További Hardver cikkek
A világ legnagyobb processzorgyártója, amely egymaga többet fordít kutatásfejlesztésre, mint a magyar állam, minden évben augusztus végén, az IDF-en mutatja be az elmúlt időszak fejlesztéseit. Idén azonban nemcsak a hónapokon belül megjelenő processzorok kerültek szóba, hanem a trendeknek megfelelően víziók is. Pár hónappal ezelőtt a HP is arra vállalkozott, hogy több-kevesebb sikerrel megtippelje, milyen lesz az informatika pár évtized múlva, most az Intel vállalta fel, hogy elvezet minket 2050-ba.
Alakváltó gépek
A cég technológiai vezetője azt próbálta érzékeltetni, hogy az évszázad közepére a technológia miként hozza közelebb egymáshoz az embereket és a gépeket. Justin Rattner, az IDF-en tartott előadásában elmondta, hogy nagy változások várhatóak a szociális kapcsolatokban, valamit abban, ahogy a gépek érzékelik a körülöttük található világot.
„Az iparág sokkal nagyobb lépésekkel fejlődik, mint azt negyven évvel ezelőtt bárki is gondolta volna.” – mondta Rattner. „Egyesek szerint elérhetünk egy pontot, amelytől kezdve a gépek átvehetik az emberek szerepét, akár a gondolkodás terén is. És ez nem a távoli jövő.”
Egyelőre azonban az Intel kutatói inkább azt vizsgálják, hogy a milliónyi apró robot segítségével miként építhetnének alakváltoztató anyagokat. A tervek szerint ezeket az anyagokat használják majd a számítógépek házainál, a kijelzőknél és a billentyűzeteknél, hogy azok mindig olyan formát vegyenek fel, amilyenre a legnagyobb szükségünk van. Egy hordozható számítógép például lehetne apró, ha a zsebünkben van, fülhallgató formájú, ha mobiltelefonként használnánk, de nagy és lapos ha az interneten böngésznénk vagy filmeket nézünk.
Rattner elmondta, hogy bár a kutatási program nehéz, de jelentős eredményeket értek el a mérnökök. Ezek után bemutatta az apró szilícium félgömböket, amik gazdaságosabb, fejlettebb elrendezést tesznek lehetővé a mai csipek gyártástechnológiájához képest. Ezek segítségével lehet majd az alakváltoztató és egyéb képességekkel felszerelt apró robotok számítástechnikai és mechanikai részeit milliméternél is kisebb csomagokba rendezni.
Dr. Michael Garner, az Emerging Materials-projekt program-menedzsere csatlakozott Rattnerhez. Arról beszélt, hogy az új szilíciumos technológia azért is fontos a kutatásban, mert lehetővé válik általa a Moore-törvény fenntartása a következő évtizedben és utána is (a jelenlegi technológia a határaihoz közeledik).
Olvasnak bennünk
De áttörés várható a robotoknál is, amiket ma még elsősorban a gyárakban használnak egy mozzanat folyamatos ismétlésére. A cél a robotika személyessé alakítása, és olyan gépek létrehozása, amik képesek a zűrzavaros és dinamikus emberi környezetben mozogni, mondta Rattner.
A szakember be is mutatott két működő robotprototípust. Az egyik képes volt a tapintás előtt érzékelni, hogy valamilyen tárgy van a közelben, ami finomabb munkavégzést tesz lehetővé. A módszert a halak érzékeléséről koppintották. A másik koncepciórobot képes felismerni az arcokat, valamint értelmezi és végrehajtja az olyan, egyszerűbb parancsokat, mint hogy "csinálj rendet". Mindehhez a legmodernebb mozgástervezést, irányítást, érzékelést és mesterséges intelligenciát kellett a gépbe építeni.
A robotok tehát egyre emberibbé válnak, és Rattner szerint egyre közelebb kerülnek az emberekhez. Ezt egy példával is alátámasztotta Randy Breen, az Emotiv Systems vezető termékigazgatója, aki bemutatta a vállalat EPOC fejhallgatóját. Az Emotiv EPOC terméke felismeri az agyhullámok mintáit, valós időben feldolgozza azokat és megmondja, hogy milyen tudatos és tudatalatti gondolatai voltak a felhasználónak Ha a júzer a fejhallgatóval a fején mosolyog vagy gondolatban felemel bizonyos tárgyat, azt avatárja megteszi a virtuális térben, vagy egy játékban. Az EPOC jelenleg több mint 30 különböző gondolatot tud érzékelni 16 szenzora segítségével.