További Hardver cikkek
Japánban senki nem fizet ki 40 ezer darab ventillátort anélkül, hogy meggyőződne azok működőképességéről. Így a J@pan Inc. gazdasági lap munkatársa, félretéve minden fenntartását, felkereste Shinjuku városának ipari negyedében az 58 éves Kohei Minato műhelyét.
A feltaláló élete nagy részét zenészként töltötte, illetve a lánya zenei karrierjét egyengette az USA-ban. A műhely tele van a mágnesen motor különböző méretű prototípusaival. Nobue Minako, a feltaláló felesége és egyben cégének ügyvezetője sorban elmagyarázza a szerkezetek működési elvét. Az egyik legmeghökkentőbb közülük az úgynevezett Minato-kerék.
Fontos az elhelyezés
A ferdén elhelyezett 16 mágnessel szegélyezett kereket elegendő a mágneses fal előtt megpörgetni és az folyamatosan forgásban marad. Ez világossá teszi, hogy valahogyan sikerült kiküszöbölni a mágnesek közötti fékezőerőt, vagyis alapvető fontossággal bír a külső mágnesek elhelyezése és szöge.
A szerkezet körüli mérőműszerek mutatják a felvett és leadott energiát. Mint kiderül, legalább 200-300 wattot kellene fogyasztania a gépnek, és ehelyett mindössze 16 watt tartja mozgásban.
Többet termel
Nobue magyarázata szerint a készülék villamos energiát csupán a két oldalsó állótekercs táplálásához igényelnek. Ezek aztán továbblökik a rotort a holtponton, és a következő sor mágnes érkezik a tekercsek elé. A jelek szerint a mágnesek távolsága és elhelyezése olyan, hogy ha egyszer már forog a rotor, a pólusok és az állótekercsek közti mágneses taszítóerő fenntartja a forgást.
A következő motor már generátorhoz kapcsolódik. Az újságíróval kiegészített küldöttség meglepődve látta, hogy a meghajtást biztosító tekercseket 1,8 volt feszültség mellett 150mA-es árammal táplálták, miközben a generátor 9,144 V mellett 192mA-t termelt. Vagyis a bemenő 540mW-ra 1,755W kimenő teljesítmény jutott.
Nincs egyensúlyi helyzet
A megmagyarázhatatlan plusz teljesítmény a rotorba ágyazott állandó mágnesek mágneses erejéből ered. A szerkezetek pusztán kiaknázzák a természet négy alapvető erejének egyikét, jelentette ki Minato.
Az iskolában viszont azt tanítják, hogy a mágnesek kétpólusúak, a mágneses mozgás pedig egy stabil egyensúlyi helyzetben állapodik meg, próbálták megfogalmazni ellenvetéseiket a szkeptikus látogatók.
Kohei Minato azonban elmagyarázta, hogy a mágnesek rendkívül pontos elhelyezésével, illetve az állórész tekercseinek jól időzített pulzáló táplálásával eléri, hogy a taszító erő éppen a mágneses holtpontban jelentkezzen. Ez további mozgást indukál a mozgás fékezése helyett.
Légkondi is lesz
Nobue Minato ekkor a látogatókat két olyan géphez vezette, amelyek meggyőzhetik a tamáskodó befektetőket a felfedezett eljárás működőképességéről. Az egyik szerkezet az áruházlánc által megrendelt hűtőventillátor prototípusa. A készülék szinte tökéletes mása a mellette álló Mitsubishi-konszern gyártotta ventillátornak, amelyet széles körben használnak Japánban. A működési teszt bizonyítja, hogy a két berendezés közel egyforma mennyiségű levegőt mozgat meg.
A másik bemutató darab a Nippon Denso, Japán legnagyobb légkondicionáló berendezés gyártója számára készült. A berendezés meglepően kompakt építésű, és szintén hasonlít a hagyományos típusokhoz.
Marad Japánban
A J@pan Inc. újságírója azt tudakolta a feltalálótól, hogyan tervezi bevezetni az iparban az eljárást. Kohei Minato kifejtette, hogy elsőként Japánban szeretné bevezetni a technológiát, mivel úgy érzi, hogy az országon belül ellenőrizni tudja a dolgok helyes menetét.
Hogy miért nem megy az USA-ba vagy Kínába? Tapasztalatai szerint az első kritikus lépés a piacképes termék megalkotása, és az eljárás finomítása. Eközben pedig nem szeretne külföldön jogi csatározásokba és szabadalmi jogsértési ügyekbe bonyolódni. A technológia licencének exportját ugyanakkor nem zárja ki, és más országokból egy sor potenciális érdeklődővel tárgyal.
Míg egy hétköznapi feltaláló inkább mindent egy nagyobb külső cégre bízna, Minatót inkább a társadalmi igazságosság és az emberekkel szemben érzett felelősség mozgatja. Az áruházlánc számára készülő 40 ezer ventillátort a Tokiótól északra fekvő térségben egy sor kis üzemben gyártják majd. Ez a régió a 80-as években Japán műszaki és gazdasági fellendülésének bölcsője volt. Minato biztos benne, hogy a motorok minősége ugyanolyan kiváló lesz, mintha egy világcég készítette volna őket.
Hogyan kezdődött?
A mágneses találmányon Kohei Minato a 70-es évek közepe óta dolgozik. Az első ötletek zongorázás közben pattantak ki a fejéből. Az első prototípust 1996-ban egy mexikói konferencián mutatta be, és az érdeklődők már akkor is lerohanták.
A kilencvenes években tovább dolgozott a találmányon, miközben 47 országban bejegyeztette a szabadalmát. Amerikában szerzett tapasztalatai ráébresztették, hogy a jogi védelem rendkívül fontos, még ha ettől a technológia bevezetése néhány évet csúszik is.
A legdrágább az energia
Miközben 47 országban bejegyezték a szabadalmát, a japán szabadalmi hivatalból elzavarták, kijelentve, hogy ez a találmány nem működhet, és légből kapottak az állításai. Néhány hónappal később a hivatalnokok kénytelenek voltak megváltoztatni a döntésüket, miután az amerikai szabadalmi hivatal jegyzékbe vette két benyújtott szabadalma közül az egyiket.
MinatoFanb: MinatoCPUFanb: MinatoPCFanb: MinatoCarAirconb: A befektető nem diktálhat
Az első külföldi befektetőnek 2001-ben egy szaúdi cég ígérkezett, majd felvették a kapcsolatot amerikai és más országokból érkező vállalatokkal. A tárgyalásokat rendkívül visszavetette a szeptember 11-i támadás. A szaúdiak visszaléptek, a japán feltaláló pedig elölről kezdhette a kapcsolatok építését.
Most viszont az első nagyobb sorozat legyártásával, és további prototípusokra vonatkozó megrendelésekkel a háta mögött Kohei Minato úgy gondolja, hogy a befektetőknek nem kell központi szerepet kapniuk. Már csak olyan cégekkel bonyolódik komoly tárgyalásokba, amelyek stratégiai előnyöket és elismertséget hoznak magukkal. Így cége, a Japan Magnetic Fan Co. az év első felében egy sor stratégiai bejelentésre készül.
Mi ez az egész?
A Minato-féle motorok az azonos nyomatékú és teljesítményű hagyományos villamos motorok energiaigényének ötödével, vagy ennél is kevesebbel beérik. Működés közben is teljesen hűvös marad a házuk, vagyis a burkolatuk akár műanyagból is készülhet, miközben szinte semmilyen zajt, vagy elektromos zavart nem keltenek.
A motor a Howard Johnson féle tisztán mágneses megoldás és az új-zélandi Robert Adams pulzáló motorjának vegyítése lehet. Utóbbinak végletekig leegyszerűsített kivitelét néhány CD-ből, szögből, mágnesből és pár méter drótból bárki megépítheti.
A fizika törvényei szerint azonban nem lehet több energiát kinyerni egy berendezésből, mint amennyit beletettek. Ezt nyomban felvetették Kohei Minatonak, aki biztosított mindenkit, hogy a szerkezetei nem cáfolják meg az energia megmaradásának törvényeit.
Az új megoldás természetesen rendkívüli következményeket von magával. Az USA-ban például az elektromos motorok használják fel a villamosenergia-termelés csaknem 55 százalékát. Miközben a gyárak a lehető legolcsóbb motorokat vásárolják, statisztikák szerint az átlagos 20 éves időtartam alatt a motor működtetésének teljes költségéből alig 3 százalékot képvisel a beszerzési ár, a többi viszont az energiafogyasztás.
Némely videók
Ezek a videók a Japan.com weboldalról letölthetők, de esetleg így gyorsabb lesz:
A video of a 1 watt fan in operation.
(AVI: 18.5MB)
A video of a tiny CPU cooling fan in operation.
(AVI: 21.8MB)
A video of a standard sized PC cooling fan in operation.
(AVI: 19.9MB)
A video of a prototype Toyota Corolla airconditioning
fan, with a secondary generator attached.
(AVI: 32.1MB)