Bence
10 °C
25 °C

Spórolni akarok! Milyen napizét rakjak a háztetőre?

BNAGZ20140312447
2017.04.28. 16:32

Oké, 2017 van, a fosszilis energiahordozók kezdenek kimenni a divatból, mindenki Teslákkal furikázik, a Paksi atom ciki, a tőzsdén hasítanak a megújuló erőforrásokra építő cégek, mit tehetek, ha fel szeretnék ülni az egyre gyorsabban robogó zöldrendszámos szekérre? Ha az olvasóban is felmerült már ez a dilemma, akkor bízunk benne, hogy az alábbi kisokos segít eldönteni, hogy mitévő legyen. (A cikk megírásához nélkülözhetetlen segítséget nyújtott Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. )

Kezdjük ott, hogy milyen megújuló energiaforrásokra támaszkodhatok?

Megújuló energiaforrásokon alapvetően a szél-, a víz-, a nap-, a geotermikus energia és a biomassza ötösét értjük. Reálisan nézve, ma Magyarországon a lakosság számára leginkább a szélenergia, a napenergia és a geotermikus energia hasznosítása lehet egyszerűen megvalósítható alternatíva a háztartási energiaigények fedezésére. (A biomassza, mint megbízható energiaforrás családi házas léptékben nem igazán jöhet szóba, ha csak a téli fűtésszezonban használható pelletkazánokat nem említjük, vízenergiát pedig legfeljebb a folyók mentén élők esetében lehetne szóba hozni, ha a hazai szabályozás megengedné a törpe vízerőművek és egyéb mederbe telepíthető forgólapátos generátorok létesítését.)

Marad tehát a szél ereje, illetve a nap és a föld hője. Legyen a szél?

E három közül időjárástól leginkább a napenergia és a geotermikus energia független. Elektromosságot termelő kisebb szélturbinákat nyilván olyan területekre érdemes telepíteni, ahol a szeles napok aránya magasabb mint az átlag. Magyarországon az év egyharmadában fúj a szél, a többi napon szélcsend van, így bátran kijelenthetjük, hogy önmagában a szélturbinák nem jelentenek megoldást, legfeljebb kiegészítő áramtermelő eszközként lehet rájuk számítani, más rendszerekkel összekapcsolva. Azt azonban mindenképp érdemes megjegyezni, hogy folyamatosan fejlődnek a szélgenerátorok, az új generációs, függőleges tengelyű berendezések nemcsak biztonságosak és gazdaságosak, de meglehetősen csendesek, kis helyen elférnek és még aránylag jól is néznek ki. Egyszóval érdemes odafigyelni a szélgenerátorok fejlődésére.

Akkor vegyem ki a földből az energiát?

Nálunk az a helyzet a geotermikus energiákkal, hogy bár hazánk elég jól áll például termálvizekkel, messze nem olyan jók a geotermikus adottságaink, mint a vulkanikusan aktívabb országoké (pl. Izland, Olaszország stb). Ez a lakossági felhasználás terén azt jelenti, hogy a föld energiáját helyben hasznosító hőszivattyús fűtő-hűtőrendszer kiépítésével lehet leginkább előrelépni. Itt korlátozó tényező lehet az alap, amire a ház épült (köves, sziklás talaj esetében nem lehet megoldani), illetve az, hogy ha a zajterhelés miatt, a szomszédokra tekintettel nem telepíthető a hőszivattyú. A bonyolult engedélyeztetési (bányahatóság!) és építési folyamatok sem kedveznek igazán ennek az amúgy is elég költségesen kiépíthető (2-3 millió Ft) és üzemeltethető (évi 2-300 ezer forint) otthoni energiatermelési módszernek.

Mi a helyzet a nappal?

Leegyszerűsítve nyugodtan mondhatjuk, hogy a napenergia kifogyhatatlan és korlátlanul áll rendelkezésre, így kézenfekvő megoldás lehet egy háztartás különféle energiaigényeinek fedezésére. Magyarország földrajzi fekvése, az évi napos órák száma, bőven lehetővé teszik a termikus vagy fotovillamos elven alapuló napenergia-hasznosítást.

Termikus vagy fotovillamos? Ezek meg mik?

A nap energiáját háztartási léptékben leginkább két egymástól teljesen eltérő módon lehet hasznosítani. Egyfelől termikusan, azaz úgy, hogy napkollektor felszerelésével a nap hőenergiáját használjuk melegvíz előállításra, fűtésre. Másfelől fotovillamos alkalmazással, azaz úgy, hogy villamos energiát termelő napelemeket szerelünk fel. Manapság ez utóbbi a legnépszerűbb módja az energiaszolgáltatóktól való függetlenedésnek.

De pontosan mi is a különbség a két módszer között?

A napkollektoroknak többféle kialakítása létezik (sík, csöves, vákuumcsöves), de közös bennük, hogy a napsugárzásból származó energia (hő) valamilyen közvetítő közegen keresztül, levegő vagy folyadék felmelegítésével jut a háztartásba, hogy ott meleg vizet szolgáltasson, illetve a tavaszi és őszi szezonban kisegítő fűtést biztosítson. A napelemek ezzel szemben a napból származó elektromágneses sugárzást alakítják közvetlenül villamos energiává, a keletkező elektromos áram pedig tetszőleges módon hasznosítható a fogyasztó igényeinek megfelelően, ami elég praktikus, és előnyös tulajdonság.

Milyen érvek szólnak még mellettük és ellenük?

A napkollektorok kétségtelen előnye, hogy közvetlenül és nagy mennyiségben képesek energiát nyerni a napsugárzásból. Elég nagy hátrányuk, hogy ezt az energiát viszonylag nehezen lehet tárolni, javarészt csak akkor használható fel amikor megtermelődik. A beruházás megtérülése ebből adódóan hosszabb ideig tart. A napelemek hatásfoka alacsonyabb, de a technológiai fejlődés ebben egyre javuló tendenciát mutat. Nagy előnyük, hogy a megtermelt energia tárolható: a napelemes házi erőművek által megtermelt villamos energiának aktuálisan fel nem használt részét az elektromos hálózatba be lehet táplálni, és onnan egy éven belül veszteség- és költségmentesen felhasználni. Ma Magyarországon sajnos magasabb áfa terheli a napelemes beruházást mint Nyugat-Európában, ezért a befektetés megtérülési ideje hosszabb, körülbelül tíz év.

Visszatérhetnénk az energiatárolási részre? Hogyan működik ez a rendszerbe táplálás és onnan visszavételezés?

Azt lehet mondani, hogy ma Magyarországon egy 1kW-os teljesítményű napelem egy év alatt átlag 1100 kWh elektromosságot állít elő (ez az érték a napsütéses órákban gazdagabb délebbi országrészekben akár 1300 kWh is lehet). A gyakorlat azt mutatja, hogy egy-egy háztartás átlagosan 8,4 kW-os rendszert telepít, azaz 8400 kWh elektromosságot termel egy év alatt, miközben villamosenergia-igénye jóval alacsonyabb: átlag 2000 kWh. Mindezt úgy lehet összerakni, hogy ha feltelepítünk egy napelemes rendszert a tetőre, akkor az májustól augusztusig gőzerővel termel, míg az év többi részében (ősztől tavaszig, nyárig) jóval kisebb hatásfokkal.

Mivel a nyáron megtermelt villamos energiának csak egy részét használja fel a háztartás (megy a mosógép, a tévé, a légkondi, stb) a fölös részt az áramszolgáltató hálózatába tápláljuk, ahol a velünk szerződött szolgáltató értékesítheti. A nyári szezonon kívül ezt a “közösbe” korábban betáplált energiát fogyasztja a háztartás díjmentesen. Mindez a felhasználó szemszögéből úgy értelmezhető, hogy a nyáron megtermelt fölös villamosenergiát a szolgáltató tárolja, és ősszel, télen, tavasszal díjmentesen visszavételezhetjük és fogyaszthatjuk. Tehát igazából annak nincs jelentősége, hogy a tetőre szerelt napelemek nyáron többet termelnek mint télen, az számít, hogy egy év alatt összesen mennyit termelnek, és hogy a megtermelt villamos energiát tulajdonképpen korlátlanul lehet tárolni a hálózatban költség- és veszteségmentesen. Mindezt úgy, hogy nem kell se új atomerőművet, se szén-, tőzeg-, gáztüzelésű erőművet építeni, az emisszió zéró.

Szuper ez a tiszta energia, de beszéljünk a piszkos anyagiakról is egy kicsit!

A megújuló energiaforrások közül jelenleg a napelem telepíthető a legolcsóbban, legköltséghatékonyabban. Egyszeri, körülbelül egymillió forintos beruházással egy átlagos családi ház villamosenergia-igénye fedezhető, azaz a villanyszámla a beüzemeléstől kezdve nulla forint lesz. Ezzel számolva a befektetés körülbelül tíz év alatt megtérül. Egy komplett napelemes rendszer élettartama 30-40 év, a gyártók 5-10-20 év garanciát szoktak vállalni magukra a napelemekre, illetve arra, hogy üzemidejük alatt nem csökken a hatásfokuk 80 százalék alá. Megfontolandó még az is, hogy kicsit nagyobb befektetéssel szeretnénk-e a fűtésszámlát is radikálisan csökkenteni. Ebben az esetben pluszberuházással, azaz például hőszivattyús fűtés kiépítésével, vagy split klíma berendezések telepítésével, az ezek villamosenergia-igényét fedező napelembővítéssel érdemes számolni. A végeredmény egy olyan otthon, aminek zéró a rezsiköltsége.

Túl szép, hogy igaz legyen!

Nos igen, van itt valami, ami kissé beárnyékolja a napfényes magyar jövőt.

Tudtam!

Idén április elsején lépett életbe egy új hazai szabályozás, ami úgynevezett hálózathasználati díjat vet ki a 4 kW feletti teljesítményű napelemes rendszerekre. Ez csak a március 31 után beadott háztartási méretű napelemes erőművekre vonatkozik, és mértéke egyelőre 0 Ft/kW. Mivel az átlag hazai napelemes rendszer 8 kW körül van, ezért elég sok családot érint az új adónem. Az, hogy jelenleg nem kell megfizetni, nem jelenti azt, hogy valamikor a közeljövőben nem szabnak meg egy komolyabb, nehezebben kigazdálkodható mértékű díjat. Ennek alapvetően két kedvezőtlen hatása is lehet: egyrészt egyértelműen növeli a befektetés megtérülési idejét, másrészt csökkentheti a jelenleg felfutóban lévő felhasználói kedvet. Akárhogyan nézzük, rossz üzenet. Miközben a világ fejlettebb részén különféle adókedvezményekkel, jogszabályi könnyítésekkel ösztönzik, támogatják az efféle családi léptékű napelemes erőművek létesítését, nálunk úgy tűnik, hogy újabb és újabb akadályokat gördítenek ezek elé. Ettől függetlenül, vagy inkább mindezek ellenére egyre többen döntenek napelemek mellett, mert még mindig az egyik legjobb befektetés, amiben egy családi ház építésekor gondolkodni lehet.

Azért ez az “erőmű” szó megüti az ember fülét. Biztonságos ilyet telepíteni a háztetőre? Mennyire bonyolult az üzemeltetés?

Nem túlzás azt állítani, hogy a napelem az egyik legbiztonságosabb energiatermelő rendszer. Ha egyszer kiépült, különösebb teendő nincs vele, üzemeltetni egyszerű, az automatikus monitoring rendszerek folyamatosan tájékoztatnak az energiatermelés és felhasználás állapotáról, igény szerint emailben, vagy akár okostelefonos appon. Bár maga a napelemes rendszer nem karbantartásigényes, de mint minden összetettebb háztartási rendszert, természetesen érdemes rendszeres időközönként karbantartani, a napelemtáblákat megtisztítani, és mondjuk évente egyszer szakemberrel átnézetni, hogy minden a tervezettek szerint üzemel-e. Talán magától értetődően hangzik, de érdemes hangsúlyozni, hogy a legkisebb háztartási napelemes rendszert is célszerű szakemberekkel terveztetni és készíttetni. Mivel ez nem külön szakma, és gyakorlatilag bárki szerelhet ilyet külön képesítés nélkül, könnyen bele lehet futni olyan önjelölt mesteremberekbe, akik nagy önbizalommal vállalják a kiépítést. Az ilyen, gyakran okosba' történő, elkontárkodott megoldások helyett érdemesebb lehet a Magyar Napelemszövetség körülbelül háromszáz tagvállalata közül választani szakszerű kivitelezőt.

Akkor most a napelem a jövő?

Jelenleg a legköltséghatékonyabb megoldás az otthoni energiaigények kielégítésére a napelemes rendszer kiépítése. De nem érdemes szem elől téveszteni a többi módszert sem. Ha csak a fűtést szeretnénk megújuló energiaforrásból megoldani, akkor a geotermikus energiák kiaknázása az egyik legjobb megoldás. Az egyre biztonságosabb, fejlettebb és jobb hatásfokú szélerőművek is remekül ki tudják egészíteni a meglévő rendszereket. Nincs tehát kizárólagos recept, érdemes a meglévő adottságokat felmérni, és nem visszariadni a különféle megoldások kombinálásától.

Borítókép: Nagy Zoltán/MTI