Gyöngyi
9 °C
9 °C

Drónozó jediket szívat a magyar kormány

GettyImages-485983728
2017.09.22. 17:56

Most a pilóta nélküli légijárművekre (drónokra) nincs speciális jogszabály, így vagy átmenetileg négy fal közé zárjuk ezeket a hightech játékszereket, vagy illetéket fizetünk a használatért. A légiközlekedésről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a legegyszerűbb távirányítós gyerekjátékok is drónnak számítanak, és csak eseti légtérengedély megléte esetén működtethetők.

A légtér pedig ott kezdődik, ahol a földön a fűszál lengedez.

Igen, a saját kertben is engedélyt kell kérni, ami igénylésenként háromezer forintba kerül. És 30 napra előre kell engedélyeztetni minden drónreptetést.

Az eseti légtér eredetileg nem a drónokra lett kitalálva, hanem mindenféle olyan alkalmazásokra, ami veszélyt jelent a légiközlekedésre. Ilyenek például a tűzijátékok, légi bemutatók - mondta el nekünk Tuzson Gergely a Drónpilóták Országos Egyesületének elnöke. Az elmúlt években azonban megjelentek a drónok, és egy hatalmas lendülettel fejlődő iparág ontja magából a távirányítós és önjáró, ipari és szórakoztató célú eszközöket. 

A helyzet azonban nem olyan egyszerű, hogy átutalunk pár ezer forintot az illetékes hatóságnak, és akkor már pöröghetnek is a rotorok.

A terkep.legter.hu oldalon pontosan látható, hogy milyen összetett dolog a légtér szerkezete, mennyien osztozkodnak rajta térben és időben. A térképen az állandó légterek mellett láthatók a már kijelölésre került eseti légterek és a beadott igénylések egy része. A térkép segítségével megtalálhatjuk a számunkra megfelelő helyet és hozzá is kezdhetünk az igényléshez. Körültekintőnek kell lenni, mert ha nem vagyunk óvatosak, a pénztárcánk bánhatja. A legegyszerűbb esetben 3000 forintból megúszhatjuk, azonban a repülőterek 3 kilométeres körzetében és bizonyos légterekben (pl. a fél pesti oldalt lefedő Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ellenőrzött légterében) az összeg ennek többszöröse is lehet a további szükséges dokumentumok beszerzése miatt.

Vannak környezetvédelmi szempontból korlátozott légterek is, amelyek igénybevételéhez az illetékes megyei kormányhivatal környezetvédelmi osztályának szakhatósági állásfoglalását kell kérni, és extra költségként plusz 18 ezret hozzácsaphatunk a számlához.

Egészen meglepő helyeken is találunk drónozást nehezítő reptereket, hiszen nemcsak a kisgépes füves repülőtereket kell számításba venni, a kórházakhoz tartozó mentőhelikopter-leszállóhelyek ugyanis ötödosztályú reptérnek számítanak, ezeket is 3 kilométerre érdemes elkerülni. Aki mégis a közelükben drónozna, annak biztonsági felmérést kell készíttetnie, ennek költsége több mint tízezer forintra rúghat.

A budapesti Honvéd Kórház zónája a Margitszigetet, az Óbudai-szigetet és a Városligetet egyaránt lefedi

Hiába nem menne magasabbra a drónunk, mint egy frizbi vagy egy papírsárkány, ezekben a zöldövezetekben nehezebben lehet repülni. Magának a reptetésnek a szabályozása mellett aztán a minden második drónon megtalálható kamerák használata is erősen le van korlátozva egyébként, de ebbe most ne is menjünk bele bővebben.

A térképen látható eseti légterek részletes vizsgálatából az a kép rajzolódik ki előttünk, hogy sokan igyekeznek maximálisan kihasználni az időt, ami egyhuzamban lefoglalható. Mint azt Tuzson Gergely elmondta, az eseti légtérengedély igénylésekor illik arra törekedni, hogy valóban csak a szükséges időtartamra foglaljuk le a kiszemelt területet. A foglalással ugyanis megakadályozzuk, hogy ott bárki más repülni tudjon, még ha nem is drónozunk ott folyamatosan. Egyébként repülés előtt fél órával külön jelezni kell, hogy most aztán tényleg lesz valami a levegőben.

Van szándék

Egy belvárosi társasház négy emelet magasan körülzárt udvarán tutira nem fog leszállni semmiféle repülő vagy helikopter, ahogy a gyerek Star Wars drónja se fog a kertből elindítva karambolozni egy Superjumbóval. Ezzel el is jutottunk a másik szabályozandó kérdéshez, a drónok méretéhez. Egy habkönnyű játék talán még enyhe felhámsérülést sem okozna, ha lezuhanna, míg egy nyolcrotoros, komolyabb kamerát magával cipelő drón simán agyoncsaphat valakit.

Megvan a jogalkotói szándék, hogy mindezt rendezzék, az NFM-ben kidolgozásra kertül egy rendelettervezet, csak hát nem sikerült eljutnia a hatályba lépésig. A tervezetben pedig még az is benne van, hogy 250 grammig az eszköz játéknak számít, és ezáltal nem is vonatkoznának rá a légtérhasználattal kapcsolatos előírások (szívhatja a fogát a DJI a 300 grammos Spark drónjával).

A nagyobb méretű pilóta nélküli légijárművek szabályozását is cizelláltabbá tenné a tervezet, hiszen többféle súlytartományt jelöl meg, és ezekre különféle előírások vonatkoznak. A két kilogrammnál könnyebb drónok esetében például elég lesz ismerni a szabályokat, és 50 méteres magasság alatt maradni, míg a 25 kilogrammig terjedő tartományban már tanfolyam elvégzését is előírnák, hogy a kezelő személyzet megfelelő biztonsággal tudja működtetni ezeket az eszközöket.

Nyilván sokan úgy gondolják, hogy ha úgyis lesz egyszer pontos szabályozás, akkor miért is ne röpködjenek a kis súlyú, játékként megvett drónjukkal? Bár a szomszéd nem lőheti le a drónt sörétes puskával (állítólag erre is volt már példa), a rendőrség kiszabhat bírságot, és ennek az összege jóval nagyobb lehet a befizetendő illetéknél.