Ólommentes elektronika
A kutatók egyik ötlete szerint a hagyományos egymenetes galvanizációs technológiát kellene megváltoztatni. Ha időről időre kikapcsolnák a galvanizáló áramot, nem lennének egyenletesek a lerakódó fémszemcsék közötti határok, tehát nem képződhetnének veszélyes oszlop-szerű hosszú kinövések. A kutatók az Acta Materialia című amerikai tudományos folyóiratban az elektrolízissel felvitt ón, ón-réz és ón-ólom rétegeken képződő szőrszálakról és kinövésekről közölt cikkükben hívták fel a figyelmet azokra a problémákra, amelyeket az EU 2006 júliusában hatályba lépő határozata okoz azzal, hogy betiltja a higany, az ólom, a kadmium, a króm VI, a PBB és a PBDE vegyületek használatát az 1000 V üzemi feszültség alatti elektronikai berendezésekben. (Az ipari számítástechnikai és adatátviteli berendezések - szerverek, tárolók, hálózati eszközök és távközlési berendezések - eszerint 2010-ig kapnak haladékot). Az EU-direktíva a környezetvédők nyomására jött létre, s kizárja az elektromos berendezések Egyesült Államokból Európába való behozatalát. Amerikában ugyanis a forrasztáshoz és a korrózióvédő bevonatokhoz ón-ólom ötvözeteket használnak, és nem véletlenül: az 1960-as években éppen azért kezdtek ólmot adagolni a galvanizálással felvitt anyagokhoz, hogy az óntartalmú bevonatokon ne keletkezzenek idővel spontán szőrszálak és kinövések.