Ötven év múlva előfordulhat, hogy háztartási robotjaink fejlett mesterséges intelligenciával rendelkeznek, és az is elképzelhető, hogy a gépeknek ugyanolyan jogok járnak majd, mint az embereknek. Igaz, hogy a robotika alaptörvényeit már évtizedekkel ezelőtt kitalálta Isaac Asimov, most azonban egy olyan jelentés foglalkozik a kérdéssel, amely a brit kormány megrendelésére készült.
Sir David King, a brit kormány tudományos főtanácsadója 270 jövőbenéző tanulmány elkészítését szponzorálta, és ezek közül az egyik – amelyet az Outsights vállalatvezetési tanácsadó cég és az Ipsos Mori közvélemény-kutató cég szakértői írtak – a robotok majdani helyzetével foglalkozott, írta a Financial Times.
Henrik Christensen, a Georgia műszaki egyetem robotikai központjának vezetője azt vette fel, hogy ha öntudattal rendelkező robotokat hozunk létre, akkor azok jogokat akarnak majd, amelyeket valószínűleg meg is kell kapniuk. Erről a témáról Isaac Asimov, a kultikus amerikai sci-fi író már elég kimerítően írt, sőt, egyik legismertebb robotos történetét, az Én a robotot Hollywood is sikeresen feldolgozta 2004-ben. Asimov világában az emberek meg a robotok együtt élnek, és az utóbbiak életét három alaptörvény szabályozza: a robotok nem bánthatják az embereket, engedelmeskedniük kell az emberek parancsainak, és meg kell védeniük a saját épségüket, ha ez nem ütközik az első két törvény előírásaiba.
Szociális ellátás, lakásvásárlási támogatás, katonai szolgálat
Most élettelen tárgynak tekintjük a gépeket, amelyeket szabadon ütlegelhetünk, ha valamiért nem az elvárásaink szerint működnek, ugyanakkor ha a mesterséges intelligencia általánossá válik, akkor felmerülhet az igény arra, hogy az emberek jogait kiterjesszük a robotokra is. A jelentés szerint az sem lenne meglepő, ha a gépek szavazati jogot is kapnának, sőt szociális ellátást, például lakásvásárlási támogatást és egészségügyi ellátást, ami nyilván a kopott alkatrészek cseréjét jelentené. Ugyanakkor persze a gépeknek is kellene adót fizetniük, sőt nekik is le kellene tölteniük a kötelező katonai szolgálatot.
Christensen felvetette: Vajon jogunk van-e belerúgni egy robotkutyába, ha ugyanezt nem tennénk meg egy normális kutyával? Mivel sok ember ezt a kérdést nem tudná megválaszolni, meg kell határozni, hogy miként lehet bánni a robotokkal. Ha megfelelően kezeljük a robotokat, akkor megnőhet a termelékenység, írja a jelentés. Arra azonban nem tér ki a Financial Times cikke, hogy a robotok büntethetők is lesznek-e, és ha igen, miként. Gondoljunk csak bele, hogy ma egy egyszerű szoftver fejlesztője sem vállal semmilyen garanciát a terméke hibájából eredő károkra - ha lefagy a Word, és több órányi munka elvész, akkor az a felhasználó problémája. De mi lesz a helyzet a mesterségesen létrehozott robotokkal? A gép magára vállalhatja a gyártó esetleges hibáit csupán azért, mert állítólag mesterséges intelligenciával rendelkezik?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
