egy decemberben lezuhant prototípustól eltekintve), de nehezen elérhető, fejlődő világbeli helyeken több milliárd embernek tudná elvinni az internetet. És azzal a Facebookot. És azzal a Facebook szolgáltatásait. Nem is beszélve a reklámokról. Szóval potenciál, az van benne bőven, azzal együtt is, hogy India például simán visszadobta pár éve a Facebook által felkínált ingyen internetet.

Beágyaztak a valóságnak

Éppen három éve, 2014 márciusában döbbent le a fél világ azon, hogy a Facebook iszonyú összegért, 2,3 milliárd dollárért vásárolta fel a VR-világ úttörőjének számító Oculust. A virtuális valóságnak azóta sem sikerült igazán divatba jönnie, sőt, az Oculus kapott egy csúnya pert is a nyakába különféle lopott technológiákkal kapcsolatban. Ennek ellenére Mark Zuckerberg személyesen nagyon erősen hisz abban, hogy a virtuális, beágyazott, kevert, vagy bármilyen, csak nem valódi valóságé a jövő. A tavalyi, sőt már a tavalyelőtti F8-on is arról beszélt, hogy a közösségi média következő nagy platformja a telefon után a virtuális valóság valamilyen variációja lesz. Idén illene már mutatni ebből valami kézzelfoghatót is.

A cég évek óta kísérletezik AR (augmented reality, beágyazott valóság) megoldásokkal, különösen, mióta a Pokémon GO világsikere az AR-rt ismertebbé és népszerűbbé tette, mint a VR-t az összes létező VR-szemüveg, -sisak, -játék, és -pornó. Az AR lényege, hogy nem teremt körénk egy teljesen új világot, mint a VR, hanem a már meglevő, igaziba rajzol bele hologramszerűen virtuális dolgokat. Ezt technikailag jóval bonyolultabb megoldani, de az eredmény is könnyebben fogyasztható, felhasználóbarátabb valami. A kósza hírek szerint a Facebook az idei F8-on mutatja meg a maga AR-szemüvegét, még éppen időben, hogy ne maradjon le a Microsoft-féle Hololens mögött. A projektet az a Michael Abrash vezeti, aki egyfajta félisten a 3D-programozás világában, többek között az első igazi, valós idejű 3D-s játék, a Quake alapjait írta John Carmackkal közösen. Aki mellékesen most az Oculus egyik kulcsembere, szintén a Facebook virtuálisvalóság-projektjében.

Na és most mire gondolok?

A végére hagytuk a legizgalmasabbat, nevezhetjük nem-invazív agyhullámszkennelésnek, neurológiai képalkotásnak, elektrofiziológiai adatelemzésnek, de inkább mondjuk ki magyarul:

Természetesen erről a projektről lehet a legkevesebbet tudni, és valószínűleg még nem fognak semmi kézzelfoghatót mutatni belőle az idei F8-on sem. Mindenesetre vezető orvosi egyetemek agykutatóit vadászta össze hozzá a Facebook, olyanokat, akik eddig gondolattal vezérelt művégtagok fejlesztésében, agyhullámokból kinyerhető vizuális adatokkal és hasonlókkal foglalkoztak. Érdemes belenézni pár facebookos álláshirdetésbe: mesterségesintelligencia-specialistákat keresnek orvosi kutatási háttérrel, az agy és a számítógép közötti interfész megépítésére, két éves projektre.

Ennek tükrében elég durva belegondolni is, hogy milyen lesz a Facebook, ha ennek a projektnek az eredményeit is beleépítik. Addig gondoljunk bele, míg ezt megtehetjük anélkül, hogy a Facebook tudna róla.

(Borítókép: Mark Zuckerberg a 2014-es Facebook F8 konferencián, San Franciscóban. Fotó: Justin Sullivan/Getty Images/AFP)