Judit
-2 °C
8 °C

Cyberia 2001. október

2001.10.31. 16:56
Nanotranzisztor, organikus-elektronikus áramkör, robotcica, cyberspace-térképek - októberben történt.
A Bell Laboratórium tudósai molekulányi hosszúságú organikus tranzisztorokat állítottak elő. A kutatók valószínűnek tartják, hogy a szénalapú elektronika lesz a (miniatürizációval előbb-utóbb a lehetőségek végső határát elérő) hagyományos szilíciumlapkák alternatívája.

Csiganeuron
A Max Planck Intézetben létrehozták a világ első élő szilícium áramkörét. A chipet előbb speciális proteinnel vonták be, majd csiganeuronokkal kapcsolták össze. Utána elektromos jeleket juttattak a sejtekbe, s figyelték, miként mozognak egy rendkívül egyszerű hálózatban. Sikerrel jártak: létrejött az összeköttetés az élő sejtekkel.

Az UCLA kutatói molekuláris méretű (ötven nanométeres) kapcsolókkal ellátott, tizenhat bit memóriájú áramkörön dolgoznak - jelentette be október 26-án a projektet (és a Kaliforniai Nanorendszerek Intézetet) vezető James Heath professzor.

Ranjan Mukherjee és csoportja a Michigan Állami Egyetemen fura robotkatonát "talált fel": a gömbformájú szerkezetből három teleszkopikus láb, hosszú nyak, háromszázhatvan fokos mozgásra képes szem nő ki. Golyóálló páncélzattal rendelkezik. Támadáskor, egy kimeneten, a tüzet és az ellenség mozgását érzékelő fegyver bukkan elő, céloz és lő.

Necoro a robotmacs
A japán Omron Corp. Necoro névre hallgató robotcicával rukkolt elő. A név értelmezése: "neko" macskát jelent, míg a "co" a kommunikációra, a "ro" pedig a robotra utal. November 20-tól, limitált (ötezres) példányban megvásárolható az "állatka", egy Necoro potom 1530 dollárnyi összegbe kerül majd. Akkora, mint egy átlagos házimacska, viszont egyelőre még nem jár-kel. Ezzel szemben, kommunikál a boldog tulajdonossal: az állába, a fejébe, és a hátába tapintás-érzékelőket, az orrlyukába képérzékelőt, míg a koponyájába egy mikrofont szereltek. Érzelmi fejlődését a tulajdonos vele szemben tanúsított viselkedése alakítja.

A jövő játékaiban azért lesz mélyebb és élethűbb a szimuláció, hogy elérjék az interaktivitás, a komplexitás magasabb szintjeit, miközben az új játékosokra váró tanulnivaló is leegyszerűsödik - nyilatkozta Harvey Smith a montreali Nemzetközi Multimédia Vásár megnyitóján. A játékok új "dizánja", megjelenítése a régi tökéletesítése helyett a valós világ szimulálásának eddigiektől eltérő megközelítéséből indul ki. A dinamikusabb párbeszédek megvalósítása céljából a beszéd-szintézist a hangfelismeréssel kombinálják. Mind a tartalom, a helyszín, az architektúra önmagát generálja. Az interakció izgalmasabbá tétele a mesterséges intelligenciák feladata lesz.

Az IBM olyan új generációs palmtopokat fejleszt, melyekbe hangfelismerő szoftvert építenek. A PDSay program a Compaq iPaq 3630-al és az azt követő modellekkel kompatibilis.

Anthony Bagdonis és társai, a Georgia állambeli Roswellben olyan hírelemző programot (KARNAC) dolgoztak ki, mely a már létező (köz és privát, strukturált és nem strukturált) adatbázisok - fegyverregisztráció, jogosítványok, bűnügyi nyilvántartások, folyóiratok, világháló, stb. - alapján terroristatámadások előrejelzésére képes. Például a rendszer figyelmeztetőjelet adna le, ha valaki bombagyártáshoz szükséges anyagot vásárolna, vagy, ha a kormányépületekhez közel feltűnően nagy kamiont és szobát bérelne. A szoftverrel és a rendszerrel szemben két főbb kifogás merül fel: egyrészt, hogy a személyes szabadságjogokat korlátozza, másrészt, hogy rendkívül költséges.

Cybertérkép
Megjelent a "Cybertér atlasza" című, két brit akadémikus, Martin Dodge és Rob Kitchen által írt könyv. A kötet főbb részei: a net infrastruktúrája és közlekedési formái, a www és a honlapok, a társadalmi interakció (usenet, e-mail) térképei, illetve különböző művészek cybertér-ábrázolásai. Dodge egyébként öt éve gyűjti a hasonló jellegű térképeket. Konklúziója: semmilyen végleges atlasz nem létezik.

Brit kutatók azonosították az első olyan gént, mely az emberi nyelvezethez kapcsolódik. A felfedezés a beszédtanulás és használat mélyebb megértéséhez nyújthat újabb adalékokat.

Stephen Hawking újabb meghökkentő kijelentést tett. Úgy véli, az emberiség csak akkor érheti meg a következő ezredfordulót, ha közben űrkolóniákat létesít. A legfőbb földi veszélyforrást a biotechnológiában látja. "De optimista vagyok" - fűzi hozzá. "El fogunk jutni a csillagokig_" Mások, például a liverpooli John Moores Egyetemen az apokaliptikus mozgalmakat és az újabb keletű katasztrófaelméleteket kutató Benny Peiser szerint a tudós túloz, divatos témákat lovagol meg.