Hivatalos: a formátumháború véget ért

Most már hivatalos. A Toshiba közleményben tudatta a világgal, hogy a továbbiakban nem fejleszt, gyárt vagy árul hddvd-lejátszót és írót. A készülékek forgalmazását valószínűleg márciusban állítják le végleg. A lemezek tömegtermelését, és a pc-kbe szánt egységek gyártását valószínűleg ugyanekkor szüntetik be. A részvényesek valószínűleg számítottak rá, hogy eljön a vég, sőt még örülnek is: a hírre öt százalékot erősödött a Toshiba árfolyama.

Hosszú ideje

Nehéz elhinni, hogy egy hónappal ezelőtt még javában folyt a kétezres éve közepe óta tartó formátumháború. A bluray mögött álló Sony és a hddvd kifejelesztéséért felelős Toshiba elszántan küzdött, hogy saját technológiája legyen a jövő dvd-je, de már az elején tudni lehetett, hogy csak egy maradhat. A küzdelem kezdetén még sokan a hddvd-re tettek: a DVD Forum a formátum mögé állt, ráadásul eleinte strapabíróbbnak és olcsóbbnak tűnt, mint a Sony bluray-e. Nem volt jelentős különbség a technológiákban sem, csak a tárolókapacitásban: egy réteg esetén a bluray 25 gigabájtot, a hddvd 15 gigabájtot kínált, nagyfelbontású filmek nézése közben azonban nem látszott az eltérés: mindegyikre ráfért egy hosszabb mozi.

Bár a piackutatók rég megjósolták, hogy a bluray lesz a győztes, ez csak 2008 elején vált egyértelművé, amikor igencsak megcsappant a hddvd-technológiát támogatók köre. Múlt héten újabb két kereskedőcég, a NetFlix és a BestBuy is átállt a bluray támogatói közé. Bár a Toshiba pénteken még cáfolta, hogy nem támogatja tovább a hddvd-t, a Reuters által megkérdezett iparági szakértők előre jelezték, hogy a Toshiba befejezi a harcot.

	DVD	HD	BD
Lemez átmérője	120 mm	120 mm	120 mm
Lézer hullámhossza	650 nm	405 nm	405 nm
Rétegek kapacitása	4,7 gigabájt	15 gigabájt	25 gigabájt
Sebesség	11 Mbps	36 Mbps	36 Mbps
Maximális kapacitás	8,5 gigabájt	>100 gigabájt	>100 gigabájt

Ted Schadler, a Forrester Research elemzője viszont már 2005 végén úgy nyilatkozott, hogy a formátumháború eldőlt, a Sony nyert, a piacnak azonban még két évre lesz szüksége ahhoz, hogy felfogja, nem érdemes a Toshiba lejátszóját vásárolni. Ezentúl érdemes lesz Schadlerre odafigyelni, mert látnoki képességekkel rendelkezik: egészen pontosan két év és három hónap kellett ahhoz, hogy hivatalosan is bebukjon a hddvd.

Az elsőségért folytatott harc mögött komoly dollármilliárdok álltak. A pontos összegeket nem lehet tudni, mindenesetre a dvd esetében 12 dollár jár lejátszónként a standardadónak, ha számítógépes meghajtóról van szó 5 dollárt kell fizetni, lemezenként pedig 12 centtel hízik a formátum kifejlesztőjének számlája. Hasonló szabadalmi díjakról lehet szó a bluray meg a hddvd esetében is, a nyertes tehát már előre óriási bevételre számíthatott még akkor is, ha egyetlen saját lejátszót vagy lemezt sem ad el.

A Toshibát segítette, hogy előbb dobta piacra asztali olvasóját, igaz, az meglehetősen lassú, nehézkesen működő szerkezet volt. Az első hónapokban előnyre is tett szert a formátum, a Sony azonban brutális ellencsapásra készült: beépítette a PlayStation 3-ba a bluray-olvasót, ezzel egy lapra tett fel mindent. Az elemzők is fogták a fejüket, hiszen előre lehetett tudni: a konzol sikere esetén óriási bázisa lesz az optikai adattárolónak, a drága bluray-dióda viszont eladhatatlanná teheti a PS3-at. Végül mindkét forgatókönyv megvalósult, a konzol ugyan nem lett annyira sikeres, mint lehetett volna, viszont a bluray-tábor kapott egy tízmilliós bázist, nagyjából összejött a kritikus tömeg.

Közben viszont nem igazán fogytak a filmek. A vásárlók kivártak, senki nem akart olyan lejátszót venni, aminek a támogatása a későbbiekben megszűnik (akik mégis belevágtak egy hddvd-olvasóba, most érzik csak igazán, milyen rosszul döntöttek). A harc első évében, 2006-ban például csak alig másfélmillió lemez fogyott, miközben az év legsikeresebb dvd-jéből, a Karib tenger kalózaiból az első hétvégén 10,5 milliót adtak el. A példányszámok persze folyamatosan emelkedtek, de sosem értek el olyan szintet, hogy generációváltásról lehetett volna beszélni: 2008 elején még mindig a dvd az úr.

Rétegek

A fejlesztések közben nem álltak le, a laborokban mind több réteget pakoltak a lemezekre, a Toshiba elállt a háromrétegű, 45 gigabájtos hddvd-vel, mire a Sony a négyrétegű, 100 gigabájt bluray-jel válaszolt. Mindez hidegen hagyta a piacot, hiszen a filmeknek nem volt szükségük ennyi helyre, és bár a Toshiba rétegenként hatvan százalékkal kevesebb gigabájtot kínált, ebből a vásárlók nem láttak semmit: a mozik pont ugyanúgy néztek ki mindkét lemezen.

A gyártók olyan olvasókkal próbáltak életet lehelni a piacba, amik mindkét formátumot kezelték, ezekben a fejlesztésekben főleg a Samsung meg az LG járt az élen, de a végeredmény kiábrándító volt: a lejátszók többnyire annyiba kerültek, mint ha külön megvettünk volna egy hddvd- és egy bluray-olvasót. Ugyanígy zsákutcának bizonyultak a többformátumú lemezek is, a Warner próbálkozott a Total HD-vel, de az egyik oldalán hddvd-kompatibilis, a másikon bluray-kompatibilis diszk nem kellett senkinek.

Az elmúlt években főleg azért folyt a harc, hogy minél több támogatót sikerüljön felsorakoztatni az egyes formátumok mögött. A Sony és a Toshiba elsősorban a hollywoodi stúdiók kegyeit kereste, a közelmúltig nagyjából hasonló eredménnyel. Az eladásokban sem mutatkoztak óriási eltérések, a kezdetektől 2007 áprilisáig 1,2 millió műsoros bluray-lemezt értékesítettek az Egyesült Államokban és 937 ezer hddvd-t, igaz, utóbbi két hónappal korábban került piacra, tehát a formátum lemaradása még nagyobb volt, mint amekkorának elsőre tűnt. Tavaly év végére aztán már ötven százalékkal több bluray-lejátszót adtak el, mint amennyi hddvd-olvasót sikerült értékesíteni, és ebben az adatban nincsenek benne a PlayStation 3-eladások. Még nagyobb a különbség, ha a hd-tartalmakért rajongó Japánt vesszük alapul, ahol már 90 százalékos volt a bluray piaca, hddvd-t szinte nem vett senki.

Egy hónap

A küzdelem nem dőlt el egészen addig, amíg a legnagyobb hollywoodi stúdió, a Warner idén januárban be nem jelentette, hogy a bluray mellé áll. A közleményt a CES előestéjén adták ki, és az rá is nyomta a bélyegét a kiállításra: a Sony ünnepelt, a Toshiba lefújta a nagy hddvd-bulit, a japán gyártó standja szomorúan, üresen állt.

A Warner döntésének hírére a hddvd forgalma óriásit esett, a nagyjából kiegyenlített küzdelem mészárszékké változott: a bejelentés utáni héten a bluray-lejátszók részesedése az NPD felmérése szerint elérte a 92,5 százalékot, a Toshibának csak 7,5 százalék maradt. Akkor már mindenki tudta, hogy csak idő kérdése, és lehúzzák a rolót.

Múlt héten aztán a kereskedők is elfordultak a hddvd-től, a NetFlix és a BestBuy is átállt a bluray támogatói közé. Bár a Toshiba pénteken még cáfolta, hogy nem támogatja tovább a hddvd-t, a Reuters által megkérdezett iparági szakértők előre jelezték, hogy a Toshiba befejezi a harcot.

A Sony mindenesetre nyert, a Toshiba bukott, de lehet, hogy csak a Microsoft járt jól, dacára annak, hogy az Xbox 360-hoz eddig hddvd-olvasót árult. Elemzők szerint nem véletlen, hogy a szoftveróriás az előre vesztesnek kikiáltott szabvány mögé állt, amíg ugyanis zajlott a formátumháború, és az emberek nem tudták, mit vegyenek, növekedésnek indulhatott az online letöltések piaca. Redmondban meg inkább ebben a szegmensben bíznak, elképzelhető tehát, hogy csak azért tartották életben a hddvd-t, hogy időt nyerjenek.