Az amerikai védelmi minisztérium mikrocsipeket akar építeni a katonák agyába, hogy ellenőrizni tudják azok egészségügyi állapotát. Hogy a projekt sikeres legyen, a hivatal máris átutalt 1,6 millió dollárt a Celmson Egyetem bioelektronikával foglalkozó tudásközpontjának, a C3B-nek. A minisztérium reményei szerint a kutatók az összegből ki tudják fejleszteni a beépíthető mikrocsip prototípusát.
Nem jó ötlet
A katonákat nem dobta fel különösebben a hír, egyrészt nem örülnek neki, hogy feletteseik egy rizsszem-méretű csipet akarnak az agyukba ültetni, másrészt a járulékos hatásoktól is tartanak. A katonákat az zavarja leginkább, hogy az eszközzel folyamatos megfigyelés alatt lehetne őket tartani, függetlenül attól, hogy épp szolgálatban vannak-e.
De Anthony Guiseppi-Elie, a C3B vezetője, és a biomolekuláris tervezés professzora szerint alaptalan a harcosok félelme, azoknak inkább a várható pozitív hatásokkal kellene foglalkozniuk. A professzor szerint a csip éles helyzetben még életeket is menthet, hiszen találat esetén az eszköz egyből jelezné, hogy a katona megsérült, sőt, még arról is információkat szolgáltatna, hogy milyen súlyos az állapota. Ezek után az orvosoknak sokkal könnyebb dolguk lenne, precízebb ellátásban tudnák részesíteni a sérültet, ami végső soron életet menthet.
Guiseppi-Elie már tovább is álmodta a csipben rejlő lehetőségeket, például űrhajósok agyába is építene párat, hogy ellenőrizhessék fizikai állapotukat a hosszú, súlytalanságban eltöltött küldetések során, de adna a cukorbetegeknek is, hogy ne maradjon rejtve vércukor-szintjük.
A testben marad
"Sok beteget vesztünk el azért, mert nem ismerjük a probléma valódi okát, vagy mert túlságosan sok időt töltünk a sérülések keresésével", mondta a professzor. "Az a célunk, hogy megnöveljük az ellátás hatékonyságát, ezzel több katona és civil életét tudnánk megmenteni", érvelt az agyba ültetett mikrocsipek mellett Guiseppi-Elie.
A Clemson Egyetem kutatói már kifejlesztették a csip bevonására szolgáló gélt. Ez úgy tesz, mintha emberi szövet volna, hogy test kisebb eséllyel dobja ki a szervezetből a biocsipet, ami a korábbi modelleknél gyakran előfordult. A kutatók szerint az eszközt öt éven belül már embereken is lehet tesztelni, és a humánkísérletek után már bele is rakhatják a katonák agyába.