Túlélte a halálnapot a Facebook

Augusztus 16-tal eljött a Facebook tőzsdei történetének első halálnapja, amikor lejár az úgynevezett lockup periódus, az a 90 napos türelmi idő, amíg a bennfentes befektetők egy része vállalta, hogy nem adja el a részvényeit (a második ilyen nap novemberben következik, amikor az összes többi ilyen papírra lejár az eladási tilalom). Az elemzők borúlátóan tekintettek a nap elé, hiszen a Facebook részvényárfolyama gyakorlatilag folyamatosan csökken a tőzsdei belépés óta, és ha a a tiltás alól felszabaduló résztulajdonosok gyorsan meg akarnak szabadulni a papírjaiktól, mielőtt az értékük tovább zuhan, az túlkínálatot okoz, és felgyorsítja az árfolyam zuhanását.

A felszabadult 270 millió részvény több mint a másfélszeresére emelte a tőzsdei kereskedelemben forgó Facebook-papírok mennyiségét. Az aggodalom tőzsdenyitáskor rögtön egy 7 százalékos árfolyamesést produkált, amivel a papír újabb történelmi mélypontot ért el, 19,69 dolláron. A nyitás utáni első tíz percben 22 millió részvény cserélt gazdát, az első fél órában pedig 42 millió -  az elmúlt három hónap átlaga napi 46 millió adásvétel volt, vagyis a felszabaduló részvények alaposan meglendítették a forgalmat, de pánikszerű eladásról azért nem beszélhetünk, tőzsdezáráskor 19,87 dolláros árfolyam és 157 millió adásvétel volt a mérleg. Vagyis a részvényárfolyam megzuhant ugyan, és a papír pályafutásának legalacsonyabb zónájában járt egész nap, de a nagyobb katasztrófát sikerült elkerülni.

A Portfolio szakértői szerint a korai befektetők közül a Microsoft nem valószínű, hogy túlad a részvényein, hiszen stratégiai partnernek tekinti a Facebookot a Google elleni küzdelemben, nem rövid távú befektetésnek. Viszont a Paypal-alapító Peter Thiel kiszállhat a Facebookból, az eredeti, 500 ezer dolláros befektetését most, a felére esett részvényárfolyamon is bő egymilliárdért értékesítve.

A mostani halálnapot ugyan aránylag jól megúszta a Facebook, ami a befektetők továbbra is erős bizalmát jelzi, a novemberi lockup periódus lejárata azonban jóval súlyosabbnak ígérkezik. A mostaninál sokkal több részvény szabadul fel, közel 1,9 milliárd darab, ráadásul ezek nagy része Facebook-alkalmazottak kezében van, akik ezzel válnak kézzel foghatóan is milliomossá. A virtuális vagyon valódivá válásának csábítása mellett erős érv lesz a részvényeik eladására az is, hogy komoly adót kell fizetniük a cégük tőzsdei belépése után résztulajdonosként.