További Hardver cikkek
A Pentagon a kilencvenes évek elején határozta el, hogy a légierő és a járművek után az egyszeri gyalogos bakákat is technológiailag emeli a potenciális ellenség fölé. Ha a katonák csatlakoznak a hadsereg kommunikációs hálózatára, az a sokszorosára emeli a hatékonyságukat, és villámgyorsan reagáló, halálosan pontos csapásmérő egységgé változtat minden egyes szakaszt - legalábbis valami ilyesmi volt a terv.
Túl drága, túl nehéz, túl gyenge
A "bedrótozás" azonban nem ment olyan simán, mint a döntéshozók elképzelték. Az első verzió 1996-ra készült el, katonánként 85 ezer dollárba került és közel negyven kilót nyomott; az éles harci bevetéshez túl nehézkes volt, és az ár miatt rémesen gazdaságtalan. A második változat (újabb hat év fejlesztés után) a ló másik oldalára esett át: olcsó volt ugyan és könnyű, de túl sebezhető maradt a viselője. Végül harmadik nekifutásra sikerül megtalálni az arany középutat, de ekkorra a fejlesztés költsége már elérte az 500 millió dollárt: a felszerelés egy személyre vetítve 30 ezerből kijön, nyolc kilós súlya nem akadályozza a katonát a mozgásban, de kellő védelmet biztosít neki. Elméletben.
Elméletben legyőzhetetlen
A Land Warrior legfeltűnőbb eleme a kevlársisakhoz erősített mini monitor, amin a katona a terep műholdas térképét látja, rajta kékkel jelölve a bajtársait. A kommunikációt beépített rádió (a kódolt adást egy kilométeres körzetben vehetik a többiek) és gps segíti a megszokott kézjelek és ordibálás helyett. Egyetlen gombnyomással ellenőrizhető a harctéren a taktikai helyzet, még csak körül sem kell nézni ahhoz, hogy a katona tudja, merre vannak a többiek. Az egész rendszert egy 400 MHz-es processzor irányítja, amin egy speciális Linux-verzió fut. A fegyver egy módosított M4-es modell lézeres célzófénnyel, éjjellátóval és 12-szeres zoommal felszerelve, ami gyakorlatilag minden bakát mesterlövésszé avat. A fegyver által "látott" kép megjelenik a sisakmonitoron is, így például utcai harcban a katonának elég az M4-es csövét kidugnia egy sarok mögül a feje helyett.
Lesújtó vélemények
"Csak egy csomó haszontalan holmi, amit magunkkal kell cipelni, és elveszik a helyet a fegyverek elől" - szólja le a Land Warriort az utolsó tesztelési fázisban részt vevő Stryker Brigade Combat Team egyik tagja, "Lelassít és könnyű célponttá tesz, éles tűzharcban pedig inkább hátráltat, mint segít". A Popular Mechanics magazin újságírója is kipróbálta a rendszert, aminek teljesítménye civil szemmel nézve is lesújtó. A menürendszer kezelése körülményes, a térképen a társak helyzete majd egyperces késésben van a valódi helyzetükhöz képest, a zoomolás pedig inkább emlékeztet egy olcsó digitális kameráéra, mint hitech katonai berendezésre.
Premier Irakban
15 év és 500 millió dollár után a Land Warrior most Irakba megy; bár az eredetileg tervezett 440 darab helyett csak 230-at vetnek be, és csak a tiszteket szerelik fel vele (a közkatonák csak helyzetjelzőt kapnak, ami majd mutatja őket a térképen). Ha éles helyzetben beválik, hamarosan rendszeresítik az amerikai hadseregben, ha nem... nos, akkor sincs mindennek vége, beleolvasztják a projektet egy másik hasonló programba, a Future Force Warriorba.