További Hardver cikkek
Ülök szemben a három óriási monitorral, a középsőről a Cisco stockholmi központjából a vállalat egyik Európában tartózkodó San Jose-i vezetője néz le rám. Mellette ülnek kollégái, ketten a jobboldali, ketten a baloldali monitoron és nagyokat hallgatnak, miközben Chris Thompson prezentációt tart. A szakember MacBook Prójára ragasztott matrica sokat elmond arról, hogy miért is vagyunk itt: Think globally, bike locally.
Légvonalban kábé 1500 kilométerre vagyunk egymástól, de látszólag nincsen késleltetés, a nagyfelbonású jel akadálytalanul szeli át kontinenseket is. Pedig a minőség tényleg remek, 1920x1080 pixelből áll össze a stockholmi szakember, meg az a leheletnyi grimasz, amit akkor vágott, amikor az egyórás megbeszélésre negyven perces késéssel érkeztem meg. "Jobb később, mint soha" - mondta, és ha telefonos konferencia lett volna, tényleg azt hinném, hogy örül nekem.
Mondjuk az esemény lényegi részéhez nem kell hosszú statisztikákat hallgatni, mert adatok nélkül is látom, hogy a Cisco TelePresence-rendszer működik. Méghozzá megtévesztően: a baloldali kijelzőn egyszer csak felbukkan egy alak jobbról, akinek ugye a középső képernyőről kellett volna érkeznie, de azon végig csak Chris Thompson magyarázott nyugodtan. Ekkor értem meg, hogy a három tévé három helyszínt mutat, és bár a középső valóban Stockholmé, a baloldal például már Prága, a jobb szél meg Varsó. Korábban sosem éreztem még ilyen globalizáltnak a világot, az ugyanolyan színűre festett termekben ugyanolyan kamerák, kijelzők és világítás előtt ülő ugyanolyan öltönybe és arckifejezésbe csomagolt emberek jobban megtestesítik a 21. századot, mint bármelyik gyorsétterem vagy mobiltelefonáló jógi.
A TelePresence egyébként nem olcsó, sőt, nagyon drága, de cserébe egy komplett rendszert kap a vásárló. A csomagban benne van a három, 65 colos plazmakijelző, a három nagyfelbontású kamera, a cd-minőségű hang rögzítésére és lejátszására alkalmas berendezés, a világítás, egyszóval minden, viszont 300 ezer dollárt, ötvenmillió forintot kell fizetni érte. Ennek megfelelően nem is magánszemélyeknek szánják. Azért van egy olyan otthon, ahol a három kijelzős rendszer működik: a Cisco bangalore-i vezetőjének lakásába is raktak egy TelePresence-t, hogy az időzónák miatt folyton hajnali értekezletekbe botló szakembernek ne kelljen éjjel-nappal az irodájában ücsörögnie.
A vásárlók közt azonban főleg olyan cégek fordulnak elő, mint a Procter & Gamble, a HSBC, az SAP, de vett már négyet a Magyar Telekom is: egy van a Krisztina körúti központban, egy az InforParkban egy Macedóniában és egy Montenegróban.
A TelePresence a Cisco szerint azért nagyszerű készülék, mert a személyes megbeszélések érzetét kelti, de hosszútávon olcsóbb annál, hiszen egy multinacionális cég alkalmazottait röptetni ide-oda meglehetősen költséges. Ennek megfelelően a Cisco jelentős részben már át is állt a videókonferenciás rendszerre, ami persze marketingszempontból is fontos, de a 18 hónap alatt 33 ország 111 Cisco-irodájában lefolytatott 120 ezer TelePresence-megbeszélés azért több mint jelzésértékű.
A belső próbák, tesztek alatt sikerült felhasználóbarátra csiszolni a rendszert. A konferenciák megszervezése pofonegyszerű, csak kattintgatunk párat, és már össze is állt a következő hétre tervezett konferencia. A meghívott résztvevők értesítést kapnak, és ha mindenki ráér, a betervezett időpontban megjelenik egy emlékeztető a rendszer részét képező telefonon. Innen már csak egy gombnyomás a készüléken és már létre is jön a kapcsolat.
A későbbiekben sokat eshet a berendezés ára és a Cisco már most is gyárt olyan egymonitoros rendszereket, amik kisebb cégeknek, magánszemélyeknek bőven megfelelnek. Valami hasonlón keresztül rúgta ki Fujitsu az idősödő Marty McFly-t a Vissza a jövőbe 2-ben, jó hír, hogy ez lassan a valóságban is megvalósulhat.
Legfeljebb pénzügyi akadályok lehetnek, mert a kisebbik TelePresence is 79 ezer dollárba, 13 millió forintba kerül, technológiai probléma viszont nem adódhat, mert már egy öt megabites vonal is elég egy kijelzőnek. Az meg tényleg semmi, az egyik szolgáltatónak hála nekem 20 megabit van otthon havi 2500 forintért, bár a konferencia során a prágai kolléga jelezte, hogy náluk gyakran még az öt megabites sávszélesség is elképzelhetetlen.
De előbb-utóbb megjelennek az otthonokba szánt olcsóbb rendszerek is, az ár meg egyre lejjebb megy, úgyhogy maximum valami antiglobalista csoport menthet meg minket attól, hogy a közeljövőben személyesnek tűnő beszélgetéseket folytassunk a világ másik felén ücsörgő ismerőseinkkel. Azért egy ilyen rendszernek is megvannak a korlátjai, amit jól mutat a prágai oldalon csak nyaktól lefelé látható, de még így is mutatós cseh kisasszony, akit egy személyes találkozás során a magyar újságírócsoport szívesen kifaggatott volna a Cisco legújabb fejlesztéseiről. A TelePresence-en keresztül viszont még az sem derült ki, hogy van-e neki egyáltalán feje.