A NASA visszahozná a szuperszonikus repülést
További Tech cikkek
- Olyat hibát produkál a Windows, hogy garantáltan mindenki kiugrik a székéből
- Könnyen megeshet, hogy a Google kénytelen lesz eladni a Chrome-ot
- A Huawei hivatalosan is bejelentette, előrendelhető a Mate 70
- Lesöpörheti Elon Musk X-ét a Bluesky, már a Google is relevánsabbnak találja
- Ezek a leggyakrabban használt jelszavak – érdemes változtatni, ha ön is használja valamelyiket
A NASA új fejlesztése segíthet visszahozni a szuperszonikus utasszállítást, és lakott terület fölött is lehetővé teheti a mainál kétszer gyorsabb légi utazást, méghozzá az ott lakók őrületbe kergetése nélkül – írja a Bloomberg.
Az Egyesült Államokban 1973-ban tiltották be a lakott terület fölötti szuperszonikus repülést, mert a hangsebesség átlépését kísérő hangrobbanás elviselhetetlen volt a helyieknek. Az 1976-tól 2003-ig forgalomban lévő Concorde is kénytelen volt még az óceán fölött lelassítani, hogy ne zavarja a lakott területek nyugalmát.
Méregdrága volt, de a hangnál is sebesebb
Annyi pénzt emésztett fel, hogy annak külön nevet adtak. De olyan gyors volt, hogy azóta is visszasírják. Negyven éve állt szolgálatba a Concorde.
A NASA viszont fejlesztett egy olyan új típusú repülőgépet, amellyel a hangrobbanás ereje egy autópályán közlekedő Mercedes búgásának a szintjére, vagyis bőven tolerálható mértékűre mérsékelhető. A gép egy kisebb változatát júniusban már sikerrel tesztelték egy szélcsatornában, és ha sikerül a gyakorlatba is átültetni, megfelezné a New York is Los Angeles közötti repülőút ma hat órás menetidejét.
A NASA a következő öt évre 390 millió dollárt (bő 100 milliárd forintot) költene el a demórepülő megépítésére és valós körülmények közötti tesztelésére, és biztató jel, hogy ebből az öt évből az elsőnek a költségei már szerepelnek Donald Trump amerikai elnök 2018-as költségvetési tervezetében.
A tesztrepülő a tervek szerint 28,65 méter hosszú lesz és maximum 55 ezer láb (16,76 kilométer) magasságban fog tudni repülni. A tesztekben csiszolódó technológiát aztán a NASA megosztaná az amerikai repülőgépgyártókkal, ami egyrészt segíthet majd a gyakorlati alkalmazás elterjedésében, másrészt jelentős előnyhöz juttatná ezeket a cégeket a külföldi riválisokkal, például az európai Airbusszal szemben.
A NASA a Lockheed Martinnal közösen dolgozta ki a gép tervét: rájöttek, hogy az alakján végrehajtott apró változtatásokkal hogyan manipulálhatók úgy a hanghullámok, hogy a hangrobbanást eredményező hullámforma helyett a hullámok szétszóródjanak a térben. A cél a 60-65 decibeles szint alatt maradni, ami jócskán elmarad a Concorde 90 decibeles hangerejétől.
Mindez persze még odébb van. A NASA 2022-től kezdené a tesztelést hat lakott terület fölött, és a bevezetés előtt még a törvényi tiltást is el kellene törölni. Mindenesetre ha a tesztek és a jogszabály-módosítás is sikeresek lesznek, ezzel elhárulna a szuperszonikus utasszállítás visszatérése – és a korábbinál fenntarthatóbb üzemeltetése – előtt tornyosuló három fő akadály egyike. Időközben a másik kettővel, a túl erős motorhanggal és a környezetszennyezéssel kapcsolatban is folynak a kutatások.