Linux fut a BMW-ben

„Erre tessék” - mondja a sofőr, és a parkolóba kíséri a belga, dán és magyar újságírókból verbuválódott háromfős csoportot. Kilépünk a reptérről, keresem a kisbuszokat, de csak egy fekete 7-es BMW-t látok. Ja persze, mi mást küldene elénk a bajor autógyártó, mint a flotta büszkeségét. Elindulunk a város felé, elkezdek játszani a gombokkal. Sötétítő fel, sötétítő le. Felnyomom a jobb hátsó hőmérsékletet, aztán letekerem. Közben a fordulatszámmérő mögött nyilakkal meg számokkal jelzi az autó a sofőrnek, hogy merre kell menni. A műszerfalon ott az lcd-kijelző, tudom, merre nem érdemes menni a dugó miatt és hogy hány Celsius fok lesz ma Münchenben: jó sok, globális felmelegedés, mediterrán klíma, satöbbi.

Súlyos költség

Néhány óra múlva aztán kiderül, hogy a rendszert az Intel processzorai vezérlik. A most negyvenedik születésnapját Münchenben ünneplő Intel csipjei. Az amerikai cég azért szállított minket a bajor autógyártó központjába, mert nincs is unalmasabb annál, mint egész nap nyomtatott áramköröket nézegetni. Tudják ezt az elektronikai piac szereplői is, úgyhogy ha van rá esély, belekevernek az ügybe valami drágát, gyorsat. Így tett pár éve a Panasonic, amikor a plazmákat és a Toyota F1-es autókat egymás mellé pakolta, és ezzel magyarázható az Intel-BMW-párhuzam is. Meg a szoros együttműködéssel, ami nemcsak a F1-es autókra, hanem az utcai modellekre is igaz.

Elsőre azt gondolhatnánk, hogy az elektronika az autógyártás szempontjából nem a legfontosabb tétel, de kiderül, hogy a költségek negyven százalékát ez a szegmens adja. Úgyhogy ha racionalizálják az informatikai rendszert, az jelentős kihatással van az árra. Márpedig az Intel folyton a hatékonyságnövelést hangoztatja, ebben tehát egymásra talált a két cég, mondja el Graham Smethurst. A brit szakember felelős a pár éve debütált, és azóta folyton szidott I-Drive-ért, a BMW-k navigációs rendszeréért, talán emiatt, de mindig úgy beszél, mintha egy pillanattal korábban sértette volna vérig valaki. Ebben a hangnemben közli azt is, hogy a 2006-os csipekhez képest 2007 elején már fele fogyasztású, negyedméretű csipeket kaptak az Inteltől, a most megjelenő Atom processzorok meg már tízed akkora fogyasztást és hetven százalékkal kisebb méretet kínálnak.

Sértődött vátesz

A BMW infotaintment-csoportjáért felelős szakember kétmondatonként kitér arra, hogy lehetetlen mindenkinek megfelelő autós informatikai rendszert tervezni, nyílván ezzel is az I-Drive népszerűtlenségét magyarázza, de mond pár valóban meggyőző érvet is, ami hihetővé teszi az álláspontját. Smethurst szerint sokan elkövetik azt a hibát, hogy úgy gondolnak az autók számítógépére, mint a hagyományos rendszerekre. „Pedig ebben az iparban egészen másra van szükség” – vágja oda a szakember, aki példaként az indítást hozza fel: elvárjuk, hogy gyújtás után egyből működjön a rendszer, a kulcs kihúzása után meg kapcsolódjon ki, és fel lennénk háborodva, ha végig kellene nézni egy bootolást, meg egy leállítást, mint a pc-knél.

Ráadásul időutazásra kényszerülnek a mérnökök, Smethurst elmondja, hogy most kéne kitalálnia, mire vágyunk majd 2013-ban, mert vagy öt évbe telik elkészíteni a stabil rendszert. Hogy mire számíthatunk a következő évtizedben? Azt még Smethurst sem tudja, de az ábrákon egy, a Zune szoftveréhez hasonló kezelőfelületet látunk, a lejátszott albumok borítójával, de a rendszer sokat tud majd az időjárási és forgalmi viszonyokról, arról, hogy mennyi parkolóhely van a célterületen, hol van a legközelebbi benzinkút, és főleg mennyibe kerül ott az üzemanyag (jó sokba). Egy folyton online rendszert kell elképzelni, mondja Smethurst, miközben megint mindenki elalszik körülöttem.

Az mindenesetre kiderül, hogy a rendszer alapja az Intel processzora meg a Linux, és hogy egyre több szoftver dolgozik az autókban. A 6-os BMW-ben például már 130 program van, az elmúlt négy évben épp háromszor annyi dolga lett a processzoroknak, a szoftverek helyigénye meg 256 megabájtról 1 gigabájtra nőtt. „Ezt nem mi választottuk, erre megy a világ”, mondta el Smethurst, aki láthatóan dühös a világra.

Hatékonyság, benzingőz

Az infotaontment-gurut Mario Theissen váltja, aki a BMW F1-es csapatának vezetője. Kiderül, amit mindig is tudtunk, hogy már a szélcsatornás teszteknél is számítógépeket használnak, amik azelőtt megmutatják, hol kell faragni a kasznin, hogy akár csak egy terelőszárnyat is megépítettek volna. Ezt be is mutatja Theissen egy animáción, amin a BMW-t egy Ferrari követi, és bár a valóságban a sorrend inkább fordított szokott lenni, legalább virtuálisan is egyértelmű a cél: legyőzni az olaszokat.

A lényeg a hatékonyság, mondja a Föld erőforrásait a lehető leghatékonyabban hasznosító versenysorozatának szakembere, de értjük, miről beszél: a gyorsabb, alacsonyabb fogyasztású csipek jobb köridőt jelentenek, és bár Theissen szerint az új, négymagos Xeonok sokkal jobbak, mint a kétmagosok voltak, már holnap kevesek lehetnek.

Meglepő, de az informatika valóban képes lesz némi környezettudatosságot csempészni a versenysorozatba, hiszen a jelenlegi tervek szerint 2009-től a Forma 1-es autók része lesz a kinetikusenergia-visszanyerő rendszer, a KERS, aminek a fejlesztésében a BMW élen jár: nem véletlen, hogy elsők között kezdi el júniusban tesztelni a rendszert. Mindenesetre ha előzés közben egyszer csak azt látjuk, hogy Kubica meglódul, akkor jobb, ha tudjuk, hogy a fékezésből visszanyert energiát felhasználó elektromotor gyorsított a versenyautón.

Tisztább, biztonságosabb érzés

De az informatikát nemcsak az F1-ben használják, mondja el Bennie Vorster, a BMW igazgatóhelyettese. A szakember pont úgy néz ki, mint Hector Ruiz, az AMD vezetője, először azt hittük, a CEO elhagyta a nehéz helyzetben lévő kisebbik processzorgyártót, hogy gátlástalan módon a konkurens terméket éltethesse, de nem. Vorster nem Ruiz.

A szakember elmondja, hogy rengeteget spórolhatnak a szimulált töréstesztekkel, amiknek az eredménye nagyjából, de inkább egészében le kell fedje a valós tesztekét. Ez lerövidíti a fejlesztési időt, és csökkenti az egy tesztre eső költségeket, ami persze nem jelenti az autó árának zuhanását. A szakemberek inkább ugyanakkora pénzkeretből többet dolgoznak, úgyhogy az új csipek végső soron életeket menthetnek.

Diane M Bryant, az Intel igazgatóhelyettese aztán elmondja, hogy az autós fejlesztések mellett további bejelentések is várhatók 2008-ra. A nagy dobás persze a Nehalem lesz, a Core 2-es utódja, ami Bryant szerint óriási változást hoz a teljesítményben, és a fogyasztásban is.

Ebből már lesznek hat- meg nyolcmagos verziók is, de ez még mindig csak a kezdet. A szakember szerint pár éven belül 80-100 magos processzorok is készülhetnek, és 2020 környékén már olyan rendszereket dobnak piacra, amiknek a teljesítményét csak exaflopsban lehet mérni. Jelenleg a petaflopsnál tartunk, ami billiárd (egymillió-milliárd) lebegőpontos műveletet jelent másodpercenként, és ami az inteles példa szerint már képes arra, hogy egy földigiliszta agyteljesítményét hozza (ami persze nem jelenti azt, hogy egy giliszta másodpercenként egybilliárd osztást tudna végrehajtani).

Tíz év múlva ezerszer ilyen gyorsak lesznek a gépek, ami már egy csirke értelmi szintjének felel meg Bryant szerint, 2023-ban jönnek a 10 exaflopsos rendszerek, míg 2029-re zettaflopsos gépeket jósol a szakember. Ez már másodpercenként ezermilliárd-milliárd lebegőpontos műveletet végez majd, végre átvehetik a gépek a hatalmat a bolygón. Hogy mire lesznek képesek a zettaflopsos csúcsrendszerek, nem derül ki pontosan, de azt elmondja a szakember, hogy 2029-ben már két hétre előre meg lehet majd jósolni egy hurrikán kialakulásának a helyét és a pontos útvonalát. Ami mégiscsak egyfajta jövőbelátás, ugye.

Félreértés

Az otthoni gépek közben egyre kisebbek lesznek, egyre kevesebbet fogyasztanak. Az biztos, hogy a társaság legújabb processzorát bár felmutatja az Intel szakembere, nem látom, olyan apró. Az Intel Atom alacsony fogyasztásával tűnik ki a mezőnyből, alig 2-3 wattot fűt el, míg egy hagyományos laptopprocesszor tízszer ennyit. De ez csak a kezdet, jövőre jönnek a 45 nanonméteres, továbbfejlesztett csipek, és ezek már 300 milliwattal, tizedennyivel beérik, akkor meg jöhetnek az egész napon át működőképes laptopok.

Meg az okosabb kézi eszközök, amiknek az említése alapos félreérést okoz a jelenlévő újságírók körében. Hannes Smethurst, az Intel európai vezetője csak annyit mond, hogy az iPhone volt az első igazán használható, kézben tartható internetes eszköz, amit még sok hasonló követ. Ezekbe Smethurst szerint főleg Atom-csipeket szerelnek, és nagyobbak lesznek, mint az Apple telefonja, mert akár 7 colos kijelzőt is kaphatnak, amit a Zdnet úgy ad tovább, hogy az új iPhone nagyobb lcd-vel és Atommal érkezik. Ez persze nem kizárt, de az Index megerősítheti az Intel azóta kiadott sajtóközleményét: Smethurst egy árva szóval sem utalt arra, hogy milyen lesz az új mobil, ami még akkor is igaz, ha a közleményben van egy nyilvánvaló hazugság is, miszerint az Intelnek fogalma sincs arról, milyen fejlesztések vannak az Apple-nél. Legalábbis engem meglepne, ha nem tudnának róla, hogy az egyik partner megrendelt tízmillió Atomot.