Natália
-3 °C
7 °C

Telekozmosz

2001.04.17. 21:03
A kétévente újabb és újabb próféciákkal előrukkoló George Gilder az egyik legdivatosabb amerikai technológiaguru. 2000-es művében, a Telekozmoszban végtelen sávszélességről, a jövő hálózatáról, a televízió leáldozásáról mereng.
Kinyilatkoztat, bonyolult számításokkal bizonyít, törvényeket állít fel - a Telekozmoszra rögtön huszat. Zseni? Sarlatán? Megoszlanak a vélemények. Ronald Reagan kedvenc írói között tartotta számon, Ayn Rand utolsó előadásában élesen kirohant ellene: személyében a libertariánus gondolatok aprópénzre váltóját, konkrét politikai célok (Republikánus Párt) szolgálatába állítóját ostorozta. (1981-es bestsellere, a vállalkozásélénkítő adócsökkentést, a jóléti állam leépítését javasló Gazdagság és Szegénység az "újkonzervatív forradalom" Bibliájává vált.)

George Gilder
1939-ben, New York Cityben született, jelenleg a Massachusetts állambeli Tyringhamben él. Felsőfokú tanulmányait az Exeter Akadémián és a Harvardon végezte, utóbbin Henry Kissinger is okította. 1962-ben diplomázott, és még ugyanabban az évben, Washingtonban megalapította az Advance politikai újságot. Később (szintén a Harvardon) a Kennedy Politikai Intézetben dolgozott, és a Rippon Forum főszerkesztője volt. A hatvanas években több prominens közéleti személyiség (Richard Nixon, Nelson Rockefeller) beszédeit írta.

Kutatói és írói pályafutásában az 1972-es, Férfiak és házasság kötet jelentette a fordulatot. Megosztotta a közvéleményt, például az egyik feminista szervezet az "Év Soviniszta Disznaja" címmel "jutalmazta". Azóta számos sajtótermékben publikált (The Economist, Harvard Business Review, The Wall Street Journal, Forbes.). Előadásokat tart, társaságok, kutatóközpontok, többek között a "konzervatív tudományos célokat" támogató Discovery Intézet tagja.

További kötetei: Látható ember (1978), Gazdagság és szegénység (1981), A vállalkozás szelleme (1986), Mikrokozmosz (1989), Élet a televízió után (1992), Telekozmosz (2000).

Andy Grove volt Intel-elnök szerint nincs olyan új technológia, amelyért Gilder ne lelkesedne. Nem ért a programozáshoz, viszont "mindenről" ő szerez elsőként tudomást. "Szakértő a szakértésben" - írta róla Po Bronson, a Wiredben. Bill Gates és Ray Kurzweil viszont nagyra tartják.

Jóslataival olykor alaposan melléfog. A kilencvenes évek elején például úgy vélte, hogy a nagy telefontársaságok alulmaradnak az internet-szolgáltatásokért folytatott küzdelemben. De a WAP sem igazolta várakozásait. A televízió halálát szintén régóta prognosztizálja.

A hálózat a számítógépes ember mozgáskörét milliószorosra fokozza, a végtelen sávszélesség pedig az egész világot forradalmasítja majd_ - tetszetős részigazságok, nehezen cáfolható általánosítások. Gilder tipikusan hosszútávú tanácsadó, egy-két hónapra, konkrét stratégiák kidolgozására viszont nem az ő véleményét kérik ki.

A jövőt a Telekozmoszban látja. Exponenciális növekedésben és internetévekben gondolkozik. (Számításai alapján egy naptári év öt internetévnek felel meg.)

A Telekozmosz törvényei

1. Egy hálózat értéke a hozzátartozó összes gép számítási erejének a négyzetével emelkedik.

2. Gilder törvénye: a sávszélesség minimum háromszor olyan gyorsan növekszik, mint a számítógépek teljesítménye. Azaz, míg - Moore tételéből kiindulva - a számítógépes teljesítmény másfél, addig a kommunikációs kapacitás félévente duplázódik meg.

3. A tegnapi és a mai keskeny sávszélességgel ellentétben, a jövő hálózata széles (=végtelen) sávszélességű. A hálózatok fekete dobozok, csak az inputokat és az outputokat ismerjük.

4. A sávszélesség hatékonysága: a vezetékes és a vezeték nélküli kommunikáció rövid hullámhosszon és magas frekvencián a leggyorsabb.

5. Minél több áramforrást használunk, annál inkább csökken a kommunikáció hatékonysága. Shannon törvénye érvényesül: a zajok, a nemlineáris effektusok lassítják a teljesítőképességet. Le kell redukálnunk az információs rendszer részeinek energia-felhasználását. Célszerű minél kisebb, hosszúéletű elemekben, illetve számos miniatűr szerkezetben gondolkodnunk.

6. Áramforrások helyett a sávszélességet kell növelni. Elegendő sávszélességen bármilyen hatékony hálózat szimulálható.

7. A száloptika minden vonatkozásban jobb és tartósabb, mint a rézkábel.

8. Egyre tökéletesebb fájlkönyvtárakra, minél több, azokat jó minőségben legyártó cégre van szükségünk.

9. A Telekozmosz árai rugalmasak, soha nem lesz sávszélességbőség: minél jobban növekszik, annál fokozottabb növekedésre lesz igény.

10. A Telekozmoszt az azonnali információhozzáférést biztosító cégek uralják. A gyorsaságnak csak két tényező szabhat gátat: a fénysebesség, illetve a véges emberi élettartam.

11. Az információs kor bőségzavara: a végtelen sávszélesség pazarlása ellen kell kidolgoznunk stratégiákat.

12. Gilder, egyrészt Gene Amdahl számítógép-tervező ("a rendszer gyorsaságát a leglassúbb komponens határozza meg"), másrészt Peter Drucker üzleti guru ("a rendszer hiányzó komponenseit szolgáltató cégek tesznek szert a legnagyobb profitra") törvényét fejleszti tovább: kaszálni az optikus sebességen is működőképes olcsó chipeket (tehát a hiányzó alkatrészeket) legyártó cégek fognak.

13. Konklúzió: a Telekozmoszban egyszerű chipekre van szükség.

14. A XXI. század csúcsgépei az energia- és szilíciumtakarékos (kézi használatú) "digitális mobil teleputerek" lesznek.

15. A számítógép maga a Hálózat.

16. "Magasabb a frekvencia, rövidebb a hullámhossz, nagyobb a sávszélesség, kevesebb az energia, kisebbek az antennák, karcsúbbak a tárelemek, tehát olcsóbb és jobb a sávszélesség."

17. A messzi és gyors műholdak lelassulnak, illetve közelebb kerülnek a Földhöz. A feléjük érkező jeleket így könnyebben feldolgozzák, ráadásul a mainál nagyobb sebességgel továbbítják.

18. Kihal az energiát zabáló, ám kevés választási lehetőséget kínáló televízió. A világháló az ellenpólus ...

19. A tévé elhalásával párhuzamosan, a (netes) újságok és magazinok egyre nagyobb profitot termelnek.

20. A tartalom szabadon áramlik a különböző hálózati csatornák között ...