Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Infó cikkek
A jó számítógép felhasználó hajlamos megfeledkezni arról a nem jelentéktelen körülményről, hogy a sokszor felbecsülhetetlen értékű adatait rejtő merevlemez a világ egyik legfejlettebb technológiáját alkalmazó, érzékeny műszer. Manapság egy négyzetmilliméteren 5 millió bájt információt tárolunk, ki lehet számolni, mekkora helyen kell megtalálni és azonosítani a winchesternek egy bitet.
Szemünk fénye, a számítógép. Nem is látszik rajta, hogy sérült a "lelke", a kár nem olyan nyilvánvaló, mint más vagyontárgyaknál. Pedig, az elveszett adatok értéke sokszor felbecsülhetetlen, akár az otthoni számítógépünkből, akár egy nagy informatikai rendszerből származik a tönkrement adattároló.
Az informatikai katasztrófák oka nagyon sokféle lehet, de az adatvesztések többsége nem "sorscsapás-szerűen" következik be. A leggyakoribb ok maga a felhasználó.
Általános tapasztalatunk, hogy az esetek többségében a felhasználók gyakorlatilag tönkreteszik az eszközeiket. Ráadásul még csak nem is körmönfontan, hanem nagyon egyszerű és hatékony módon.
Nézzünk meg egy winchestert. A képen látható tárcsa, a felület, ahol az adatokat rögzítik, kb. így néz ki. Jól látszik, hogy a felület tökéletes tükörként működik.
Ez a tükör sokkal tükörebb a hétköznapi életben használtnál, azaz a felülete extrém módon sima.
Erről a simaságáról fogalmat alkothatunk, ha belegondolunk, hogy az író/olvasó fej több mint 100 km óránkénti sebességgel repül(!) a lemez felett, a mai winchestereknél körülbelül 0,3 mikron (0,0003mm) távolságra attól. Egy hajszál nagyjából 30 mikron vastag, a fej és a lemez távolsága ennek a századrésze.
Enyhe meghibásodásnál az alábbi képen láthatóhoz hasonló, vékony karc keletkezik a felületen.
Amikor a felhasználók hibát észlelnek, általában azt hiszik, hogy mindenféle "csodaszoftver" segítségével visszanyerhetik az adataikat. Többször próbálkoznak, ki/be kapcsolják a számítógépet, futtatják a "csodaszoftvert", stb. Ha a problémát mechanikai hiba okozza, amit a jó felhasználó, de még egy számítástechnikus sem képes általában eldönteni, ezek a műveletek teljesen tönkreteszik az eszközüket. Pár órás működés után kb. így néz ki a felület, kisebb-nagyobb mértékben eltűnik róla a mágneses információt tárolni képes mágnese réteg.
Van, amikor mély vályú keletkezik a felületen, ami szintén nem kimondottan az adatok barátja.
Aztán van olyan is, amikor a pusztítás mértéke minden képzeletet felülmúl.
Tanulságos képek. Érdekesek is, de azoknak, akik egy-egy hasonló esetben hiába fordulnak hozzánk, nehéz lenne elmagyarázni ezt.
Nagyon sok ilyen képet tudnánk csinálni. A hozzánk kerülő esetek több mint 20 százalékára már nincs gyógyír, pedig nagy részük megmenthető lenne, ha általában nem a fentebb leírt modell volna a jellemző.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
