Annyira divatja van az apró laptopoknak, hogy már kínos leírni, hogy divatjuk van. Kezdődött minden az Asus Eee-vel, amiről elég volt a tervezés fázisában azt mondani, hogy olcsó lesz, és azóta is ezt hiszi mindenki, hiába kerül kétszer annyiba, mint ígérték. Ha 32 ezer forintért nem is lehet megvenni a gépet, 80 ezerért hozzá lehet jutni. Ennyiért persze már használható, 15 colos gépeket is lehet kapni, de hát a laptopoknak pont az a lényegük, hogy aprók legyenek.

Kompromisszum

Csak az a baj, hogy az emberek nem lettek kisebbek, úgyhogy meg kell találni az egyensúlyt a méret és a használhatóság között. Kisméretű gépek persze már évek óta vannak a piacon, de azok jellemzően 3-400 ezer forintba kerülnek, abban tehát mindenképp úttörő volt az Asus, hogy elérhető közelségbe hozta a subnotebookokat. Ennek persze ára van, az Eee-be gyenge hardver meg egy rakás kompromisszum került, amit a később ébredő versenytársak megpróbálnak ellensúlyozni.

A világ jelenlegi legnagyobb számítógépgyártója, a HP például meglehetősen sajátos módszerrel próbál betörni az olcsó laptopok piacára: a minőségre helyezte a hangsúlyt. Ennek három következménye van. Egyrészt az iparágban megszokott 80-100 ezer forintos árhoz képest 120 ezer forinttól indul a gép. Másrészt az alkatrészek, anyagok színvonala össze sem hasonlítható a konkurensekével. Harmadrészt hardverre már nem jutott a keretből, úgyhogy a 2133-as addig a legszerethetőbb, amíg nem kapcsoljuk be.

Mert kívülről tényleg telitaláltat a gép. Ha a pár napja itt járt MSI Wind az Apple MacBookot másolja (és azt teszi), akkor ez a MacBook Prót. A kaliforniai cég laptopjainak hála vált ismertté az alumíniumborítás, és forrt egybe a minőséggel a fejekben. Éppen ezért a HP 2133-as is exkluzív, minőségi, masszív gép benyomását kelti, és mivel az átlagosnál tényleg drágább, jobb minőségű anyagról van szó, a 2133-as valóban exkluzív, minőségi és masszív.

Katonás sorban

Az alapszín az egész gépet körbeveszi, nem lett zöld a hangkimenet, kék a vga-kimenet, piros a memóriakártya-olvasó, mindent az eleganciának rendeltek alá, éppen ezért a 2133 annyira szép lett, hogy muszáj valahol elrontani az összehatást. Szerencsére sor kerül erre is, de majd csak később.

Mert kinyitás után is úgy tűnik, nagyon beletaláltak a HP-nél. A fekete kijelző és a szürke ház passzol egymáshoz, ráadásul olyan jó minőségű billentyűzetet sikerült varázsolni a dobozra, amilyennel ebben a kategóriában még nem találkoztunk. A gombok tökéletesen kihasználják a rendelkezésre álló helyet, katonás sorban, a legkisebb kilengés nélkül állnak egymás mellett, szóval várhatóan szétesni sem fognak, a gépelés tompítása remek, a gombok mérete is: majdnem olyan jól lehet dolgozni rajta, mint egy 13,3 colos laptopon. Nem is csoda, a gyártó szerint a 2133-as billentyűzetének a mérete csak nyolc százalékkal marad el egy teljes értékű QWERTY-méretétől, ami gépelés közben be is bizonyosodik: vakon sem sikerült melléütnöm, csak néha, az „a”-t és az „s”-t ugyanis sikerült összekevernem.

A tapipad már keményebb dió, jó széles, viszont meglehetősen alacsony, pedig a gombokat nem felülre, hanem oldalra rakták. Talán ezzel a beosztással kellett a leghosszabban barátkozni, de egy-két óra használat után már csillapodtak a kezdeti tünetek, és sikerült átállnom a furcsa pozícióra.

A gyanúsan hosszú bootolás után aztán két dolog tűnik fel. Egyrészt az, hogy a sötétből addig elő nem bújó, most megjelenő monitor csak kilenc colos, másrészt, hogy méretéhez képes óriási, 1280x800-es a felbontása. Találkoztam olyannal, akit az apró pixelek, karakterek zavartak, hiszen egy normál kijelző-méretet kellett 9 colosra összezsúfolni, míg az MSI csak 1024x600 pixelt ad, ami kevesebb játékteret, de azon belül nagyobb objektumokat ad. Tény, hogy a 2133-as monitorjára jobban kell figyelni, ami megerőltetheti a szemet, nekem nem volt vele nagy bajom, sokkal inkább örültem a fényerőnek, meg a látószögnek, ami bár nem kiemelkedő, de bőven elég.

A kijelző két oldalán elhelyezkedő hangszórók viszont brutálisak. Persze, nincs bennük mély, persze, úgy szolnak, mint egy Szokol, akárcsak az összes laptop-hangszóró, de olyan hangosak, hogy még csak hasonlóval sem találkoztunk tesztjeink során. A 2133-as simán használható hordozható hifinek, abban az értelemben, hogy beszélgetés közben elfogadható háttérzajt tud csapni.

Atomot neki

Szóval, a forma remek, a burkolat remek, a billentyűzet is, a tapipad és a kijelző elfogadható, a hangszóró kiemelkedő, akkor hol itt a baj? Hát belül. De ott nagy. A 2133-asba ugyanis egy Via processzor került, aminek az Index egzotikumok felé vonzódó techrovata persze megörült, de aztán jött a kiábrándító valóság. Mert egyfelől öröm, hogy a mindent elborító inteles meg amd-s csipek mellett végre találkoztunk egy másik gyártó processzorával is, de rögtön világossá vált, hogy miért a már említett kettős uralkodik. A Via C7-es ugyanis még 1,2 gigahertzen is bosszantóan lassú. Jól érezhetően küzd a gépre telepített Vista futtatásával, ahogy minden egyébbel: egy youtube-os videó például 100 százalékban leterheli, a gép lassan reagál a hangerőszabályozásra, de még a fényerőállításra is. Lefuttattunk pár tesztprogramot, de ezeknek az eredményeiről beszámolni teljesen értelmetlen: amíg a böngészés is nehézséget okoz, teljesen mindegy, hogy mennyi idő alatt fejezte be a Super PI egy megabájtos tesztjét (több mint hét perc). Miközben a csip gyenge, még melegszik is. A 2133-as mindenféle extra terhelés nélkül is felforrósodik, magától meleg.

A többi egyébként rendben. Persze a Via grafikus csipje sem túl erős, de ez amúgy sem elvárás egy apró, hordozható gép esetében. A 120 gigabájtos merevlemez jó választás (sokkal olcsóbb vagy sokkal nagyobb, mint egy ssd), a két gigabájt memória a gépbe legyen már bőven elég.

Mindent végignézve teljesen egyértelmű a kép: a HP 2133-as remek kis laptop lenne megfelelő hardverrel. Az a jó, hogy ez már rendelkezésre is áll. A gép megjelenésekor persze még nem nagyon volt konkurense a Viának, de azóta eltelt három hónap, és kopogtat az ajtón a fényévekkel jobb Atom, meg a C7-es utódja, a szintén tökéletesen 2008-as Via Nano. Amint lecseréli a HP a processzort, ajánlható gép lesz a 2133-as, addig viszont csak azok vegyék meg, akiknek a stílus, a méret és az ár fontosabb, mint a teljesítmény. És aki mégis belevág: a HP XP-downgrade-opcióval szállítja a gépet, a régi operációs rendszerrel meg könnyebben megbírkózik a gép, mint a Vistával, szóval érdemes lehet váltani. Vissza.