Cyberia 2001. november

A Hewlett-Packard bristoli laboratóriumában dolgozó Dave Cliff a közönséggel - visszacsatolás útján - interaktív viszonyban álló számítógépes lemezlovast (HPDJ) fejleszt. A HPDJ azt figyeli, hogy a táncolók miként viszonyulnak a különböző számokhoz, majd a reakciók alapján az elvárásoknak megfelelő darabokkal kedveskedik.

Az elképzelések szerint minden partizó kapna egy, a viselkedését (térbeli elhelyezkedés, szívritmus, izzadásszint, aktivitás mértéke, stb.) tanulmányozó karkötőt, amely vezeték nélküli kapcsolatban (Bluetooth) állna a HPDJ-jel. Azaz, visszajelezné, hogy az adott szám tetszik, vagy sem. A számok különböző trackekből állnak össze: dobpatternek, basszusvonalak, billentyűs illetve vokális elemek és így tovább.

A táncoló robotkutya

A HPDJ - a táncparkett felől érkező "kritikákra" reagálva - bőséges hangkönyvtárból választaná ki a megfelelő trackeket, majd, egy genetikai algoritmus programot használva, azok közül is a legéletképesebbeket. A szoftver egy CD-hez lenne kapcsolva, mely rögzítené az ideális, a közönség segítségével létrehozott kompozíciókat. Ez egyben azt is jelenti, hogy a partizók, mielőtt elhagyják a klubot, megkaphatnák a frissen írott CD-t.

Focistát mér a mez

Az angliai Birmingham Egyetem kutatói miniszámítógéppel felszerelt futballmezt (Sensevest) készítettek. A számítógép a labdarúgó mozgását, gyorsulását követné nyomon. Az adatokat rádióhálózaton keresztül továbbítaná. A jelenlegi modell még nem alkalmazható, ugyanis némileg akadályozza a mozgásban a sportolót.

Az Egyesült Államok hivatalos szervei úgy döntöttek, hogy a jövőben a gyanús levelek vizsgálatát és elemzését speciális robottal végeztetik. Azt még nem tudni, hogyan dolgozik majd a robot, és azt sem, hogy hol állították elő.

Az izraeli Weizmann Intézet kutatói DNS-molekulákból álló, nanoméretű számítógépet építettek. Ez a világ első computere, melyben az input, az output, a szoftver és a hardver egyaránt szerves molekulákból áll. Sokan a DNS-alapú gépekben látják a jövőt: potenciálisan sokkal gyorsabbak, és a miniatürizációt is jobban "tűrik", mint a hagyományos számítógépek.

A Torontó Egyetemen egy, a fotonok manipulálására alkalmas "kapcsolót" fedeztek fel. A felfedezés új korszakot nyithat a kvantumszámítógépek történetében. "Ez a kapcsoló lehetővé teszi egy foton számára, hogy úgy befolyásolja a többi foton áramlását, mint ahogy a PC tranzisztorai ellenőrzik az elektronok mozgását" - nyilatkozta Aephraim Steinberg professzor.

Nanoprizma, kvantumpontok

Az Északnyugati Egyetem (Evanston, Illinois) tudósai a biodetektorokat tökéletesítő, azaz a biológiai hadviselés elleni védekezés hatékonyságát fokozó nanoprizmát hoztak létre.
A Texas Egyetem (Austin) kutatói emberi neuronokhoz kapcsolható nanokristályokat ("kvantumpontokat") fejlesztenek. Ha sikerrel járnak, új távlatok nyílnak meg a biolektronikus eszközök (agybeültetések, neurális számítógépek, stb.) történetében.

Az Intel november 15-én bejelentette, hogy - saját rekordját megdöntve - tizenöt nanométer hosszúságú tranzisztort gyártott. A tranzisztor a jövő szupergyors chipjeinek alapegysége lesz. Az ilyen tranzisztorral készült processzorok első generációja 2009-re várható.

A központosított rádióhálózat és a Mesh radio

2002 elején, Cardiffben (Wales) egy új típusú, rendkívül gyors (4 megabájt/sec), vezeték nélküli hálózat, "Mesh radio" kezdi meg működését. És akkor se lassul le, ha sokan használják egyidőben - állítják a fejlesztők.
A következő generációs robotkarokat a polip karjai alapján modellezik - nyilatkozta Tom McKenna, az amerikai Tengerészeti Hivatal Kutatási Programja keretében futó projekt menedzsere. Minden egyes kar független periférikus idegrendszerrel és az agyból érkező utasításokat továbbító neurális áramkörrel bírna.

A Sony bemutatta híres robotállatának, Aibónak legújabb, táncoló modelljét, az ERS-220-at. Ezerötszáz dollárba kerül.

A 2001 Űrodisszea megvalósult találmányai

HAL szeme

Az Egyesült Államokban november 27-én mutatták be David G. Stork "2001: HAL öröksége" című dokumentumfilmjét, mely a 2001 - Űrodisszeia képeit és a mai toplaborokban (MIT, IBM, Intel, Cycorp, Bell) folyó kutatásokat veti össze. A Stork "HAL's Legacy: 2001's Computer as Dream and Reality" című könyvén alapuló filmben Ray Kurzweil és Arthur C. Clarke is nyilatkozik.