A tudomány szeme
Elektronmikroszkóppal készült, egyedülálló látványt kínáló természetfotókkal ismerkedhet a látogató a Magyar Természettudományi Múzeumban, egy német alkotópáros Mikrovilág című kiállításán. A fénykép fogalma alaposan kiszélesedett. Ma már e kategóriába tartoznak a legapróbb élő- és élettelen részecskéket megmutató felvételek, meg a távoli galaktikák titkait felfedő képek is. Persze már nem a hagyományos módon készülnek e fotográfiák, hanem csodákra képes műszaki segédlettel, például elektronmikroszkóp közbeiktatásával, s a digitális technika tökélyre vitt alkalmazásával. Néhány hétig még a Természettudományi Múzeumban találkozhat a közönség a német Nicole Ottawa-Oliver Meckes alkotópáros akár tudományos-fantasztikusnak is nevezhető fotóival. A felvételek alig egy héttel a kiállítás megnyitása előtt CD-n érkeztek, s a kiállítás helyszínén nyomtatással reprodukálták a nagyméretű tablókat (megtakarítva így a szállítási és biztosítási költségeket). A tárlat látogató kinagyítva láthatják egy hangya csápját, egy cecelégy-szemét, egy kullancs lábát, egy cápa pikkelyét, esetleg egy atkát, vagy az ebola vírusát tíz-ötvenezerszeres nagyításban. Vagy akár egy búzaszem csíráját, egy zúzmó, vagy a napraforgó virágporának szemcséjét, ugyanekkora méretben. A hihetetlen formagazdagságú élőlények, emberi szervek, mikroorganizmusok képe ugyan elsősorban a tudomány számára ad támpontokat, de a laikus szemlélőt is csodálatra készteti például a légy fején a finom textúrájú anyag, ámulatba ejtik a termesz-csáp gyöngyfüzér alakú képződményei, a kaktuszt utánzó csápok, az emberi szövetek erezetének geometriai mintái. Hiszen ezek a képek forma-szín kompozícióként is gyönyörűek!
Kiállításának megnyitóján személyesen is megjelent Oliver Meckes, az alkotópáros egyik tagja, aki elmondta, hogy kisiskolásként választotta ezt a pályát, 12 éves korában, amikor ajándékba kapott egy mikroszkópot. - Nem sokkal később szert tettem egy tükörreflexes fényképezőgépre. A mikroszkópot és a fényképezőgépet pedig összeillesztettem. Mindig is szerettem kísérletezni. Még 15 éves sem voltam, amikor elkészítettem életem első mikroszkópos felvételét, amit magam hívtam elő - emlékezik a kezdetekre. - Mindezt előtanulmányok nélkül? - A fényképészetet kitanultam, majd a tudományos- és elektronmikroszkópos fényképezés rejtelmeivel ismerkedtem. Időközben találkoztam későbbi feleségemmel, alkotótársammal, a biológus Nicole Ottawával. Elhatároztuk, hogy közösen kutatunk, közösen dolgozunk. Tizenegy évvel ezelőtt vettünk egy elektronmikroszkópot, akkora masinát, amely egy egész szobát betölt. Így alapították meg Eye of science - a Tudomány szeme - nevű alkotóműhelyüket. Több mint tízéves alkotó munkájukat megismerte, használja a tudományos világ, s fotóművészként is számos pályázaton, világversenyen nyertek díjakat különleges természetfotóikkal. Oliver Meckes részletesen elmondta, hogyan készülnek a több ezerszeres nagyítású fotók. A pásztázó elektronmikroszkóppal csak különlegesen előkészített tárgyakról lehet felvételt készíteni. Anélkül, hogy részleteznénk az eljárás lényegét, a különböző kémiai és fizikai előkészítést - fixálást, a víztartalom teljes kivonását, etanolos, széndioxidos kezelést, aranyréteggel való bevonást, majd az elektronmikroszkópba helyezett tárgy pásztázását elektronnyalábokkal, a visszavert elektronok észlelését, a digitalizált kép számítógépes színezését - érzékelhetjük, milyen bonyodalmas, napokig tartó munkáról van szó. - Egy-egy ilyen fénykép elkészítése felér egy egész világ felfedezésével - összegezte a tudós fotóművész. Ám bármilyen művészi hatást keltenek is a felvételek, soha nem öncélúan, nem - az egyébként fantasztikus - látvány kedvéért készülnek. Tudományos, kémiai, fizikai, orvosi, genetikai kutatások segédeszközei, felfedezések elindítói, dokumentációi lehetnek, egyszerre szolgálhatják tehát testi és lelki épülésünket