Húsz éven belül úszó szigetek lephetik el Hollandia vizeit

Holland kutatók bemutatták egy óriási úszó sziget modelljét kedden, amelyen két évtizeden belül akár lakóépületeknek, kikötőknek, farmoknak, parkoknak biztosíthatnak teret – írja az MTI.  A 6X8 méteres fából és polisztirénből készült modellt egy hatalmas víztartályban helyezték el, ahol a szakemberek szimulálták a szelet, a hullámokat, a viharokat, hogy bemutassák elképzelésüket néhány lehetséges befektetőnek.

A 87 különböző méretű úszó háromszögből álló flexibilis sziget területe három négyzetkilométer lenne, amivel így ez válna a legnagyobb ilyen építménnyé. Építéséhez betont vagy vasat használnának, elkészülte után pedig a tengerfenékhez és a parthoz rögzítenék. Arról még teszteket kell végezni, hogy

• hogyan állná ki az építmény az időjárást,
• az apály-dagály jelenséget,
• hogyan lehet önellátó energiából és más forrásokból,
• miként hat az építmény a tenger élővilágára
• és mennyibe kerülne a megvalósítása.

A gátépítés, a homok kiszivattyúzása nem a leghatékonyabb megoldás a tengerek mostani magas vízszintjére, a városok túlnépesedésére és az egyre élénkebb tengeri tevékenységekre.

– mondta Olaf Waals, a holland tengerkutató intézet (MARIN) szakembere, hozzátéve azt is, hogy az úszó kikötők és városok újszerű alternatívák lehetnek, amelyek jól illenek Hollandia tengeri hagyományaihoz. A kutató azt is elmondta, az úszó sziget technikailag 10-20 éven belül megvalósítható lenne.

Hollandiának vissza kell fordulni a víz felé. Ebben a harcban mi mindig úttörők voltunk.

– jelentette ki Bas Bichner, a MARIN igazgatója. A férfi közölte, tárgyalásokat folytatnak az Amszterdamhoz közeli túlnépesedett Haarlemmermeer önkormányzatával és a Lelystad repülőtérrel is egy ilyen projektről, de azt elismerik, hogy egyelőre még gyerekcipőben járnak.

A más európai kutatók együttműködésével folyó Space at Sea program 1,6 millió euró támogatást kapott az Európai Uniótól, hogy három éven át tanulmányozzák egy ilyen sziget felhasználásának különféle lehetőségeit, alga- vagy haltenyésztő-telepek létrehozásától városok, kikötők életre hívásáig. A MARIN kutatói úgy gondolják, az ilyen megoldások részét képeznék egy "kék jövőnek", amely keresi a Földet 70 százalékban borító  óceánok és tengerek felhasználásának fenntartható és hosszú távú módozatait.