Hogyan programozzuk az anyagot?

Képzeljük el: mobiltelefonunkat összezsugorítjuk, s máris jobban elfér a zsebben. Aztán meg nagyobb lesz, és könnyebben megy vele a webböngészés. Vagy azt, hogy a mindenkori szituációnak megfelelően, a legoptimálisabb formává alakul át. Jobban kihasználjuk otthonunk tereit: az ebédlőasztal estére pókerasztallá, éjszakára ággyá lesz.

Seth Goldstein, a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem tanára és az Intel pittsburghi kutatólaboratóriumában dolgozó Jason Campbell szerint hamarosan valóra válhatnak ezek a forgatókönyvek. A két tudós a CMU, az Intel és az Amerikai Légierő programozható anyagot célzó kutatásaiban vesznek részt. Régóta foglalkoznak a témakörrel, Goldstein alakváltoztató robotjairól már 2005 óta cikkez a világsajtó. A jelenséget számítástudományi és robotikai eredmények mellett elektromágneses erők teszik lehetővé.

„Nehéz vállalkozás, viszont sokat fejlődtünk vele” – nyilatkozta Campbell. – „Optimistán nézve, három-öt évet kell még várnunk, nem többet. Még nincsenek alakváltoztató robotjaink, programozható anyagaink, de már látjuk, hogyan fogunk eljutni odáig.”

A magyarul néha agyagtechnológiának fordított új tudományág, a claytronics fellegvára a CMU (magát a kifejezést is ott találták ki). Ekként definiálják: „anyagok együttese, amely elegendő helyi számítási, aktuátori, tárolási, memória-, energia-, érzékelési és kommunikációs kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy érdekes dinamikus alakzatokat és konfigurációkat lehessen programozni belőle.”

A kutatók rekonfigurálható nanoméretű robotokban, „claytronikus atomok”-ban, catomokban gondolkodnak. Ezek a gépecskék együttesen alkotnának sokkal nagyobb gépeket, rendszereket. Mozgásra képesek, kommunikálnak egymással, színt és alakot váltanak. A filmekből és játékokból ismert morphing eljárással szinte bármely tárggyá, akár emberutánzattá is átalakíthatók. Ha mindehhez hozzávesszük az elosztott számítások (distributed computing) koncepciót, máris magunk előtt látjuk a méhrajokhoz vagy madárcsoportokhoz hasonlóan – rajintelligenciaszerűen – működő catomok millióit.

Goldstein abban bízik, hogy létrehoznak a catomok alkotta egész rendszert működtető programot (plusz új programnyelveket, algoritmusokat). Sokkal egyszerűbb lenne, mint valamennyi gépecskére kódot írni. Ez a program mintákra vagy a rendszer mozgására fókuszálna, miközben a robotok elég intelligensek lennének ahhoz, hogy megtalálják a helyüket a mintában, s annak megfelelően ténykedjenek. Például, ha valamelyikük detektálja, hogy csak egyetlen catom található mellette, tudni fogja: valaminek a végén van, s a későbbiekben úgy is cselekszik.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!