Mi kerül egy iPhone-on 437 ezer forintba?!

Az ég kék, a fű zöld, az iPhone drága. Népi megfigyelések, amiket az ember elfogad természeti törvénynek, és a miértjüket nem is igazán keresi. Pedig milyen érdekes tudományos jelenségek húzódnak meg mögöttük! Lássuk csak:

• Az ég azért kék, mert a látható fény spektrumán a kék színű fény a legkisebb hullámhosszú, és ez szóródik a legjobban az atmoszférában.
• A fű azért zöld, mert sok klorofillt tartalmaz; ez a vegyület felelős a fotoszintézisért, vagyis a napfény energiává alakításáért, és mellékesen zöld színű.
• Az iPhone pedig azért drága, mert... oké, ez egy kicsit hosszabb mese lesz.

Kezdjük a végeredménytől, az iPhone X 256 gigás csúcsmodelljének árcédulájától. Ez az Apple hivatalos magyar online boltjában

Mivel az iPhone-t minden kereskedő az Apple-től szerzi be, ennél sokkal olcsóbban senki nem fogja adni, hiszen akkor ő maga bukna rajta. Vagyis ha 437 ezernél jelentősen alacsonyabb árat látunk bárhol, ott jó eséllyel valami nem teljesen legális trükközés van a háttérben (például áfacsalás, ami okostelefonoknál itthon sűrűn előfordul).

Az Apple előzékenyen rögtön feltünteti, hogy az árból mennyi az adó: egészen pontosan 96 973 forint. Ennek nagy része, kb. 92 ezer forint a 27 százalékos áfa, a maradék az úgynevezett Artisjus-adó, amit itthon minden adathordozó árára rátesznek, így a telefon memóriájára is. Ha az állam részét levesszük, a nettó ár 340 ezer forint marad. Nézzük meg, hogyan alakul ugyanez három véletlenszerűen kiválasztott európai országban:

• Németországban (19 százalékos áfa) az ár 1320 euró, amiből 216 az adó, marad 1104, ami forintban 341 ezer.
• Csehországban (21 százalékos áfa) az ár 34 500 korona, 6000 belőle az adó, marad 28 500, ami forintban 338 ezer.
• Dániában (25 százalékos áfa) az ár 10 250 korona, ebből 2050 az adó, marad 8200, ez forintban 341 ezer.

És így tovább, bárhová nézünk a kontinensen, azt látjuk, hogy a nettó ár mindenhol kb. 1100 euró, vagyis 340 ezer forint körül mozog, a bruttót pedig a helyi áfa hozza ki eltérő magasságúra – azért a miénk a legdrágább, mert nálunk a legmagasabb az áfa.

Csakhogy: Amerikában a nettó ár (1150 dollár, kb. 300 ezer forint) jelentősen, jó 40 ezer forinttal alacsonyabb bármelyik európainál. Ennyivel drágul a telefon csak attól, hogy átjön az óceánon.

De miért?

Ennek az oka, hogy az európai listaárakat az Apple úgy állapítja meg, hogy átváltja a saját árát euróra, aztán erre rátesz egy lapáttal az árfolyamkockázat miatt. Aztán, ha az adott országban nem eurót használnak, ott újra átváltja ezt a helyi pénzre, és ezt kiigazítja egy újabb árfolyamkockázati tényezővel. Erre nyilván azért van szükség, hogy az Apple megvédje magát az olyan balesetektől, amikor a dollár hirtelen megerősödik, és az euróért eladott iPhone-okért kevesebb dollárt kap. Namost: jelenleg a dollár gyenge, az euróhoz képest több mint másfél éves mélyponton áll, de a forinthoz képest is: ilyen olcsó dollárt utoljára 2014 karácsonyán láthattunk. Hogy ennek mi az oka, az egy elég hosszú történet, röviden az, hogy Trumpnak nem nagyon sikerül valóra váltani a gazdaságot érintő választási ígéreteit (sem), így hát nagyjából április óta stabilan csökken a dollár árfolyama. Forintban 295-ről esett a mai, 260 körüli szintre, euróból fél éve 95 centet kellett adni érte, ma 83-at.

Az iPhone 10 hátlapja

Fotó: Josh Edelson / AFP

A gyenge dollárnak egyébként a külföldi piacokról élő amerikai cégek és a tőzsde is örül, de a lényeg, hogy a dollár egész 2017-es produkciója bizonytalanságot szül, senki nem tudja, mikor erősödik vissza, és mennyire, ha egyáltalán. Emiatt aztán az Apple a biztonság kedvéért a szokásosnál jóval nagyobb árfolyamkockázati bónuszt tett rá a telefonjaira.

Önmagában emiatt drágább az amerikainál az európai iPhone úgy 40 ezer forinttal (130 euróval). Ez a pénz jelenleg egy az egyben az Apple nyeresége, de ha a dollár elkezd erősödni, akkor egyre nagyobb része lesz az egyszeri kereskedő profitja, aki eladta a telefont. Ha a dollár tovább gyengül, akkor még többet nyer az Apple, és még kevesebbet az iPhone-t áruló bolt.

És ezzel el is jutottunk az egyszeri kereskedőig

Vajon mennyi marad a bolt kasszájában egy eladott 437 ezer forintos telefon árából? Ez az a pont, ahol már nincs hivatalos adat, a listaárból a kereskedőnek adott kedvezmény hétpecsétes üzleti titok. Azt mindenesetre iparági pletykák alapján lehet tudni, hogy az Apple nagyon alacsony százalékokkal szúrja ki a kereskedők szemét – egyszerűen azért, mert megteheti, a megkerülhetetlen, szuperdivatos készülék egyedüli beszerzési forrásaként irigylésre méltó alkupozíciója van gyakorlatilag bárkivel szember. Azt beszélik, az alap kedvezmény, amit a kereskedőknek a listaárakból ad, mindössze 3 százalék, és ezt a legnagyobb, legrégibb és legmegbízhatóbb partnerek is legfeljebb 8-9 százalékig tudják feltornászni. Vagyis a bolt minden eladott iPhone X árából valahol 10 és 30 ezer forint között tart meg magának.

Ezzel a telefon életútját visszafelé követve eljutottunk az Apple-ig. De hogyan oszlik tovább az áfátlanított, árfolyamkockázattalanított, kereskedőiárréstelenített ár?

Az Apple tőzsdei jelentéseiből tudható, hogy az iPhone-okon átlagosan 40 százalék körüli profitrátát tart, illetve a telefont atomjaira bontó elemzések azt szokták mutatni, hogy a készülékek előállítási költségét nagyjából a nettó ár egyharmadára szokták belőni. Ha ezekből az arányokból indulunk ki, akkor a 300 ezer forintnak megfelelő amerikai árból

• 100 ezer az előállítás költsége, ebben benne van az összes alkatrész beszerzése, az összeszerelés, a licencdíjak, a csomagolás;
• 120 ezer az Apple nyeresége – már ha a telefont egy Apple Store vagy az Apple webshopja adta el, ha más bolt, akkor ebből 10-30 ezret ő tesz zsebre, mint az előbb láthattuk.
• A maradék 80 ezer pedig a telefonnal kapcsolatos összes többi költséget fedezi: ilyen a marketing, a kutatás-fejlesztés, a szállítás, az előre telepített szoftverek, például az IOS operációs rendszer fejlesztése, az Apple-főhadiszállás 14 ezer dolláros bőrfoteleinek beszerzése, és Tim Cook fizetése

Az előállítást még tovább tudjuk bontani, megint csak a korábbi modellek költségelemzései alapján becsülve. A legdrágább alkatrész az érintőképernyő szokott lenni, ami a teljes előállítási költség 20 százalékát elviszi. A memória, a processzor, a kamera, a 4G-rendszer darabja ennek kb. a fele. A különféle licencdíjak elvisznek még 10 százalékot, az összeszerelés 5-öt, és a maradék 25-ből jön ki minden egyéb az akkutól a töltőn át a wifiantennáig.

Akkor lássuk összefoglalva, ki mennyit tesz zsebre abból a 437 ezer forintból, amit az egyszeri vásárló a boltban hagy.

• A legnagyobbat mindenképpen az Apple kaszálja, 120 és 150 ezer forint között (feltételezve, hogy az árfolyamkockázat mind a zsebében marad, mert a dollár se nem erősödik, se nem gyengül) – ez a cég tiszta nyeresége.
• További 180 ezret szintén az Apple kap, de azt el is költi a telefon legyártására.
  • Ebből az összeszerelést végző kínai gyárnak alig 5 ezer jut.
  • Az alkatrészeket beszállító, jellemzően japán és dél-koreai cégeknek pedig 85 ezer.
• A bolt 10-30 ezret tesz el.
• A magyar állam pedig kb. 100 ezret.

De mi kerül ezen a fotelon 7200 forintba?

Az Apple egyszerűen azért tehet ilyen brutális árrést az iPhone-ra, mert rengeteg munkával és zseniális marketinggel elérte, hogy az emberek ilyen drágán is megvegyék azt (jó, az ezerdolláros határt eddig még sosem lépték át, az majd kiderül, hogy ennyiért is megveszik-e, de mi arra fogadnánk, hogy igen). Maga a 40 százalékos profit egyébként nem egyedülálló dolog, és még csak nem is a luxustermékek sajátja: nagyjából ennyivel dolgozik például a McDonald's is, nem is beszélve a mozikban jó 900 százalékos profittal árult popcornról. Értelmetlen dolog azon vitázni, hogy megér-e ennyit a telefon, hiszen közgazdasági közhely, hogy minden annyit ér, amennyit a vásárlók hajlandók fizetni érte. Az Apple-nek pedig bő 250 milliárd indoka van arra, hogy a jelenségen hőbörgő kommentelőket kikacagja.

Ja igen, a cikk elején említett Pablo Escobarra visszatérve: ő 800 dollárnyi kokalevélből csinált 100 ezer dollár utcai értékű kokaint, szóval az Apple a fasorban sincs hozzá képest. Mondjuk ő nem is fizetett áfát.

Borítókép: Josh Edelson / AFP.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!