A Berkeley egyetem kutatói Alex Zettl professzor vezetésével olyan új típusú memóriacsip elméleti alapjait fektették le, ami azonos méret mellett a maiaknál akár ezerszer több adatot képes tárolni, és azokat szinte végtelen ideig meg is őrzi.
A szilíciumalapú adattárólókat az új technológia szén nanocsőbe zárt vasrészecskével váltja le. Az egész rendszer az emberi hajszál méretének ötvenezred része, és ugyanúgy képes az információ (a vasrészecske elektromos töltése) tárolására, annak nagy pontosságú írására-olvasására, mint a mai memóriák. Az egyik nagy különbség a méret: az új, nanotechnológiás módszerrel sokkal nagyobb adatsűrűség érhető el. Egy négyzethüvelyknyi felületen (2,54*2,54 cm) 1 terabájt tárolókapacitást lehet elérni, ami nagyságrendekkel több, mint amit a mostani technológia elbír. A másik nagy előny az adatbiztonság. A mai memóriacsipek 10-30 évig képesek biztonságosan megtartani az adatokat, a nanotechnológiás megoldás viszont – annak ellenére, hogy minél sűrűbb az információ elhelyezkedése a fizikai hordozón, annál nagyobb az adatvesztés veszélye – elméletileg egymilliárd évig.
A technológia elméleti alapjairól ennél többet nem is tudni (a részleteket a Nano Letters nanotechnológiai szaklap júniusi számában publikálják a kutatók). Laboratóriumi körülmények között már a gyakorlatban is sikerült működésre bírni az új generációs memóriacellákat, de a tömeggyártástól még nagyon messze van a technológia.