Robotok, klónborjak és aszteroidák

A Wisconsin állambeli Infigen biotechnológiai cég gyógyászati célból emberi DNS-sel klónozott teheneket. Eddig már öt, 0,1 százalék humán DNS-sel bíró borjú látott napvilágot. A vállalat terveiben genetikailag módosított sertések is szerepelnek: májuk, veséjük, szívük, hasnyálmirigyeik különböző betegségekben szenvedőkön segítenének.

Blöffölést lebuktató pókerprogram

Az Alberta Egyetemen (Kanada) az ellenfél magatartását (blöffölés, bizonytalanság, stb.) sikeresen analizáló számítógépes pókerprogramot fejlesztettek. A program rögzíti a játékos szokásait, majd az információt alap-valószínűségekkel keverő algoritmust használva dolgozza ki a megoldást. Eddig az esetek kilencven százalékában győzött.

GRACE

Július 28. és augusztus elseje között a kanadai Edmonton adott otthont az AAAI (American Association for AI) által szervezett (a Nyolcadik Mobil Robot Versenyt és Kiállítást is magába foglaló) Tizennyolcadik Nemzeti Mesterséges Intelligencia Konferenciának. Olyan "résztvevőkkel", mint a Carnegie Mellon Egyetem a regisztrációnál aláíró, a konferenciatermet önállóan megtaláló, ott beszédet mondó GRACE-e, vagy az iRobot Corp. hálózatról irányított CoWorker-e. A thaiföldi King Mongkut Technológia Egyetemen szintén mesterséges intelligenciaalapú (természetes mozgásra képes, beszédet és érzelmeket szimuláló) humanoid robotokat fejlesztenek.

Robotinas hozza a kulcsot

Ötszáz dollárért megvásárolható az Evolution Robotics (Pasadena, Kalifornia) ER1 névre hallgató, rendkívül hasznos, laptophoz köthető, kerekeken álló, kamerával felszerelt, fémdoboz-formájú gépezete. Azon kívül, hogy azonosítja az emberi arcot, felismeri a beszédet, még kilencvenkilenc egyéb művelet elvégzésére képes: többek között megtalálja az autókulcsot, üdvözli a vendégeket a bejáratnál, ezt-azt behoz a konyhából.

A DARPA egymillió dollárt támogatja a "Nagy Kihívás" projektet. A projekt azt hivatott eldönteni, hogy a specialisták képesek-e a Los Angeles Las Vegas távolságot legminimálisabb emberi beavatkozás nélkül megtevő robotot fejleszteni.

Hangyák szuperkolóniája

Egy, Európában mintegy nyolcvan éve felbukkant, argentin hangyatípus (Linepithema humile) minden idők legkiterjedtebb, mintegy hatezer kilométeres, több millió bolyban tömörülő, Észak-Olaszországtól, a dél-francia, és spanyol partokon végig, egészen Portugáliáig húzódó szuperkolóniáját hozta létre.

A kutatók bizonytalanok a szuperkolónia keletkezését illetően. Úgy vélik, a magasabb szinten szervezett bolyokban a kooperatív magatartásformák háttérbe szorítják az agresszivitást. Belső harcok nélkül több erejük és idejük marad megküzdeni a külső ellenségekkel. Laurent Keller, a Lausanne Egyetem tanára úgy gondolja, a kolónia mégsem maradhat fenn sokáig, mert a genetikailag különböző csoportok előbb-utóbb egymás ellen fordulnak, ráadásul Katalániában létezik egy másik, lényegesen kisebb, de agresszívabb szupergrupp is.

Elmarad a világvége

Júliusban némi aggodalmat váltott ki a nemrég felfedezett és a következő másfél évben könnyen megfigyelhető NT 7 aszteroida, mivel az első adatok szerint az objektum becsapódására számíthattunk 2019. február elsején. Amennyiben ez megtörténne, drámai következményei lennének: a mintegy két kilométer szélesség, illetve a másodpercenkénti huszonnyolc kilométer sebesség elegendő ahhoz, hogy egy kontinenst eltöröljön a Föld színéről, illetve globális klímaváltozást idézzen elő. Benny Peiser, a liverpooli John Moores Egyetem kutatója szerint az NT7 "az aszteroidakutatás rövid történetének a legveszélyesebb objektuma." Ugyanakkor nagy még a bizonytalanság, számos újabb megfigyelésre lesz szükség - hangsúlyozza Peiser. Azóta kiderült, hogy az aszteroida elkerüli a Földet.

De ha esetleg elmarad az aszteroida-becsapódás, akkor se alhatunk nyugodtan, ugyanis - a WWF (World Wildlife Fund) tanulmánya alapján -, ha a mai ütemben folytatjuk a természetes források kihasználását, a túlélésért ötven éven belül legalább két Föld-méretű bolygót kellene gyarmatosítanunk.