Összecsapnak a minigépek

Tizenöt hüvelykes, laptopnak hazudott desktopot biztosan nem viszünk magunkkal, ha nem muszáj, kisméretű laptoppal viszont rengeteg helyen, kényelmesebben lehet internetezni. Nagyon pozitív élményt gyűjtöttünk be a hétvégi bevásárlás során, amíg a család egyik része a ruhaboltban turkált, addig egy padon ülve böngészhettünk. Metrón és villamoson is előnyös volt a kütyük kis mérete, mert könnyen előkaphatóak voltak a táskából. Persze jó lenne, ha a mobilszolgáltatók az edge helyett hsdpa-t adnának az metróalagútban, mert iszonyú lassan töltődtek be a szájtok.

Az 1024x600 pixel felbontású kijelzőkön jól tudtunk böngészni, szöveget szerkeszteni. Igazából nem számított, hogy a Wind kijelzője egy hüvelykkel nagyobb. Mindkét gépen lefuttattuk a Civilization IV játékot, és egészen másképp oldották meg a feladatot. A Winden panaszkodott a játék, hogy a teljes kijelzős módhoz szükséges 1024x768 felbontás nem elérhető, de ablakos módban elindult a program, az Eee viszont átverte a szoftvert, és azt hazudta, hogy van ilyen felbontás. Ennek persze az lett az eredménye, hogy a maradék 168 pixelnyi rész csak akkor vált láthatóvá, amikor a kijelző széléhez vittük az egérmutatót.

Kezelhetőségben mindkét készüléknek megvan az előnye. Az Asus Eee 900 egérpótló tapipadja egyszerre több ujj érintését érzékeli, élvezetes vele böngészni. Ha két ujjal simogatjuk, gördül az oldal, ha egy ujjal nyomjuk, a másikat pedig oldalirányban húzzuk, a betűméret nő. Ugyanakkor ez Eee gombjai annyira aprók, hogy csak két ujjal tudtunk gépelni rajta, és minden ötödik gombnyomás után javítani kellett egy elírást.

A Wind tapipadja vacakabb, lehetne kétszer szélesebb, ha már ez a laptop három centivel nagyobb, mint az Eee. Ez a méretkülönbség fontos, az MSI ugyanis a billentyűzetével megsemmisítő csapást mér az Eee-re. A klaviatúra nem óriási, de éppen elég nagyok a gombok, így vakon is tudtunk rajta gépelni. Ennek a cikknek a nagy részét a Winden gépeltük be, és kizárólag az okozott némi nehézséget, hogy a tesztkütyü nem a magyar piacra készült, tehát az ékezetes karakterek nem kaptak külön gombot.

Erőpróba

A két gép hardvere nem is különbözhetne jobban egymástól: az Asusban Celeron, az MSI-ben az Intel új Atomja dolgozik. A Távol-Keleten van olyan Eee, a 901-es, amibe szintén az Atomot pakolják, ez viszont még nem kapható nálunk, úgyhogy maradt a 900 megahertzes Celeron a Wind 1,6 gigahertzes processzora ellen.

Ha csak az órajelből indulnánk ki, egyértelmű az MSI fölénye. Valójában viszont egészen más felépítésű csipekről van szó, és hiába újabb, fejlettebb az Atom, a munkaórákat nem a teljesítmény növelésébe, hanem a fogyasztás csökkentésébe ölték. Ennek megfelelően a Wind processzora legfeljebb ha 4 wattot fogyaszt, nem melegszik, a ventilátor néma, míg az Asus Celeronja ennek a többszörösét felzabálja, a gépet nem lehet az ölben tartani, és ha dolgozik a processzor, a szomszéd szobában is halljuk a zúgó lapátokat.

Cserébe viszont gyorsabb az Eee. Nem sokkal, de a Super PI egy megabájtos tesztjét hat százalékkal hamarabb fejezte be, a Cinebench egyprocesszoros számításánál meg 27 százalékos volt az előnye: 682 pontot ért el az Atom 536 pontjához képest.

Szóval papíron az Eee gyorsabb. Akkor miért van mégis az embernek az az érzése, hogy a Winddel gördülékenyebb a munka? A válasz a hyper-threading. A Pentium 4-esekben feltűnt, és azóta átmenetileg kihalt trükknek hála az operációs rendszer két processzornak látja az egyet, ami párhuzamos adatfeldolgozás során elvileg gyorsít a rendszeren. Márpedig a gördülékenység érzete pont akkor szokott elveszni, amikor több ablakban dolgoznánk egyszerre, és az Atom mérhető gyorsulás produkál: míg a Cinebench multiprocesszoros számolása semmilyen változást nem hozna magával az Eee-n (a teszt nem is volt hajlandó lefuttatni), addig a Windnél 53 százalékos volt a gyorsulás. Át is alakulnak az erőviszonyok, így már az MSI laptopja gyorsabb, 20 százalékkal.

A grafikus magok teljesítményében érdekes módon a Cinebench nem látott különbséget: az Asus a harmatgyenge GMA 900-asra 255 pontot, a Wind az elviselhetőbb GMA 3100-asra 245 pontot kapott. Mindenesetre az MSI-n van egy Turbo Boost-gomb, ami 20 százalékkal megemeli az órajelet, ha hálózatra van kötve a gép, és 20 százalékkal visszaveszi a teljesítményt, ha akkuról működik, ami további trükközésre ad lehetőséget. Az MSI hatcellás akkuja tesztünkön nagyon jól teljesített, egy reggel kilenctől délután egyig tartó konferencián végig futott, néha usb-n mobilinterneteztünk is vele, és még így is maradt egy órára elegendő energiatartaléka.

Első blikkre tehát nincs nagy különbség a két rendszer között, jobban megvizsgálva a dolgot viszont látszik, hogy az MSI csöndesebb, kevésbé melegszik, sokkal nagyobb szabadságot ad és jobban skálázható. Egyértelmű, hogy az Atom és nem a Celeron ennek a szegmensnek a processzora.