Kristóf, Jakab
17 °C
24 °C

Hamarabb összedől a magyar panel, mint hogy fáklyaként égjen

DCIKA20071012005
2017.06.23. 12:12

A csaknem nyolcvan halálos áldozatot követelő londoni toronyháztűz okainak pontos feltárására még várni kell, az azonban hamar kiderült, hogy a 24 szintes Grenfell-torony 2015-2016-os felújítása során az utólagos külső hőszigetelést olcsó, tűzveszélyes, és gyaníthatóan szabályellenesen beépített alumínium-polietilén kompozit panelekből alakították ki.

Négyzetmétereként 700 forintot spóroltak

Egy brit illetékes a CNN-nek nemrég úgy nyilatkozott, hogy ilyen alumínium-polietilén kompozit panelekkel csak 18 métert meg nem haladó magasságú házfalak szigetelhetők, használatuk ennél magasabb toronyházakon Nagy-Britannián kívül az Egyesült Államokban és Németországban is tilos. Ennek ellentmond, hogy egy másik illetékes szerint nem tilos a szóban forgó (konkrétan Reynobond PE márkájú) panelek használata, de a kérdéses épületeknek más szigorú tűzbiztonsági előírásoknak is meg kell felelniük.

Az 1970-es években épült Grenfell-torony utólagos szigetelésénél használt panelek szendvicsszerkezete a következő volt: két alumíniumlap között laza szerkezetű polietilén tölti ki a teret. Vészhelyzetben a könnyen gyulladó, jól égő polietilén különösen tűzveszélyesnek számít. Ami az árat illeti: négyzetméterenként két fonttal (700 forinttal) került volna többe a biztonságosabb, tűzállóbb szigetelőanyag.

Mivel Magyarországon az utóbbi években elég sok helyen zajlottak panelszigetelési programok, azt szerettük volna megtudni, hogy kell-e aggódniuk itthon a tíz vagy annál több emeletes házakban lakóknak. Kérdéseinkre Sárvári Marcell, a Házfórum társasházszakmai fórum vezető szakértője, Kornya József, GrayMix Hungária Kft. projektigazgatója és Mukics Dániel tűzoltó őrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője válaszolt.

Nem kell pánikolni

A londoni tűzvész számos szakértői vélemény szerint több szempontból is extrém eset, amit Sárvári Marcell szerint azért fontos hangsúlyozni, hogy ne tartsunk attól, hogy bármikor megismétlődhet hasonló tragédia pusztán a különféle szigetelési hiányosságok és hibák miatt. “A szigetelés önmagától nem gyullad meg, ehhez minden esetben valamilyen előzetes tűzesemény szükséges. Ebben az esetben is egy komoly indítása kellett legyen a tűznek, valamilyen erős tűzforrás, ami miatt olyan erővel indult meg a tűz terjedése, hogy a meglévő biztonsági tűzgátak képtelenek voltak fékezni a lángokat” – mondta Sárvári Marcell, hozzátéve, hogy a használt szigetelőanyag valóban nem rendelkezett a kellő biztonsági jellemzőkkel.

Mukics Dániel katasztófavédelmi szóvivő leszögezte, hogy a magas lakóépületekre és középületekre Magyarországon is egészen speciális tűzvédelmi szabályok vonatkoznak: “Az előírt szabályok többsége az épületek tervezésével és a tervek kivitelezésével kapcsolatos. Az ilyen magas épületeket eleve úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy minimális legyen egy tűz kialakulásának, vagy továbbterjedésének az esélye. Minden ilyen magas épület tervét a tűzvédelmi hatóság, vagyis a katasztrófavédelem engedélyezi.” A szóvivőhelyettes  szerint 

a hazai középmagas és magas épületek, függetlenül attól, hogy mikor épültek, tűzvédelmi szempontból megfelelő állapotban vannak,

azonban a tervezés és kivitelezés mellett az épület biztonságát nagyban befolyásolja annak használata. “Hiába tökéletes az épület terve, hiába épült az a legkorszerűbb, legbiztonságosabb anyagokból, ha a lakók a tűzvédelmi előírásokat megszegik és az egyes helyiségeket nem azok rendeltetésének megfelelően használják.” (A cikk végén külön kitérünk a szóvivőhelyettes ezzel kapcsolatos meglátásaira.)

A tűzvédelmi szabályzat szabja meg, mit szabad

Ahogy a legtöbb országban, Magyarországon is szigorú jogszabályok határozzák meg, mely szigetelőanyagokat, milyen mértékben és milyen technikákkal lehet alkalmazni a hőszigetelés terén, fejtette ki Sárvári Marcell. “A professzionálisan, a kritériumoknak megfelelően végzett szigetelési munkálatoknál minimális lehet csak a tűzveszély. A probléma akkor adódik, amikor az elvárásoknak nem megfelelő szigetelés kerül fel az épületre. Az utóbbi években többször olvashattunk olyan hazai tűzesetekről, amelyeket nagyban súlyosbítottak az épületszigetelő elemek problémái” – tette hozzá.

A tűzesetek utólagos kivizsgálása során sokszor kiderült, a problémát az okozta, hogy a kivitelező nem tett eleget bizonyos a megkötéseknek:

  • Volt, hogy a megengedettnél nagyobb vastagságban alkalmazott bizonyos anyagokat, amelyek gyengébb tűzvédelmi jellemzőkkel bírnak.
  • Volt, hogy a szigetelőelemeket csak néhány ponton, az elvártnál kisebb felületen ragasztják az épülethez, a fal és a szigetelőanyag közt létrejövő tér pedig szintén hozzájárul a tűz terjedéséhez.
  • Alapkövetelmény lenne, hogy megfelelő üvegfóliával fedjék a tűzvédelmi szempontból gyengébb rétegeket, és ezt a fóliát a nyílászáróknál vissza is hajtsák – volt, hogy ennek elmulasztása miatt lángra kapott az alsóbb szigetelőréteg is.

Sárvári szerint ezektől a kirívó esetektől eltekintve alapvetően nincs ok aggodalomra, de a lakóközösségek önszorgalomból is megvizsgáltathatják házuk szigetelését, hogy valóban minden az előírások szerint lett-e beépítve. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy erre a legritkább esetben kerül sor. Ehhez ugyanis teljes mélységében kellene auditálni a szigetelőrétegeket, mivel ránézésre nem állapítható meg, hogy van-e probléma. A szigetelési munkálatok szakmai felülvizsgálatát független építési felügyelő végezheti – ennek pedig nyilván költsége van, viszont gyakorlatilag csak így ellenőrizhető, hogy a kivitelező valóban a dokumentációban leírt minőségű munkát végezte-e el.

Sárvári Marcell és Mukics Dániel is hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) rendelkezik arról, hogy milyen tűzvédelmi jellemzőkkel bíró anyagok használhatóak fel az egyes épületrészek szigeteléséhez. A jogszabályban (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet) alapvetően nem konkrét anyagok, hanem azok tűzvédelmi besorolása szerepel. Ez egy betű-számkód, amelyben az A1-es a legjobb, legbiztonságosabb osztály. A jogszabály rendelkezik arról is, hogy mely (gyengébb tulajdonságú) szigetelőanyagoknál kell tűzvédelmi sávot kialakítani. Ezzel javítható az alapvetően kevésbé tűzbiztonságos részek biztonságossága.

Nálunk a polisztirol dívik

Magyarországon a legszélesebb körben alkalmazott szigetelő anyag ma a polisztirol, nagyjából 80 százalékban ezt az anyagot használják fel még ma is az épületszigetelésre, tudtuk meg Kornya Józseftől.

Az állami pályázatok útján szigetelt épületeknél is többnyire ezzel az anyaggal találkozunk, tehát ez teljesen megfelelő, szabályszerű szigetelési mód.

Az alábbiak a legnépszerűbb, leggyakrabban használt anyagok:

  • ásványi szálas (kőzetgyapot, lehet üveggyapot is): éghetetlen (A1-2), kiváló szigetelő, tartós, jó páraáteresztő, de nagyobb az önsúlya és jellemzően drágább
  • polisztirolhab (EPS): kis önsúlyú, olcsóbb, ráadásként jó hangszigetelő, de rosszabb tűzvédelmi jellemzőkkel bír, kevésbé tartós, nagy a hőtágulása (emiatt letöredezhet, emiatt romlik a szigetelés tömörsége), használata nagyobb szakértelmet igényel, külön engedélyhez kötött, ezért mindig ellenőrizni kell, hogy a kivitelező rendelkezik-e ezzel az engedéllyel
  • extrudált politsztirol (EPS): kis önsúlyú, kis vízfelszívású, olcsóbb szigetelőanyag, de rosszabbak a tűzvédelmi jellemzői, ráadásul kevésbé tartós a nagy hőtágulás miatt
  • poliizocianurát-bázisú szigetelőlemezek (PIR): kis önsúly, nagy szilárdság, kis vízfelszívás jellemzi ezeket, ezen kívül tartósak és remek szigetelők, de drágábbak.

“Összességében nem mondható, hogy egyik anyag jobb, mint a másik, mert mindig az adott körülményekhez kell alkalmazkodnia a szigetelésnek. A kőzetgyapot például hiába lehet jobb hatásfokú valamely anyagnál, ha túl nagy az önsúlya ahhoz, hogy arra a felületre felhelyezzék. Nagy különbségek lehetnek egy-egy szigetelőanyag minőségében is az egyes kivitelezőknél, tehát lehet jobb és rosszabb minőséget vásárolni mindezekből” - mondta ezzel kapcsolatban Sárvári. Érdemes figyelni a nemzetközi minősítéseket is, amelyek garantálják az anyag minőségét (itthon a Tűzvédelmi Megfelelőségi Igazolás (TMI) ad efféle minősítést).

“Óva intenék mindenkit az olyan megoldásoktól, mint a pusztán hungarocellel való utólagos szigetelés, amely eszközzel egy-egy lakás, vagy épp a közös pincefödém vagy belső falszigetelésnél élnek többen. Ennek előnye szintén az egyszerűség és gyorsaság az olcsóság mellett. Viszont tűzvédelmi szempontból rendkívül problémás ez a megoldás, emellett pedig a penészgombák elterjedéséhez is nagyban hozzájárulhatnak, ami szintén komoly egészségügyi kockázatot jelent.”

A tiplitől a vakolatig

Mukics Dániel szerint a hazai szabályozás nemcsak naprakész, de rendkívül szigorú is. “Magyarországon a tűzvédelmi szabályok nem azt írják elő, hogy milyen anyagból kell építeni az épületeket, hanem úgynevezett elvárt biztonsági követelményt támasztanak az előírások. A tervezők azon építészeti megoldások vagy építőanyagok közt választhatnak, amelyek az előírt biztonsági szintet teljesítik. Az OTSZ például előírja, hogy egy épület homlokzatán hány percig nem terjedhet tovább a tűz az egyik emeletről a másikra. Minden olyan építőanyag, ami megfelel ennek az úgynevezett homlokzati tűzterjedési határértéknek, az felhasználható.”

A katasztrófavédelem helyettes szóvivője arra is rámutatott, hogy egy ház külső szigetelése olyan tanúsítással rendelkező rendszer, azaz bevizsgált és minősített komplex termékcsalád, ahol a szigetelőlap, a háló, a tipli, a ragasztó, az alapozó és a vakolat is pontosan meg van határozva. “Csak ezek együttes felhasználásával teljesülhet az előírt biztonsági szint.”

Kérdésünkre, hogy lehet-e tudni esetleg olyan, régebben megoldott utólagos szigetelésekről, amik mostani szemmel kockázatosnak tűnhetnek, a tűzoltó őrnagy úgy fogalmazott, hogy “a lakóházak homlokzati szigetelésének kérdésköre mindig is rendkívül szigorúan szabályozott terület volt. Az, hogy egy házat régebben szigeteltek, az nem jelenti azt, hogy kevésbé biztonságos, hiszen a régi előírások is ugyanolyan szigorúak voltak, és a bent élők biztonságát tartották a legfontosabb szempontnak.”

Ezzel szemben Sárvári Marcell szerint elég sok rossz tapasztalat gyűlt össze az évek során, ezek közül az ipari salak használata az egyik legjellegzetesebb. “Ezzel az anyaggal ugyanis nagyon sok – jellemzően panel-, de más épület – födémjeit szigetelték le a korábbi évtizedekben. Ennek oka, hogy olcsón beszerezhető és felhordható, azonban szigetelőképessége gyenge, eltávolítása rendkívül nehéz, ha egyáltalán megoldható, és tűzvédelmi szempontból is aggályos.”

Prevenció, inspekció

Ahhoz, hogy a londonihoz hasonló tragédiák elkerülhetők legyenek a legalapvetőbb, hogy olyan szigetelőanyagot válasszunk, amelynek minél jobb a tűzvédelmi besorolása (például kőzetgyapotot). Emellett persze számos technikát alkalmaznak a tűz terjedésének meggátolására, hogy a szigetelés ne fogjon tüzet. Ilyen a már említett üvegfólia, amellyel beburkolható a valamilyen szinten is éghető szigetelőlemez, a tűz így nem juthat el az éghető anyaghoz. Az ablakoknál használható minősített tűzgátló szerkezet, hogy egyik ablakból felfelé ne terjedhessenek át a lángok. A homlokzati tűzterjedési gátakra is pontos szabályozás vonatkozik: az OTSZ részletezi, hogy milyen tűzvédelmi besorolású anyagokon és felületeken milyen besorolású tűzgátakat kötelező felszerelni. “Nyilván minél kevésbé biztonságos az adott szigetelőanyag, annál inkább A1-eshez (legjobb minősítéshez) közelítő biztonsági berendezésre van szükség. A gát helyettesíthető ugyanakkor megfelelő, a homlokzatot védő, beépített automatikus oltóberendezéssel, sprinklerrel, vízfüggönnyel, vízköddel” – közölte Sárvári.

A katasztrófavédelem kiemelt figyelmet fordít a magas vagy középmagas épületekre, már a tervezésük során, hiszen az építési terveket a katasztrófavédelemnek szakhatóságként engedélyeznie kell. (Az épület tűzbiztonságát érintő változtatások, nagyobb átépítések során szintúgy engedélyeznie kell a katasztrófavédelemnek a munkákat.) “A tűzesetek megelőzése érdekében folyamatosan ellenőrizzük a középmagas és magas épületeket. A lakók néha nyűgként élik meg ezeket az ellenőrzéseket, de ezek célja nem a bírságolás, hanem az épületben élők biztonságának garantálása” – mondta ezzel kapcsolatban Mukics Dániel, hozzátéve, hogy a harminc méternél magasabb épületeket például kétévente ellenőrzi a katasztrófavédelem. A tűzoltók ilyenkor megnézik, hogy a lakók tárolnak-e a ház közös helyiségeiben éghető anyagokat, rendelkezésre állnak-e a beépített tűzjelző készülékek, megfelelően működik-e a hő- és füstelvezető rendszer, de azt is, hogy megvannak-e a tűzoltó készülékek. 



Mi a helyzet az alumínium/polietilén panelekkel?

Felvetődik a kérdés, hogy használható-e Magyarországon az angliai tűzesetben kiemelt szerepet játszó alumínium/polietilén szigetelőlap? Sárvári Marcell úgy tudja, hogy használható, és gyakran előforduló anyag a szigetelésben, ugyanakkor a modern technológiák előretörésével már leginkább csak padlók hangszigeteléséhez használnak ilyen anyagot, és kevésbé hőszigetelésre.

 Ami a panelházak, magasházak utólagos külső szigetelését illeti, ebben a kérdésben is az OTSZ rendelkezései az irányadóak, így például “magasépületek nyílásos és nyílás nélküli külső térelhatároló falán”

burkolati, bevonati, vakolt hőszigetelő rendszer csak a legmagasabb, A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú lehet, ennél rosszabb besorolású nem,

mondta Sárvári. Ezzel kapcsolatban a katasztrófavédelem helyettes szóvivője azt közölte, hogy a legtöbb hazai panelház szigetelése állami támogatással valósul meg, és a pályázati dokumentációt a katasztrófavédelemnek is meg kell küldeni, a tűzvédelmi előírások teljesülését pedig a támogatás megvalósulását ellenőrző szervezet is vizsgálja. “A kivitelezés ellenőrzéséről készített jegyzőkönyveket szintén meg kell küldeni a katasztrófavédelemnek. A tűzvédelmi hatóságnak tehát látókörében vannak a társasházak energetikai célú felújításai.”

A londoni tűzeset után azt lehetne gondolni, hogy minimum felvetődött már a magyar gyakorlat valamiféle átgondolása, felülvizsgálata, de Sárvári szerint nincs ilyesfajta átfogó kezdeményezés. Ugyanakkor “szakmai berkekben ez a téma folyamatosan napirenden van. Jelenleg a 2018-tól szigorodó épületenergetikai követelmények állnak a fókuszban. Ennek értelmében ugyanis sokszor vastagabb, illetve jobban szigetelő megoldásokat kell majd alkalmazni, ami nyilván komolyabb költséget is jelent, valamint további kérdéseket is felvet. A társasházak részéről is leginkább erre irányul a figyelem, inkább ezt követően merül fel, az energiahatékonyság és a költségvonzatok mögött a tűzvédelem.”

Ha csak hármat javasolhatna a tűzoltó 

Gyakori, hogy a lakók vagyonvédelmi rácsokat szerelnek fel olyan helyekre, ahová tilos. A vagyonvédelmi rács kétélű fegyver, hiszen a betörőket ugyan elriasztja, ám a bajba jutott emberek menekülését és a tűzoltók bejutását is lassítja. Ha kigyullad egy társasház valamelyik lakása, a sűrű, átláthatatlan füstben nehéz megtalálni a kulcslyukat még akkor is, ha a kulcs éppen nálunk van, vagyis a menekülés forog kockán. Egy több ponton záródó biztonsági ajtó vagyonvédelmi szempontból ugyanolyan biztonságos lehet, mint egy rács, és tűzvédelmi szempontból is praktikusabb. Ha mégis vagyonvédelmi rács felszerelése mellett döntünk, tisztában kell lenni azzal, hogy nem mindenhová szabad ilyen rácsot kihelyezni. Csak akkor, ha a rács nem zár el semmilyen tűzvédelmi berendezést. Ilyen a tűzjelző, a tűzoltó készülék, a hő- és füstelvezető, a szellőző, a tűzvédelmi kapcsoló és a tűzivízvezeték is.

Az is gyakori, hogy a lakók az autóikkal elfoglalják a tűzoltási felvonulási területet, vagyis úgy parkolnak, hogy a tűzoltóautók számára megközelíthetetlenné válik az ingatlan, ami késlelteti a mentést. Olyan lakástűz esetén, amelynél a bent lakók nem tudnak kimenekülni a bejárati ajtón keresztül az épületből, előfordulhat, hogy az erkélyről kell őket kimenteni. Ha a felvonulási területet egy szabálytalanul ott parkoló autó elfoglalja, akkor a kiérkező létrás vagy emelőkosaras tűzoltóautónak egy új felállítási helyet kell keresni, ami komoly időveszteséggel jár.

Jellemző hiányosság a menekülési útvonalként szolgáló folyosók leszűkítése is. Képzeljük csak el, hogy egy füsttel teli társasházból kell menekülnünk, ahol a látási viszonyok a sűrű füst miatt nagyon rosszak. A folyosón tárolt ruhaszárító, babakocsi, kerékpár, vagy egyéb bútorok nagyban akadályozzák a kijutást, könnyen elesik bennük az ember, ráadásul a tűzoltók mozgását és munkáját is jelentősen megnehezítik. Nagyon fontos tehát a menekülési útvonal szabadon tartása, vagyis egy 110-120 centiméter (a régi házak esetében 110 cm, az újépítésűeknél 120 cm) széles sáv szabadon hagyása. Ez a ház lakóinak biztonságát szolgálja.

Nyitókép: A kivitelezők egy tízemeletes panelházat hőszigetelnek Szombathelyen a Szent Márton utcában a Panel Plusz program keretében. Fotó: Czika László/MTI.