Judit
-2 °C
8 °C

Sony: Irány a Mátrix

2005.04.08. 16:53
Felejtse el az egeret, a monitort, a billentyűzetet. Felejtse el a televíziót. Felejtse el a szívást, a szexet, a szusit. Felejtsen el mindent. A Sony olyan készülék szabadalmát jegyeztette be, ami akár képet, illatot és hangot is közvetíthet, egyenesen az agyba. Dőljön előre. Válassza a piros bogyót. Most dőljön hátra. Welcome to the Matrix.

Plazmatévét ma már minden idióta tud gyártani, a hordozható Playstation sem fogy úgy Amerikában, ahogy kellene neki, a walkmant lenyomta az iPod, a minidisc zsákutca: mihez kezd ebben a helyzetben egy olyan szórakoztatóipari gigász, mint a Sony?

Bejegyzi a Mátrixot. Az igazit. A japán cég 2000-ben minden különösebb felhajtás nélkül, gyakorlatilag titokban olyan készülék szabadalmát jegyeztette be az Egyesült Államokban, amely ultrahangot sugároz az agy megfelelő részeibe, és így bármilyen érzéki élményt képes előidézni a szagoktól a hangon és a képen át az érintésig. A szabadalmi bejegyzés szerint a Sony által elképzelt masina segítségével a vakok újra láthatnak, a süketek pedig újra hallhatnak majd, de ez semmi ahhoz képest, hogy mindenféle egyéb segédeszköz, szemüveg, sisak és kesztyű nélkül is előállítható az agyban a virtuális világ: a készülék pusztán az agy stimulációjával vetíthet filmet az ember fejébe, az interaktív játékokról már nem is beszélve.

A tübingeniek szerint működhet

Az öt éve bejelentett szabadalmat 2003-ban jegyezte az illetékes hivatal, de azóta a Sony folyamatosan kiegészítette azt, utoljára tavaly decemberben a US 2004/267118 számon.

Egy a New Scientist nyomtatott számában szombaton megjelenő cikk szerint a Sony az ötletet egy San Diegóban élő feltalálótól szerezte meg, de a japán cég illetékesei nem hajlandók felfedni az illető kilétét. Független kutatók ezzel együtt azt állítják, hogy a készülék megvalósítható. Az agykutatás egyik úttörőjeként számon tartott Niels Birbaumer, a Tübingeni Egyetem tudósa, aki elolvasta a szabadalmi leírást, úgy nyilatkozott a magazinnak: "Megnéztem, és kézenfekvőnek tartom".

Az agyműködés befolyásolására jelenleg is léteznek módszerek, de azok meglehetősen durvák és pontatlanok. Az egyik gyakorlatban használatos módszer, a koponyán keresztül végzett mágneses stimuláció (transcranial magnetic stimulation, TMS) például úgy aktiválja az idegeket, hogy gyorsan változó mágneses terekkel áramlatokat indukál az agyszövetben. A mágneses terek viszont az ultrahanggal ellentétben nehezen irányíthatók az agy megfelelő részére.