Judit
3 °C
6 °C

Vízkorszakok a Marson

MTI
2006.05.22. 11:29
Az utóbbi évtizedek űrkutatási láza lassacskán feltárja a Mars titkait is. A kutatók immár megegyeznek abban, hogy a Marson volt és ma is lehet víz. Jelenleg főleg a marsi sarkvidékeken, vagy pedig a felszíne alatti rétegekben valószínű a víz jelenlét. A sarkokon látható hósapka más anyagokból is kialakulhat.

Az európai Mars Express űrszondáján működő OMEGA spektrométer, valamint a Spirit és Opportunity amerikai Mars-járművek, s a bolygónak már 90 százalékát feltérképező űrszondák jelzései alapján azt állapították meg, hogy a Mars életében három ízben is előfordultak már vízben gazdag időszakok.

Az első mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt kezdődött, és 300 millió évig tarthatott. A bolygó akkortájt melegebb és nedvesebb volt, így a vízzel vegyülve kialakulhattak rajta lúgos jellegű agyag-képződmények. Mások szerint a vizet a bolygóba csapódó meteorok, aszteroidok hozták magukkal.

A második vizes korszakot 3,8 milliárd évig tartó vulkanikusság is jellemezte, s az akkori vulkánkitörések formálták "himlőhelyessé" a Mars arcát. A kitörésekkel felszínre került kén a légkör vízével vegyülve savanyú esőket gerjesztett, s a csapadék változtatta meg a felszíni kőzetek összetételét. A bolygó nagyon vékony légkörében kialakult zivatarok csapadékának hatására változott lassan a felszíni kőzet a Marsra jellemző vörös színűre.

Az ezt követő harmadik, már mérsékelten vizes éra máig is tart, a hatása azonban nem mérhető az előbbiekéhez. A franciaországi Orsay Istitut d'Astrophysique Spatial nevű asztrofizikai űrkutató intézet vezető-kutatója, Jean-Pierre Bibring szerint a marsi élet annyira keresett maradványai leginkább mikroorganizmusok formájában lesznek fellelhetők, az első vizes időszak agyagos kőzeteiben, ahol a nagy lehűlés során konzerválva maradhattak.