Árpád
-1 °C
9 °C

Cyberia, 2001. április

2001.05.09. 12:14
Április legnagyobb szenzációját az első űrturista, Dennis Tito utazása jelentette. Mozgalmas hónap volt: viták, fenyegetések klónügyben, angolna-cyborg, mesterséges intelligencia orosz módra. Kömlődi Ferenc összefoglalója.
Vajon mire lesznek kíváncsiak kései utódaink a XX. század kultúrájából? - tették fel a kérdést a New York Times szerkesztői. A gyűjtés eredményét, ezredfordulónk üzenetét, tárgyi mementóit az Amerikai Természettudományi Múzeum gondosan plombált acéldobozai őrzik. Lézerlemezek, programok, winchesterek helyett savmentes papírra nyomtatott szövegeket, analóg módon tárolt dokumentumokat. Se film, se videó, se zene. Néhány érdekesség: egér, mobiltelefon, minidiszklejátszó, Dolly gyapjúmintája, fejezet az indiai alkotmányból, penicillin-ampulla Franciaországból, zimbabwei óvszerek. Plombatörés szigorúan csak 3000-ben!

Dolly, klónok, emberklónozás. "Soha nem lesz szükség arra, hogy ezt a technológiát embereken alkalmazzák" - jelentette ki április 26-án Sam Brownback, kansasi republikánus szenátor. Brownback - az amerikai kongresszus több tagjával együtt - azzal a javaslattal állt elő, hogy az emberklónozást nyilvánítsák akár tíz év börtönnel és minimum egymillió dollár büntetéssel sújtandó szövetségi bűnténynek. Amennyiben a kongresszus igennel szavaz az indítványra, Bush elnök egész biztosan jóváhagyja azt.

Vitalij Valcev orosz tudós azt állítja, hogy létrehozta a világ első - az emberével azonos képességekkel rendelkező - mesterséges agyát, egy, az emberi agysejtek működését szimuláló neuroszámítógépet, amely, állítólag, minden eddiginél hatékonyabban működik. A kutató úgy véli, hogy a korábbi AI-kísérletek azért nem voltak sikeresek, mert a gerincvelő-neuronokból indultak ki, és nem az agyi neuronokat modellezték. "Ezt a gépet is úgy kell nevelni, mint egy újszülöttet" - nyilatkozta Valcev. "Rendkívül fontos, hogy barátunkká, ne pedig bűnözővé vagy ellenséggé tegyük." (Újszülöttnevelés: Valcev az MIT-kutató Rodney Brooks "pedagógiai elveit" követi.)

Egyre jobban körvonalazódik Kevin Warwick projektjének második fázisa: az újabb implantációra novemberben kerül sor. A "cyborgember" karjába, a központi idegcsomóhoz közel, egy, az elsőnél "intelligensebb" rádiótranzisztor-chipet ültetnek be.

A Chicagói Északnyugati Egyetem Rehabilitációs Központjában a fiziológus Sandro Musso-Ivaldi és társai - élő szövetek és mechanikus szerkezetek fúziójával - az állat-gép hibridek új generációján dolgoznak. A robotot hozzácsatolt angolnaagy irányítja. Az agy az elektronikus szemektől kapja a jelzéseket, ezekre reagálva, adja ki a mozgásra vonatkozó utasításokat.

A kísérletek célja, hogy még többet tudjunk meg az agyműködésről, és hogy olyan elektronikus mikroprocesszorokat fejlesszenek ki, amelyek a központi idegrendszert ért károsodásokat csökkentenék. "Az egyszerű chipek is elég komplexek ahhoz, hogy biológiai rendszerekkel dolgozhassanak együtt" - véli Michael Simpson, az Oak Ridge Nemzeti Laboratórium mérnöke. Azért választották az angolnát, mert, egyrészt, a legtöbbet tanulmányozott állatok egyike, másrészt pedig, mert nagy mennyiségű idegsejttel bír, és kellő körülmények között (természetesen lefagyasztva, oxigénnel telítve), bizonyos agyi funkciók a halál utáni néhány napban fenntarthatók még.

Az Európai Unió egyik projektje: az olaszországi Isprában dolgozó tudóscsoport agyhullámgépet, adaptív agyinterfészt (ABI), egy, a gondolatok "olvasására" alkalmas és csak az agy által ellenőrzött komputert fejleszt, amely komoly segítséget nyújthat testi fogyatékosságban szenvedőknek. A páciens fejére érzékelőkkel felszerelt sapkát illesztenek. A gondolatok által gerjesztett elektromos impulzusokat ezek az érzékelők juttatják el a számítógéphez, az pedig speciális programok segítségével elemzi őket, végül a gondolatok írott formában jelennek meg a monitoron. "Csak olyan alkalmazásokat fejlesztünk, amelyek során a felhasználó tudatosan dönti el, milyen utasítást adjon a számítógépnek" - nyilatkozta Jose del Millan, a projekt egyik vezetője. "Nem kutatjuk az agy tudatalatti szintjeit."

Hicham Fenniri, az Indiana állambeli Purdue Egyetem vegyésze egymást automatikusan megtaláló és vékony csőszerkezetben összekapcsolódó molekulákat tervezett. Az új módszer azt is lehetővé teszi, hogy először, önösszeszerelő technológiákat alkalmazva, nanoméretű szerkezeteket hozzunk létre.

Az IBM fejlesztői a szilícium utáni időkre gondolnak már - olyan félvezető felületeken dolgoznak, amelyek nanocsövecskékből állnak. A szilíciumnak tíz évet adnak még, a komolyabb nanoalkalmazásokra pedig legalább három évet kell várnunk. Nagyon valószínű, hogy előbb-utóbb köztes megoldások, szilícium-nanotechnológia hibridek látnak majd napvilágot.

A Nobel-díjas Richard Smalley, a (neves amerikai építészről, Buckminster Fullerről elnevezett) szénizotóp, a fullerén felfedezője, egyik előadásában kifejtette, hogy sohasem lesznek nanobotok, hogy a Drexler által felvázolt jövő csak álmodozás, mert a "komplex molekuláris szerkezetek létrehozása sokkal kifinomultabb és bonyolultabb művelet annál, mint gondolnánk". A katasztrófa-forgatókönyvek is csak elrugaszkodott elmék fantáziálása. Következtetés: semmi ok arra, hogy lassuljon a fejlesztések üteme.

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!