Judit
-2 °C
8 °C

Nincs újabb Moore-törvény

2005.04.13. 16:21
Bár a Gordon Moore-ról elnevezett chiptörvény negyven éve tartja magát, az idős próféta az Indexnek bevallotta: nincs újabb jóslat a tarsolyában. A törvény születésnapja alkalmából szervezett konferenciabeszélgetésen kiderült, hogy a mester centrinós gépen dolgozik, és saját törvényének engedelmeskedve két-három évente lecseréli a vasat. A szoftver viszont frusztrálja.

Gordon Moore, az Intel társalapítója 1965-ben, épp negyven éve vetette papírra azt a jóslatát, miszerint az egy számítógépes chipbe zsúfolható tranzisztorok száma évente megduplázódik. A mester tíz év múlva a tapasztalatok tükrében változtatott a képleten, és a kétszereződés időtartamát két évre módosította.

#alt#
Gordon Moore
"Az elkövetkező harminc évben így is történt" - mondta elégedetten Moore azon a szerdai konferenciabeszélgetésen, amelyen tizenhét ország tudósítói ünnepelték kérdő módban a róla elnevezett törvény születésnapját. A híres-hírhedt alapvetés, ami egy mára megszűnt szaklapban, az Electronics Magazine-ban jelent meg, Moore szerint önbeteljesítő jóslatként működött és működik ma is a chipgyártásban. "A technika és az ipar csodálatos munkát végzett" - mondta a prófétaként tisztelt nyugdíjas, aki Hawaii-ból kapcsolódott a beszélgetésbe. Moore szerint a területen érdekelt cégeknek nyilvánvaló volt, hogy vagy felveszik a törvény által diktált iramot, vagy lemaradnak a versenyben.

Az Intel az Ebayen könyörög a cikkért

Az Intel olyan nagy becsben tartja a hetvenhat éves mester tanításait, hogy az Ebayen keresi az Electronics Magazine ominózus példányát, ami már Moore-nak sincs meg. A cég akár tízezer dollárt is megadna egy jó állapotban lévő darabért.

Gordon E. Moore
Gordon E. Moore 1929-ben született San Franciscóban. A Berkley-n tanult kémiát, doktorátusát pedig fizikai kémiából szerezte a Californiai Műszaki Egyetemen, a Caltechen. Harmincéves korában többekkel együtt megalapította a Fairchild Semiconductorst, ahol évekig kutatási és fejlesztési igazgatóként dolgozott. Moore 1968-ban társalapítóként működött közre az Intel felállításában, ami azóta a világ legnagyobb chipgyártójává nőtte ki magát. Kezdetben vezérigazgató-helyettesként, 1975-1979-ig elnök-vezérigazgatóként, 1987-ig vezérigazgatóként dolgozott az Intelnél - ekkor váltotta fel a magyar származású Andy Grove. Moore évekkel ezelőtt visszavonult, most a cég tiszteletbeli elnöke címet viseli. Idén márciusban - nem utolsó sorban a nevéhez fűződő törvény időtállósága miatt - a Columbia Egyetem életműdíjával tüntették ki.
Moore a konferenciabeszélgetésen elmondta: már negyven éve is tudta, hogy az olcsó háztartási elektronikához az integralt áramkörök jelentik az üdvözítő utat, így az is nyilvánvalóvá vált, hogy a chipek egyre összetettebbé válnak. Arra a kérdésre viszont, hogy másképp alakult volna-e a számítástechnika fejlődése a törvény nélkül, maga Moore sem tudja a választ. "Nehéz megmondani, mi lett volna, ha valami nem következik be. A cikk igen hasznos iránymutatást jelentett, bár kezdetben nem volt túl nagy hatása" - mondta Moore. "De ha nem publikálom az írást '65-ben, tíz év múlva akkor is nyilvánvaló lett volna a tendencia. Olyan pozícióban voltam, hogy korábban láttam a trendet, mint mások."

A trend pedig az, állítja Moore, hogy a nagyközönség általában profitál a technikai fejlődésből, még akkor is, ha az eszközök folyamatos cseréje költséges, ráadásul egyes eszközök már jóval azelőtt elavulnak, hogy a boltokba kerülnének. Moore maga egyébként egy Centrino-alapú gépet használ, és - saját törvényét betartva - két-három évente cseréli számítógépeit újabbakra.

A vas forog, a szoftver frusztrál

Moore azt is elárulta, hogy a vas megszállotjaként gyakran kifejezetten frusztrálják a számítógépes programok: "Mi a hardverbizniszben nyilván folyamatosan a szoftverre panaszkodunk. Szeretnék valami egyszerűbb interfészt, bár azt nem tudom, hogy nézne ki. Egyre komplexebb minden, és a felhasználók lába alól lassan kicsúszik a talaj."

Az exchipgyáros szerint a fejlődés nem tart örökké, hiszen a chipek mérete határokat szab a rájuk zsúfolható tranzisztorok számának, az viszont nagyon valószínű, hogy a növekedés a következő két-három chipgeneráció alatt még kitart. "Tíz-húsz év, míg elérjük a végső határt" - mondta Moore.

A szilícium is nanotech?

A BBC-nek arra a kérdésére, hogy mi jöhet ez után, és elképzelhetőnek tartja-e, hogy a nanotechnológia felváltja a mostanában egyeduralkodó szilíciumot, Moore közölte: szkeptikus, hiszen a tranzisztorok olyan kumulatív kutatómunka eredményei, amelyre az elmúlt évtizedekben összesen százmilliárd dollárt költöttek. "A nanotechnek számos lehetséges alkalmazási módja létezik, de nem hiszem, hogy felváltja a mostani technológiát." A sztenderd szilícium-technikát pedig különben is nyugodtan nevezhetjük nanotechnológiának, mondta Moore, hiszen az integrált áramkörök csíkszélességét tekintve jóval 100 nanométer alatt járunk.

Az Index megkérdezte Moore-tól, van-e a zsebében olyan prófécia, ami ugyanúgy iránytűként szolgálhatna az elkövetkező negyven évre, mint a jelenleg hatályos törvény. Moore kurta kacajt hallatott, aztán közölte: nincs már eléggé tűzközelben ahhoz, hogy újabb jóslattal álljon elő. Hawaiin ekkor már későre járt: este 11-et ütött az óra, így a mester megköszönte a köszöntést, és aludni tért.

Mostan színes chipekről álmodik.