További Tech cikkek
- Olyat hibát produkál a Windows, hogy garantáltan mindenki kiugrik a székéből
- Könnyen megeshet, hogy a Google kénytelen lesz eladni a Chrome-ot
- A Huawei hivatalosan is bejelentette, előrendelhető a Mate 70
- Lesöpörheti Elon Musk X-ét a Bluesky, már a Google is relevánsabbnak találja
- Ezek a leggyakrabban használt jelszavak – érdemes változtatni, ha ön is használja valamelyiket
Az amerikai hadsereg kutatási részlege összesen 65 millió dollárt utal át több kutatóintézetnek, hogy megtalálják a módját az emberi agy és a számítógépek összekötésének. A DARPA pénzéből létrehozott NESD (Neural Engineering System Design) programban öt akadémiai csoportot és egy kis San Jose-i központú vállalatot támogatnak.
Sokat elárul a hadsereg futurisztikus terveiről, hogy a Brown Egyetem kutatói olyan interfészt raknak össze, amelyet implantátumként is lehet hordani, és valós idejű elektronikus kommunikációt tud lebonyolítani az agykéreggel. Ez ismerős lehet a Mátrixból, ahol a hekkerek az agyukba tolt pöckön át kapcsolódtak be a virtuális világba, hogy megmentsék az emberiséget. A DARPA ennél egy kicsit szerényebb célt tűzött ki maga elé:
A támogatottak többsége, négy kutatócsoport a vizális érzékeléssel foglalkozik, ketten fókuszálnak a hangra és a beszédre. Érdekes még, hogy az egyetlen cég, a Paradromics önmaga zsebre tehet 18 millió dollárt, mégpedig egy protézisért, amely dekódolja és értelmezi a beszédet.
A DARPA legfőbb vágya olyan nagy felbontású neurális implantátumok létrehozása, amelyek egyszerre egymillió neuron jeleit tudják rögzíteni. Az eszköznek kétirányú kommunikációra is képesnek kell lennie, tehát az agy irányába is küldeni kell jeleket. Ha erre képesek leszünk, akkor igen alaposan megismertük az agy biológiáját, komplexitását és funkcióit, és ez önmagában elég szép tudományos eredmény. Az egész programra négy évet kaptak a kutatók, és a munkájukat az Egyesült Államok gyógyszerészeti hatósága is felügyeli majd, hiszen mégicsak az agyba akarnak mindenféle elektródákat bedugni, és ennek a hosszú távú hatásait nem árt megismerni.
Abba most még ne menjünk bele, hogy ki fog majd vírusirtót gyártani DAPRA szárnyai alatt megvalósuló eszközökre, mert ez még úgyis messze van, és egyelőre azt sem tudni, hogy a biológiai vagy az informatikai fertőzés jelent-e majd nagyobb veszélyt. Az viszont már most látszik, hogy az agy-gép interfész sokféle problémára válasz lehet, az agysérülések kezelésétől kezdve egészen a szuperkatonák létrehozásáig.
Ki tudja, még a végén tényleg lesznek olyan agyfejlesztő appok, amelyektől valóban okosabbak leszünk?