Egy tajvani kutatás szerint a számítógépes hibák sokkal kevésbé lennének idegesítőek, amennyiben a programozók a jelenlegi szövegeknél elegánsabb és udvariasabb megfogalmazásban közölt hibaüzeneteket írnának. Ha a gép nem frusztrálja a felhasználót, nőhet a munkateljesítmény és a kreativitás is.
A távol-keleti kutatók szerint a kiegyensúlyozottabb számítógép-használat érdekében az operációs rendszerek és a különböző szoftverek gyakrabban kérhetnének bocsánatot, mint eddig. Ezáltal a felhasználó kevésbé érzi magát hozzá nem értőnek, kevésbé aggódik, hogy a géphasználat során valami hibát vét, és így sokkal produktívabb és kreatívabb munkára képes.
Nyers és mentegetőző szoftverpár
Jeng-Yi Tzeng, a tajvani nemzeti Tsing Hua egyetem kutatója 269, a kísérlet céljáról mit sem sejtő középiskolást vont be a vizsgálatba. Két, egy nyers és egy mentegetőző modorú programot állított össze a játékhoz, amelynek az volt a célja, hogy a diákok rájöjjenek, melyik kínai közmondást takarja a gép feladványa. A kitalálós játékot a program beépített hibái nehezítették, például a helyesen megoldott példákat a program később újra az új feladványok közé keverte, írja a New Scientist nyomán az Agent Portál.
Félóra játék után az udvariasabb verzió felhasználói jópofának nevezték a játékot. Hatvan százalékuk szerint a bocsánatkérés élvezetesebbé tette a játékot, és mindössze tizenkét százalékuk érezte manipulálva magát.
"Pontosan erre az eredményre számítottam" - kommentálta Eric Horvitz, a Microsoft szakembere az együttműködő, nem pusztán eszközként viselkedő számítógépekben hívő kutató, az elhíresült - sokak számára rendkívül idegesítő - Microsoft Gémkapocs, alias Gem Géza atyja. "Az arrogáns szoftverek éppen úgy idegesítik a felhasználókat, mint az arrogáns emberek" - fogalmazott.
Mesterséges intelligencia kell
Ezzel szemben Jonathan Klein, a robotjátékokat készítő iRobot cég munkatársa úgy véli, a gyakran ismételt bocsánatkérés őszintétlenségére figyelmeztetett: a frusztrált felhasználó inkább "gépelje ki magából" a feszültséget, a számítógép pedig empatikusan reagáljon erre, mesterséges intelligencia segítségével.
Tzeng azonban Jonathan Klein megközelítését addig nem tartja lehetségesnek, amíg a mesterséges intelligencia nem képes felismerni a felhasználók érzelmeit. Addig is az udvarias mentegetőzés, azaz "a felhasználónak mindig igaza van" álláspont közvetítése sokkal kifizetődőbb és egyszerűbb.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
