A világ energiaigénye a szakértők számításai szerint 2030-ra a jelenleginél mintegy ötven százalékkal lesz magasabb, 2050-re pedig a mostani érték dupláját is elérheti. A szakemberek 2000 januárjában hozták létre az Egyesült Államokban a Generation IV (GIV) nukleárisenergia-rendszert, amely legkorábban 2030 körül kezdhet elterjedni. A program fejlesztésekor leginkább a biztonságra, a megbízhatóságra és a gazdaságosságra figyeltek a szakemberek. Ezen belül fő kérdés volt a tüzelőanyag-hasznosítás, az atomhulladék-kezelés, valamint a többlépcsős, láncszerűen elhelyezkedő új védelmi rendszerek kifejlesztése. A gazdaságosság kérdésének középpontjában a versenyképes életciklust, valamint a villamos energia előállításának árát figyelték a GIV fejlesztésekor.
A fenntarthatóság érdekében az új rendszerrel minimalizálni kell a nukleáris hulladékot, emellett hosszú távon jelentősen csökkenteni kell a környezetre gyakorolt hatását. A GIV program fejlesztői szerint garanciát kell vállalni arra is, hogy az új típusú atomerőművekből kikerülő, fegyver-alapanyagként hasznosítható anyagok nem kerülnek "rossz kezekbe".
A GIV nukleárisenergia-rendszer tervezésekor minimálisra kívánják csökkenteni a reaktormagban keletkező esetleges sérüléseket, valamint olyan zárt rendszert hoznak létre, amely biztosítja, hogy az esetleges radioaktív sugárzás semmiképpen nem jut ki a környezetbe.
A GIV nemzetközi fórumának tagja jelenleg Argentína, Brazília, Kanada, Franciaország, Japán, a Koreai Köztársaság, Anglia, az Egyesült Államok, valamint Svájc.
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!