További Cyberia cikkek
Natasha Vita-More elkészült a jövő-test, Primo 3M+ legújabb, multifunkcionális változatával. A cyborg-modell létrejöttében (többek között) Robert Freitas, Marvin Minsky, Hans Moravec, Vernor Vinge segédkeztek.
Agysebész robot
A Richmondi (Brit Kolumbia) MDA cég az agysebészeket az operáció közben segítő robotot fejleszt. A szerkezet két karból áll, két a műtőorvosnak 3D-s képeket prezentáló kamerával van felszerelve. A robotkarokhoz a Calgary Egyetemen kidolgozott MRI rendszer juttatja el a szükséges adatokat.
Szintén a Calgary Egyetemen, egy új VR-szobában a kutatók és a diákok az emberi test szerkezetét, belső felépítését boncolás nélkül tanulmányozhatják. A két és fél köbméteres helyiségben, a falra négy kivetítőből érkeznek a sztereoszkópikus lencséken keresztül megtekinthető képek. Az egyetem azt tervezi, hogy a képsorozatot az átlagos férfi, illetve női testet anatómiai részletességgel, 3D-ben ábrázoló Visible Human Projecttel köti össze.
Intelligens egyenruhák
Az MIT-n - az amerikai hadsereg ötvenmillió dolláros támogatásával - egy, a nanotechnológia katonai alkalmazására (például új, a maiaknál sokkal hatékonyabb, "okos" egyenruhák gyártására) szakosodott intézetet alapítottak.
A Purdue Egyetem kutatói száz atom átmérőjű nanocsöveket fejlesztettek. Először "szülő-molekulákat" hoztak létre, melyek vízben hosszú csövekké összeálló vékony gyűrűkké formálódtak. A csövek felületén más molekulák összeszedésére alkalmas "kampók" találhatók. A "kampók" lehetővé teszik, hogy a csövecskéket speciális elektronikus célokra, például angström-méretű áramkörök gyártására használják fel.
Több ázsiai ország szintén jelentős összegeket fektet a nanotechnológiai fejlesztésekbe: Dél-Korea 1,3 milliárd dollárt tíz évre, Tajvan hatszázmilliót hat évre, míg az ilyen jellegű kutatásokra szánt japán állami támogatás 2002-ben hozzávetőleg hatvanhárom százalékkal növekszik majd. A 444 millió dollár harmadát a nanotechnológiához kapcsolódó információs technológiai kutatásokra, harminc százalékát pedig konkrét "nanoeszközök" előállítására szánják. A versenyből Kína se marad ki: a következő öt évben az állam 242 millió dollárral támogatja a nanotechnológiát. Az ottani kutatások jelenleg ötven egyetemen, húsz intézetben, és több mint száz vállalatnál folynak.
Linden World |
Moore törvénye még húsz évig áll
Calvin Chenming Hu, tajvani kutató szerint Moore törvénye 2028-ig, vagy 2024-ig marad érvényben, ugyanis az alapvető határnak tekinthető, kilencnanométeres eszközök elkészítésére korábban nincs reális esély.
Rosedale és Mitch Kapor |